Új elnöke van a Magyar Kézilabda Szövetségnek

Vetési Ivánt választották a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) új elnökének a szervezet pénteki tisztújító közgyűlésén.

  • MTI MTI
Új elnöke van a Magyar Kézilabda Szövetségnek

Az MKSZ korábbi elnöke, Sinka László június 1-én közölte, hogy a rendkívüli közgyűlés napjával lemond tisztéről. Egyúttal javaslatot tett arra, hogy Vetési Iván miniszteri biztost, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökét válasszák meg utódjául.

A 39 éves Vetésit a küldöttek egyhangúlag választották meg a szövetség első emberének. Az új elnök, aki lemondott az MKB Veszprém KC-nál betöltött elnökségi tagságáról kijelentette: megpróbálja olyan professzionális módon vezetni tovább a szövetséget, hogy annak megítélése a későbbiekben is olyan ó maradjon, mint amilyen most. A legfontosabb feladatnak az MKSZ gazdasági helyzetének stabilizálását tekinti, annak érdekében, hogy a szakmai munkának meglegyen a biztos anyagi háttere a válogatottak és az utánpótlás területén egyaránt.

Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az elfogadás előtt álló sportfinanszírozási adótörvények kedvezményének igénybevételéhez kell igazítani a stratégiai célokat és esetlegesen a szövetség szervezeti struktúráját is.

A küldöttgyűlés végül elfogadta egy új ad hoc bizottság felállítását, amelynek feladata az MKSZ stratégiai irányvonalának áttekintése, kidolgozása, valamint jelenlegi alapszabályának áttekintése, új vagy módosított alapszabály előkészítése.

A szavazást megelőzően a leköszönő Sinka - aki alelnökként folytatja munkáját a szervezetben - rövid összegzést tartott az elmúlt 18 évről, melynek során 1993 februárjától a szövetség főtitkáraként, 2009 májusától pedig elnökeként tevékenykedett. Kiemelte, hogy e közel két évtized alatt egész más dimenzióba került a kézilabdázás, mely mára a második legnépszerűbb sportággá vált hazánkban. Ezt szerinte nagymértékben elősegítette a világversenyek hazai rendezésének felvállalása, ami hozzájárult az eredmények javulásához, a jelentős sikerek eléréséhez.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?