 Még kevesebb szurkolóra számíthatunk |
Arra ugyan nincs sok esély, hogy a mostanra már a reálgazdaságba is begyűrűző válság sikersportágakat döntene be, vagy patinás sportegyesületeket tenne tönkre, ugyanakkor az amúgy is alulfinanszírozott magyar sportot igen érzékenyen érintheti. A hagyományos értelemben vett bevételi források (szponzoráció, televíziós jogdíjak értékesítése, jegyárbevétel, merchandising, esetleg játékostranszfer) ugyanis mind beszűkülhetnek a krízis hatására.
A legnagyobb gondot a szponzoroktól származó bevételek csökkenése jelentheti. Recesszió idején, amikor a vállalatok kiadásaik csökkentésére kényszerülnek, első lépéseik egyike marketing költéseik megkurtítása. Nagy Bálint, a Magyar Reklámszövetség elnöke honlapunknak elmondta: a válság miatt jelentősen visszaesik majd a vállalatok kommunikációs költése, s könnyen elképzelhető, hogy hosszú évek után 2009 lesz az első olyan esztendő, amely során nem nő majd a reklámtorta. A visszaesés különösen jelentős lehet a szponzoráció esetében, ennek hatékonysága ugyanis nehezen mérhető, hatása pedig csak hosszabb távon érzékelhető. Márpedig a cégek recesszió idején nem hosszú távon gondolkodnak, hanem túlélésre játszanak, és a gyorsabb megtérülést biztosító marketingcsatornákra koncentrálnak – jelezte az elnök.
Ezt támasztják alá a hazai szponzorációs tanácsadó ügynökségek tapasztalatai is. Cserpes Fábián, a Sport Agency ügyvezetője szerint már most érezhető, hogy a vállalatok meghúzzák a nadrágszíjat, s marketing büdzséjüket is szűkítik. Akadt olyan közép-kelet-európai térségbeli ügyfelük, amely korábban úgy tervezte, hogy a közeljövőben 15-20 millió forintot költ el szponzorációra, a válság hatására azonban meggondolta magát. Bár az nem általános meglévő szerződésekből kihátrálnának cégek, szinte biztos, hogy a következő hónapokban a vállalatok jobban átgondolják, hogy mire mennyit fordítanak.
A marketingkiadások visszafogása ugyanakkor nem csak a szponzori pénzek visszaesését eredményezheti, hanem - amennyiben a recesszió elhúzódik – hosszabb távon a televíziós jogdíjak értékesítéséből származó bevételeket is megkurtíthatja. Amennyiben ugyanis a televíziós társaságok reklámbevétele csökken, kevesebbet lesznek hajlandóak fizetni a közvetítési jogokért. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, több éves visszaesés kell, a csatornák ugyanis rendszerint hosszabb időszakra egyeznek meg a közvetítésekről a jogtulajdonossal.
A vállalati oldalról származó bevételek csökkenése mellett gondot okozhat a sportszervezetek számára a válsággal minden bizonnyal együtt járó fogyasztás-visszaesés is. A vásárlóerő csökkenése következtében ugyanis a fogyasztók recesszió idején jellemzően az alapvető fogyasztási (főleg élelmiszeripari) cikkek beszerzésére fókuszálnak, ami azt jelenti, hogy kevesebben költenek majd szórakoztató iparra és így passzív sportra is. Azaz könnyen elképzelhető, hogy a kevésbé fanatikus szurkolók egy időre azzal kívánnak spórolni, hogy nem járnak ki a sporteseményekre, ami a jegy-árbevétel csökkenését eredményezheti.
Hasonló a helyzet a – szurkolói hűség növelésére alkalmas - merchandising termékekkel (zászlókkal, logóval ellátott ruhadarabokkal, kulcstartókkal stb.) is. Mivel ezek sem az alapvető fogyasztási cikkek közé tartoznak, ezek vásárlását is visszafoghatják a rajongók, ami szintén csökkentheti a sport forrásait.
Jandó Zoltán
