Hazavágja-e a magyar sportot a gazdasági válság?

Nem hagyja érintetlenül a pénzügyi válság a globális sportéletet sem. A sportvállalkozások már most érzékelik a krízis hatását, bevételeik pedig a következő hónapokban tovább szűkülhetnek, így az elmúlt esztendőkhöz képest nehezebb év várhat a sportvállalkozásokra, sportolókra, illetve egyéb sportszervezetekre.

  • unknown unknown
Hazavágja-e a magyar sportot a gazdasági válság?


Még kevesebb szurkolóra számíthatunk
Arra ugyan nincs sok esély, hogy a mostanra már a reálgazdaságba is begyűrűző válság sikersportágakat döntene be, vagy patinás sportegyesületeket tenne tönkre, ugyanakkor az amúgy is alulfinanszírozott magyar sportot igen érzékenyen érintheti. A hagyományos értelemben vett bevételi források (szponzoráció, televíziós jogdíjak értékesítése, jegyárbevétel, merchandising, esetleg játékostranszfer) ugyanis mind beszűkülhetnek a krízis hatására.

A legnagyobb gondot a szponzoroktól származó bevételek csökkenése jelentheti. Recesszió idején, amikor a vállalatok kiadásaik csökkentésére kényszerülnek, első lépéseik egyike marketing költéseik megkurtítása. Nagy Bálint, a Magyar Reklámszövetség elnöke honlapunknak elmondta: a válság miatt jelentősen visszaesik majd a vállalatok kommunikációs költése, s könnyen elképzelhető, hogy hosszú évek után 2009 lesz az első olyan esztendő, amely során nem nő majd a reklámtorta. A visszaesés különösen jelentős lehet a szponzoráció esetében, ennek hatékonysága ugyanis nehezen mérhető, hatása pedig csak hosszabb távon érzékelhető. Márpedig a cégek recesszió idején nem hosszú távon gondolkodnak, hanem túlélésre játszanak, és a gyorsabb megtérülést biztosító marketingcsatornákra koncentrálnak – jelezte az elnök.

Ezt támasztják alá a hazai szponzorációs tanácsadó ügynökségek tapasztalatai is. Cserpes Fábián, a Sport Agency ügyvezetője szerint már most érezhető, hogy a vállalatok meghúzzák a nadrágszíjat, s marketing büdzséjüket is szűkítik. Akadt olyan közép-kelet-európai térségbeli ügyfelük, amely korábban úgy tervezte, hogy a közeljövőben 15-20 millió forintot költ el szponzorációra, a válság hatására azonban meggondolta magát. Bár az nem általános meglévő szerződésekből kihátrálnának cégek, szinte biztos, hogy a következő hónapokban a vállalatok jobban átgondolják, hogy mire mennyit fordítanak.

A marketingkiadások visszafogása ugyanakkor nem csak a szponzori pénzek visszaesését eredményezheti, hanem - amennyiben a recesszió elhúzódik – hosszabb távon a televíziós jogdíjak értékesítéséből származó bevételeket is megkurtíthatja. Amennyiben ugyanis a televíziós társaságok reklámbevétele csökken, kevesebbet lesznek hajlandóak fizetni a közvetítési jogokért. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, több éves visszaesés kell, a csatornák ugyanis rendszerint hosszabb időszakra egyeznek meg a közvetítésekről a jogtulajdonossal.

A vállalati oldalról származó bevételek csökkenése mellett gondot okozhat a sportszervezetek számára a válsággal minden bizonnyal együtt járó fogyasztás-visszaesés is. A vásárlóerő csökkenése következtében ugyanis a fogyasztók recesszió idején jellemzően az alapvető fogyasztási (főleg élelmiszeripari) cikkek beszerzésére fókuszálnak, ami azt jelenti, hogy kevesebben költenek majd szórakoztató iparra és így passzív sportra is. Azaz könnyen elképzelhető, hogy a kevésbé fanatikus szurkolók egy időre azzal kívánnak spórolni, hogy nem járnak ki a sporteseményekre, ami a jegy-árbevétel csökkenését eredményezheti.

Hasonló a helyzet a – szurkolói hűség növelésére alkalmas - merchandising termékekkel (zászlókkal, logóval ellátott ruhadarabokkal, kulcstartókkal stb.) is. Mivel ezek sem az alapvető fogyasztási cikkek közé tartoznak, ezek vásárlását is visszafoghatják a rajongók, ami szintén csökkentheti a sport forrásait.

Jandó Zoltán
Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.