Tiszeker Ágnes: Azt várom, hogy a magyar csapatot sokkal kevesebbszer fogják keresni a doppingellenőrök
Az utolsó hétre fordulva az olimpián egyelőre jóval több a pozitív eredményt hozó PCR-, mint a pozitív doppingteszt. Erre számított előzetesen Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője is, aki szerint az esetleges lebukások majd a minták újravizsgálata során következnek be. A szakértő azt mondja, nem várja, hogy magyar doppingesetre derül fény, de ha mégis ez történne, nem fog a kardjába dőlni: úgy és akkor vizsgálták a sportolókat, ahogy és amikor az előírások és a szakma szabályai szerint kellett.
hvg.hu: Az orosz sportolók helyzete speciális az olimpián amiatt, hogy megbüntették őket, mert hazájukban éveken át államilag finanszírozott doppingolás zajlott. Ám közvetlenül a játékok előtt is eltiltottak az indulástól vagy függesztettek fel orosz sportolókat. Ez arra utal, hogy nem rázta meg őket különösebben az eltiltás, és továbbra is élnek tiltott szerekkel?
Tiszeker Ágnes: Legyünk igazságosak annyiban az orosz sportolókkal, hogy ez nem azt jelenti, hogy továbbra is vadul doppingolnak. Jelentheti azt is, hogy visszamenőlegesen elővették a mintáikat, és újraanalizálták őket. Nagy fegyver a Doppingellenes Világszervezet (WADA) kezében a tíz éven át megőrzött minták újra- és újravizsgálatának lehetősége, hiszen mindig jön egy újabb technológia, egy jobb eszköz. Szóval nem biztos, hogy a büntetésekre fittyet hányó csapatról van szó, hanem talán még mindig a csontvázak hullanak ki a szekrényből. Arról sincs viszont szó, hogy rászálltak volna az oroszokra, az ország csapata ugyanis leminősített, úgynevezett non-compliant státuszban van. Az orosz államot emiatt azzal büntették, hogy diplomatáik nem vehetnek részt az olimpián, nem játsszák el a győzteseknek az orosz himnuszt, a versenyzők nem vehetik fel a nemzeti színű melegítőt, nem írhatják ki a hátukra, hogy Oroszország. A sportolókat is szankcionálták: automatikusan nem nevezhetők, előbb egyesével átvilágítják őket. Figyelik a biológiai paramétereiket, és folyamatosan tesztelik őket nem orosz, hanem a nemzetközi közösség doppingellenőrei.
hvg.hu: A büntetések ellenére azért igen jól felismerhető az orosz csapat. Bár az ország zászlaját nem lehet felvonni, mert a sportolók hivatalosan az Orosz Olimpiai Bizottság színeiben versenyeznek függetlenként, az egyenruhájuk igen oroszos.
T. Á.: Kár lenne tagadni, hogy a versenysport erősen átpolitizálódott, és ez egyre jobban meglátszik. Lehet, hogy a sporton belül diplomáciának hívják, de ez politika. Az oroszok nyilván mindent elkövetnek, hogy feszegessék a határokat és megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek nekik is jók, meg valahol teljesítik a szabályt is. Eközben a WADA és minden más szervezet a másik oldalon próbálja rájuk kényszeríteni az elképzelt szigorú büntetést. A WADA meglehetősen csalódott volt, hogy a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) mégsem négy, hanem csak két évre tiltotta el Oroszországot. Ez mindig egy húzd meg, ereszd meg játszma.
hvg.hu: Sha'Carri Richardsont, az amerikaiak egyik éremesélyes sprinterét kannabiszhasználat miatt tiltották el egy hónapra. Így a 100 méteres síkfutásról egyéniben mindenképpen lemaradt, de 4x100-as váltóban futhatott volna, mivel addigra lejárt volna a büntetése, végül azonban nem került be az utazó csapatba. Mi az ő esetének tanulsága?
T. Á.: A kábítószerek miatt folyamatosan vita van. A versenysport hivatalosan munka, az alapszabály pedig a munkaszerződés, amelyben a doppingellenes szabályok vastagon benne vannak. Ezek szerint a drogok tiltólistásak. Azok az anyagok kerülnek fel a listára, amelyek a következő három kritériumból kettőnek megfelelnek: van teljesítményfokozó hatásuk, egészségkárosító hatásúak vagy a használatuk ellenkezik a sport szellemiségével. Ez utóbbi elég tág fogalom, a WADA álláspontja szerint azonban valamennyi kábítószer ilyen. Emellett a másik két kritériumból egy fél-fél pontot adhatunk a marihuánának is, és már meg is van a szükséges kettő. Bár arról, hogy teljesítményfokozó hatása van-e, még mindig nagy vita folyik, vannak bizonyos sportágak – például az amerikai profi kosárlabda –, amelyekben a fű használata igen gyakran előfordul. Azokon az egyórás szerepléseken, ahol végig pörögni kell, nem szabad elfáradni, stresszoldó hatása van: a sportolók bátrak, látványosak lesznek tőle. A kannabisz egészségkárosító szerepe is vita tárgya. Én sem gondolom, hogy egy spanglitól bárki halálos beteg lesz, de a hozzászokás lehetősége mindig megvan.
hvg.hu: Akkor Richardson egyszerűen butaságot csinált? Rosszkor szívta el azt a spanglit?
T. Á.: Hogy a kannabisz tiltólistás, neki is tudnia kellett. Nyilatkozta is nagyon korrekten, hogy nehéz időszakon ment keresztül, elvesztette az édesanyját, és hogy megbirkózzon a fájdalommal, egy náluk legális szerhez nyúlt. Elfogadta a büntetést is: el kellett végeznie egy rehabilitációs programot, e mellé járt az egy hónapos eltiltás. Ha azt vesszük, hogy tavaly még akár két évre is eltilthatták volna a tettéért, akkor azt mondhatjuk, hogy amit kapott, ajándék. Pech, hogy beleesett az olimpia. A szankciót már az új, január 1-jén életbe lépett WADA-kódex és tiltólista alapján szabták ki rá, amelyben bizonyos megnevezett kábítószerek – a thc-származékok, így a marihuána is – nem kifejezetten illegális szerekként szerepelnek, és nem is így büntetik a használatukat. A WADA most már orvosi kérdésként kezeli ezt, és legfeljebb három hónap eltiltás járhat érte a program elvégzése mellett. Ahhoz egyébként, hogy ma valaki thc-származékkal, marihuánával megbukjon, masszívan kell használnia, mivel most már nagyon magas a döntési küszöb. Tizenöt-húsz éve, amikor a pályámat kezdtem, még 15 nanogramm/milliliter volt, ami fölött pozitív lett egy minta. Ennyi egy amszterdami bulin passzívan is bejuthat a szervezetbe. Ma a határérték 180 ng/ml. Ha ennél többet mutat ki a vizsgálat, a használója vagy nagy mennyiségben, vagy rendszeresen fogyasztja.
Ungvári Miklóstól Roger Federerig - ők a tokiói olimpia legnagyobb hiányzói
Sok egykori bajnok és nemzetközi sztár maradt le a tokiói játékokról. Többeket sérülés vagy betegség miatt nem láthatunk idén, mások egyszerűen lemaradtak a kvótákért folyó küzdelemben, de vannak olyanok is, akik eltiltás miatt kénytelenek távol maradni. Összegyűjtöttük a legnagyobb neveket.
hvg.hu: Az amerikaiak a történtek nyomán felvetették, hogy kerüljön le a tiltólistáról. Helyes volna ez a lépés?
T. Á.: Ezt a jamaicaiak is mindig kérik, de eddig nem ment át a javaslat. Én is azt gondolom, hogy maradhat, ennek ugyanis üzenetértéke van. Ha valaki magánemberként elmegy szórakozni versenyen kívül, és elszív egy marihuánás cigarettát, nem fog megbukni az ellenőrzésen. A WADA ebben az esetben nem folyik bele a sportolók magánéletébe, mert a szer kizárólag versenyen tiltott. Az azon kívüli időszakban nem is vizsgálják a jelenlétét a szervezetben.
hvg.hu: A doppinggyanúba keveredett, aztán a nemzetközi sportági szövetség által tisztázott Péni István sportlövő is szerepel a tokiói olimpián. Az ő ügye végleg lezárult, nem várható újabb fordulat?
T. Á.: A doppingügynek abból a szempontból vége van, hogy Péni István felmentést nyert: a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) illetékes testülete bizonyítottnak látta, hogy még gondatlanság sem terheli, szó sincs arról, hogy doppingvétséget követett el, szabotázs áldozata lett. Az áldozatokat nem szokás büntetni, ezért teljes egészében felmentették. Nincs doppingvétség, nem lett priusza, teljesen tiszta lappal indul, a döntés pedig már jogerőre is emelkedett, mivel senki sem élt fellebbezéssel. Az ügy másik oldala viszont még tartogathat izgalmakat. Egyrészt azért, mert a magyar szövetség feljelentést tett a rendőrségen –erre nincs rálátásom, majd megtudjuk a sajtóból, hogy mi lett a vége –, másrészt pedig, hogy az ISSF-nek is van lehetősége arra, hogy a szabotázs elkövetőjével szemben eljárást kezdeményezzen. Hiszen aminek a gyanúja fennáll, az kimeríti valamelyik doppingvétség fogalmát. Akár a manipulálásét, a doppingszerrel való visszaélését, akár másnak a doppingolásra való rábírását.
Sportlövőbotrány: bemutatták a videót, amelyen Sidi Péter beoson riválisa szobájába
hvg.hu: Ennek az esetnek mi a tanulsága?
T. Á.: Első blikkre azt mondanám, hogy leginkább szörnyülködni lehet rajta. Láttam már olyanfajta doppingvétséget a világban, ahol a szabotázs felvetődött, de hogy két, a sportágának ikonikus alakja így egymásnak esik... egyedül Tonya Harding és Nancy Carrigan ügyére emlékszem. Húsz év távlatából azt mondom, hogy ez egyedi eset, de nagyon sok tanulsága van. Az egyik, hogy voltak előzményei. A két sportoló hosszú időn át üzengetett egymásnak, látszott, hogy nagyon rossz a viszonyuk, aztán jött az indiai világkupaverseny, ahol megtörtént az elképzelhetetlen. Látszik, hogy a szövetségeknek az ilyen problémákra oda kell figyelniük, mert nagyon csúnyán elfajulhatnak. A sportolók azt tanulhatják meg ebből – és többen vannak, akik már most is így járnak el –, hogy érdemes mintát eltenni az étrend-kiegészítőjükből, vitaminjukból. Így, ha véletlenül becsúszik valami gigszer, bevizsgálhatók lesznek. Péniék ügyének is az volt az egyik kulcsmotívuma a bizonyítás során, hogy a Testnevelési Egyetem égisze alatt működő Sporttáplálkozás-tudományi Központ laboratóriuma ellenőrizni tudta a D-vitamint, amelyben benne volt a furoszemid maradványa. Az is látszik, hogy borzasztó nehéz ezeket az ügyeket bizonyítani. István szerintem mázlista, hogy az ő esetében ilyen gyorsan és profin sikerült.
hvg.hu: Az ügy másik szereplője, az emiatt két évre eltiltott Sidi Péter egy Péniétől igencsak eltérő változatot adott elő az Indiában történtekről, állítja, hogy a riválisa hívta beszélgetésre, tőle kapta a szobakulcsot is. Biztosan akad, akiben felvetődött, hogy talán mégsem minden pontosan úgy történt, ahogyan a szabotázs áldozata állítja. Ezzel a lehetőséggel mit tudnak kezdeni?
T. Á.: Az is tanulsága ennek az ügynek, hogy a doppingeljárás nem büntetőeljárás: sem nekünk, sem pedig az ISSF-nek nincsenek olyan módszerei, mint a rendőrségnek. Nem tudunk nyomozni, ujjlenyomatokat ellenőrizni, adatokat gyűjteni, hanem kénytelenek vagyunk arra támaszkodni, amit a sportolók, a környezetük, a tanúik mondanak, valamint meg kell vizsgálni a terméket. A WADA kódexe ezekre az esetekre úgy fogalmaz: ami a valószínűsíthetőnél egy picit erősebben bizonyítható, azt el lehet fogadni. Persze izgalmas kérdés, hogy mit jelent a picit: itt az életszerűségét, gyaníthatóságot kell vizsgálni. Az önmagában kevés lett volna István felmentéséhez, hogy azért valószínű a szabotázs, mert rossz köztük a viszony. Én végig tartottam attól, hogy az ISSF majd azt mondja: az érintettek jelentős képviselői a sportágnak, ismerjük őket régről, mindketten mondanak valamit, lehet mindkettejüknek igazuk, nem tudjuk eldönteni. Így aztán maradt volna a doppingvétség – hiszen a sportoló mintájából kimutatták a tiltott szert –, kiszabnak valami enyhe büntetést, és ugrik az olimpia. Péter azt állítja, hogy cselszövés áldozata lett, ám, ha az életszerűséget nézzük, István bármilyen fondorlatos tervet is eszelt volna ki, a saját bőrét is a vásárra vitte volna, ami egyszerűen túl nagy kockázat.
hvg.hu: Tavaly tíz doppingesetre derült fény Magyarországon. Soknak találja ezt?
T. Á.: A járvány árnyékában, amikor teljes a bizonytalanság, elmaradnak a versenyek, a sportolók nem tudnak edzeni, veszélyhelyzet, kijárási tilalom van, a tíz soknak tűnik. Sokat kommunikáltam arról, hogy bármilyen doppingszer használata tönkreteszi az immunvédekezést, és az oltás előtt csak erre tudtunk számítani – ez dupla kockázat, életveszélyes játék. Ráadásul, akik megbuktak, csupa nagyágyú szert használtak: növekedési hormont, anabolikus androgén szteroidot, EPO-t. Többen kifejezetten fiatalon buktak, olyan is akadt, aki, amikor elkezdődött az ügye, még nem volt nagykorú. Egyre inkább bizonyítottnak látom, hogy generációváltás zajlik a sportban, amit a járvány csak felgyorsított: az idősebbek közül már nem mindenki vállalta a felkészülést, akadt, akinek sok volt a kihagyás, a karantén. Így aztán lehetőség nyílt az olimpiai szereplésre az olyan fiatalok előtt, akikkel korábban csak Párizsban vagy akár Los Angelesben számoltak. Persze nem mondom, hogy minden fiatal doppingol, de ha azt nézzük, hogy mi motiválja, hogy tiltott szerhez nyúljon, az idő felgyorsítása mindig szóba jön.
hvg.hu: A doppingellenőrzés szempontjából hogyan zajlott a felkészülés Tokióra?
T. Á.: Koncepcióváltás zajlott le e téren, a WADA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által létrehozott ITA (International Testing Agency, Nemzetközi Mintavételi Ügynökség) ugyanis megelégelte, hogy egy-egy olimpia után az újraanalízis során tömegesen fedeznek fel újabb doppingeseteket, emiatt pedig érmeket kell visszavonni. Ez nyilvánvalóan nem tesz jót a sportnak. Az új koncepció lényege, hogy megmaradnak az utóvizsgálatok, de a verseny előtt szűrnek, egységesen, az országok doppingellenőrzési szervezeteit bevonva és a munkájukat ellenőrizve, összehangolva a nemzetközi szövetségekével. Nagyon jó szemük volt, kockázatbecslést végeztek minden sportágban a ranglisták alapján, a junior korú versenyzőkig megnézték, kinek milyen extra teljesítménye van, a végén pedig kaptunk egy 99 főből álló listát konkrét nevekkel. Azt mondták, őket szeretnék fókuszba tenni. Egészen fiatalok is akadtak közöttük, akikről akkor még nem is gondoltuk, hogy részt vesznek majd az olimpián, de volt, aki bekerült az utazó magyar csapatba. Emellett teljesíteni kellett a Magyar Olimpiai Bizottság minimum követelményét is, amely szerint legkevesebb négy alkalommal mindenkit, aki kijuthat az olimpiára, tesztelni kell legalább egyszer az olimpiát megelőző évben és kétszer a kiutazást megelőzően a játékok évében, valamint egyszer egy szabadon választott időpontban. A minimumban mindenki benne van, a kevésbé doppingérzékeny sportágak képviselői is. Azt nem tudom fejből pontosan, hogy Hosszú Katinkától hányszor vettünk mintát, de biztosan többszöröse a négynek. Nála többször talán csak Milák Kristófot ellenőriztük.
hvg.hu: Néhány éve a nagy világversenyek előtt sok szó esett a biológiai útlevélről. Amikor ezt állítják össze a doppingellenőrök, nem kifejezetten tiltott szereket keresnek, hanem a sportolók saját paramétereit raktározzák el és vizsgálják a rendszeres mintavételek alkalmával. Ha ezekhez képest orvosilag nem indokolható jelentős változás van, az doppingvétséget alapozhat meg. Beváltotta ez a módszer a hozzá fűzött reményeket?
T. Á.: Abszolút beváltotta, gyengesége azonban a rendszernek, hogy még mindig sok a fals riasztás. Tömegével kapom az eltérésekről szóló jelentéseket. Ez persze nem jelent azonnal doppingvétséget, de irgalmatlanul költség- és munkaigényes, mert ilyenkor rá kell az esetre ugrani: kiegészítő vizsgálatokat kell végezni, információt gyűjteni arról, hogy hol, merre járt a sportoló. Kellő mennyiségű adat után azonban már el lehet választani, hogy kinek változtak mondjuk egy betegség miatt a paraméterei, és kinek az eredményei tényleg gyanúsak. Mi azért nem produkálunk kirívóan magas esetszámokat, de például a súlyemelőknél látott töménytelen mennyiségű doppingeset jó része a biológiai útlevélből nőtt ki és az atlétikában is tömeges bukást hozott. Leginkább az állóképességi sportágakban hasznos módszer az EPO-használat, vérdopping gyanújának megalapozására.
hvg.hu: Vannak új anyagok, amelyeknek a kimutatása nehézséget okoz az ellenőröknek?
T. Á.: A főbb szercsoportok évek óta ugyanazok, inkább csak új generációs készítményekről lehet beszélni. Ilyenkor az alapvegyület ugyanaz, de pici kémiai manipulációt hajtanak végre rajta, hogy a szűrővizsgálaton ne menjen át. Ezeket a Távol-Keletről akár az internetről is be lehet szerezni, már nem is kell miatta a feketepiacra menni értük.
hvg.hu: Lehetséges, hogy Tokióban a járvány miatti félelem, a koronavírus-szűrővizsgálatok miatt valamelyest háttérbe szorulnak a doppingtesztek? Mit vár, az előbbiből vagy az utóbbiból lesz több pozitív a játékok végére?
T. Á.: Az olimpia alatt talán a PCR-tesztek pozitivitása lesz magasabb, az utókövetéses vizsgálatoknál pedig a doppingellenőrzéseké. Van realitása ennek a félelemnek, tekintve, hogy a japánok nagyon tartanak a járványtól. Ez nagyon elszomorító, mert Japán tényleg akarta ezt az olimpiát, de most rendkívül rosszul érinti őket a járvány, a számaik emelkednek, a lakosság átoltottsága pedig alacsony. Azzal, hogy a beengedett külföldiek számát erősen korlátozták, kevesebb lesz a doppingellenőr. A Magyar Antidopping Csoport húsz fővel képviseltette volna magát a játékokon, de végül senki sem utazhatott. Hogy ez jelentheti-e a kevesebb mintaszámot? Szerintem igen. Persze fontos, hogy előzetesen szűrték a sportolókat, az ottani mintavételek megtervezésénél pedig figyelembe veszik, hogy melyik országok hajtották végre maradéktalanul ezt a programot. Kifejezetten azt várom, hogy a magyar csapatot sokkal kevesebbszer fogják felkeresni az ellenőrök, mint azoknak az országoknak a csapatait, ahová esetleg nem jutottak el, vagy ahol a nemzeti tesztelés nem volt elég erős. Bár az olimpia lezárultával nem számítok túl sok pozitív eredményre, ez nem jelenti azt, hogy az utókövetéseknél sem lehet majd találni. Arra sincs semmi garancia, hogy a magyar versenyzők mintái között nem lesz pozitív. De nem fogok a kardomba dőlni, ha lesz, mert ez nem azt jelentené, hogy rosszul végeztük a munkánkat: mi mindent elkövettünk, megtettük, amit meg lehetett, szűrtünk ezerszer is, úgy, ahogy a nemzetközi közösség és a szakma szabályai megkövetelik.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
