Az ókori egyiptomiak a sírokba helyezett, a túlvilágra útravalóul szolgáló húst is gyakran olyan körültekintéssel balzsamozták, mint magát az elhunytat.

Erre utalnak az azokon a kötözőanyagokon talált balzsam- és gyantanyomok, amelyekbe a húst csomagolták. Gyakran ritka és igen drága anyagokat is felhasználtak a túlvilágra szánt élelmiszercsomagokhoz - adta hírül brit és egyiptomi kutatók csoportja a Proceedings című szakmai lapban. 

Katherina Clark, a brit Bristol Egyetem szakértője és kollégái összesen négy, az időszámítás előtti 1400 és 1000 közötti korból származó sírokban talált húsok szöveteinek és a körülöttük lévő kötszernek a kémiai összetételét vizsgálta. Az eredményekből kiderült, hogy az egyes sírmellékleteket nagyon eltérő módszerekkel kezelték. A kutatók találtak például különböző állati zsírokat és méhviasz nyomait.

Különösen feltűnő volt annak a marhabordának a balzsamozása, amelyet a 18. dinasztia idején - időszámítás előtt 1540 és 1295 között - élt Juja és Tuja ókori nemes házaspár sírjában, a Királyok Völgyében találtak. A hús kötszerének vizsgálatakor a kutatók pisztáciagyanta maradványaira bukkantak. 

Ez a gyanta az ókori Egyiptomban nagyon drága importáru volt, luxuscikknek számított, ezért elsősorban az uralkodóknak és a társadalom felsőbb rétegeinek privilégiuma volt. 

A pisztáciagyantát még emberi múmiáknál is csak nagyon ritkán alkalmazták. Annál érdekesebb felfedezés , hogy használták a hús, mint sírmelléklet balzsamozásánál. Clark és kollégái feltételezése szerint a gyanta különösen ízletessé tehette a húst.