Kémkedés, szándékos baleset, motoros bicikli – 5+1 csalás, amely megrázta a sportvilágot
A sportban mindig akadtak ügyeskedők, akik a szabályok átlépésével próbáltak előnyre szert tenni a riválisaikkal szemben. A norvég síugrók botránya után néhány ilyen esetet gyűjtöttünk össze.
„Olyan módon alakítottuk át a ruhákat, hogy azok már nem feleltek meg az előírásoknak. Szándékos tett volt. Tehát csalás. Közös döntés volt. Le kellett volna állítanom” – nyilatkozta Magnus Brevig, a norvég síugró-válogatott edzője a múlt héten, miután másfél héttel ezelőtt videóra vették őket, amint a versenyzőik ugróruháit varrogatják a trondheimi északisí-világbajnokságon. A módosításokat, amelyek célja az volt, hogy a síugrók hosszabban tudjanak bennük a levegőben maradni, először nem vették észre az ellenőrök, ám miután a kompromittáló videók és fotók eljutottak a Nemzetközi Síszövetséghez (FIS), újból megvizsgálták őket. Kiderült, hogy plusz anyagdarabokat, merevítőket helyeztek el bennük, amelyek kívülről, szabad szemmel nem voltak láthatóak.
A múlt hét során a FIS Brevig mellett felfüggesztette a csapat felszerelés-menedzserét, Adrian Liveltent, majd több versenyzőjét is. Előbb a két olimpiai bajnokok, Marius Lindviket és Johann André Forfangot, aztán két vb-dobogóst, Robin Pedersont és Kristoffer Eriksen Sundalt, továbbá Robert Johanssont.
Lindvik és Forfang korábban azt állította, hogy sosem ugrott volna olyan ruhában, amelyről tudja, hogy a szabályokkal ellentétes módon alakították át, Brevig és Livelten azonban elismerte, hogy csalt. A FIS vizsgálatot indított az ügyben, amelynek során minden norvég síugró ruházatát ellenőrzi, így akár még további szankciókra is számíthat a csapat.
Ahogy korábban írtuk, a síugrásban nagyon fontos szerepe van a felszerelésnek, amely jelentősen befolyásolja mind az ugrásoknak mind a repülési, mind a földet érési szakaszát. A ruhákra igaz: ha merevebbek a megengedettnél, az a repülés során hatalmas előnyt jelent. A FIS ettől az szezontól már azzal is igyekszik biztosítani a szabályok betartását, hogy chipeket helyez el a ruhákban, amelyek eltávolítása vagy módosítása a bevizsgálásuk után már tilos.
A szabályok kijátszása a jobb eredmények elérése érdekében azonban egyidős magával a sporttal. Mindig akadtak, akik akár ügyeskedéssel, akár a saját, vagy a riválisaik egészségének veszélyeztetése árán akartak előbbre jutni. Ezekből az esetekből gyűjtöttünk össze néhányat az elmúlt huszonöt évből.
„Ez nem illegális, nyilvánosan csináljuk!”
Az angol labdarúgást sajátos kémbotrány kavarta fel 2019 januárjában. A másodosztályban a feljutásért harcoló Derby County közleményt adott ki arról, hogy az edzőközpontjukhoz rendőröket kellett hívni egy gyanúsan viselkedő, az edzést figyelő férfihoz – akiről később kiderült, hogy a rivális Leeds United egyik alkalmazottja.
Az illető nem okozott anyagi kárt a létesítmény kerítésében, nem is vették őrizetbe. Marcelo Bielsa, a leedsiek menedzsere a teljes felelősséget magára vállalta, és elismerte, hogy ő küldte oda az férfit a két csapat meccse előtt. „Ez nem jogtalan, nem illegális, nyilvánosan csináljuk” – mondta, hozzátéve, hogy már azóta alkalmazza ezt a módszert, amióta az argentin válogatottal részt vett 2002-es világbajnokság selejtezőjén.
Bielsa egy sajtótájékoztatón bevallotta, hogy abban a szezonban minden ellenfél után kémkedett az edzéseken, és továbbra sem érezte úgy, hogy ezzel megszegi a szabályokat, csak a munka részének tartotta, hogy minél alaposabban felkészüljön a meccsekre. „Amit tettem, nem illegális. Nincs korlátozva. Nem tekintik jó dolognak, de nem sérti a törvényt. Bár nem illegális, ez nem feltétlenül helyes. De a helytelen dolgokat nem rossz szándékkal vagy csalás szándékával csinálod” – magyarázkodott.
A Leeds, amely az angol szövetségtől 200 ezer fontos büntetést kapott, bocsánatot kért. Bielsa, akit Pep Guardiola is az egyik tanítómesterének tart, magára vállalta az összeg befizetését.
Inkább nem leszek edző, mint hogy embereket küldjek a bokrok közé mászni
– mondta a Derby akkori menedzsere, Frank Lampard, aki szerint az ügy megzavarta csapata felkészülését. A meccset a Leeds nyerte 2-0-ra.
Akkori edzői nyilatkozatokból kiderült, hogy más országokban is bevett gyakorlat az ellenfél edzéseire megfigyelőket küldeni, csak Angliában váltott ki ekkora felháborodást az eset. Németországban általános, hogy a közönség is bemehet a gyakorlásokat nézni, közéjük pedig könnyen elvegyülhetnek „kémek”.
Van, amikor a válasz is csattanós. A 2018-as világbajnokságon a svédek megfigyelője, Lars Jacobsson a dél-koreai csapat edzőközpontja melletti házból teleszkóppal és videókamerával pásztázta a pályát. Az eset szemet szúrt az ázsiai válogatottnak, ezért megcserélték a mezeket és számokat, hogy megzavarják. „A nyugatiak nagyon nehezen tesznek különbséget az ázsiaiak között” – indokolta meg akkor ezt a húzást az edző, Sin Te-jong. A svéd kapitány, Janne Andersson később bocsánatot kért, és azzal próbált magyarázkodni, hogy a megfigyelő nem tudta, hogy zárt edzésről van szó.
A modern technológia újabb lehetőséget ad a kémkedni vágyóknak. A tavalyi olimpia női futballtornája előtt az új-zélandiak szúrtak ki egy drónt az edzésükön. Mint kiderült, az eszközt a kanadai csapat egyik munkatársa kezelte. A nemzetközi szövetség (FIFA) a drónhasználatot kirívó kihágásnak minősítette, ezért hat pontot levont Kanadától, a vezetőedzőt és két stábtagot pedig egy évre eltiltott minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.
Kémkedés éveken át
Kémkedésre az amerikaifutballban is akad példa, de a New England Patriotsnál nagyobban egyik csapatnál sem csinálták. A Spygate néven elhíresült ügy 2007 szeptemberében robbant ki, miután a Pats rendesen elgyepálta a New York Jetst az alapszakasz első mérkőzésén. A vesztes fél azzal vádolta meg a győztes vezetőedzőjét, Bill Belichicket, hogy engedélyt adott a munkatársainak a védekezés irányításához használt jelzéseik lefilmezésére a pálya széléről. Ez abban a sportágban, ahol egyetlen jelzés vagy néhány kódszó megfejtése is meccsek kimenetelét döntheti el, régóta tilos volt.
A csalásért az NFL Belichicket mindössze négy nappal később a lehető legnagyobb összegre, félmillió dollárra bírságolta, csapatára pedig 250 ezer dolláros büntetést szabott ki, és a drafton is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek.
Később az ESPN és az Outside the Lines című sportműsor munkatársainak nyomozásából kiderült, hogy Belichick már a karrierje korábbi részében is megfigyeltette az ellenfeleket, a titokban filmezős módszert pedig már attól kezdve alkalmazta, hogy 2000-ben megérkezett a Patshez. Negyven meccsen videózták le titokbank a riválisok jelzéseit, s hogy ne tűnjön fel a ténykedésük, a ruháikon leragasztották a csapatuk logóját, vagy kifordították a pulóverüket, hogy általános médiamunkásnak tűnjenek. Még azt is megmondták nekik, mivel védekezzenek, ha az NFL biztonsági őrei rákérdeznének, hogy mit csinálnak. A riválisok jelzéseit aztán később elemezték és dekódolták, a felvételeket pedig egy olyan helyiségben őrizték, ahová csak neki és néhány nagyon közeli munkatársának volt bejárása.
De még ennél is messzebbre mentek: a meccsek előtti bemelegítés idején embereket küldtek a vendég csapat öltözőjébe, akik ellopták a begyakorolt játékokat tartalmazó papírokat. Ez a gyakorlatuk olyannyira elharapódzott, hogy egyes riválisok kamu play sheeteket tetettek ki a játékosaikkal, hogy megzavarják a Patst.
Ehhez képest a Patsre kiszabott büntetés nem volt igazán szigorú, és jelentős nyomozás sem előzte meg, a filmes bizonyítékokat pedig megsemmisítették az NFL képviselői a liga vezetőjének, Roger Goodellnek az utasítására. Az ESPN-nek nyilatkozók szerint azért, mert Goodell nem akarta, hogy kiderüljön: a csapat, amely 2001 és 2004 között háromszor nyerte meg a Super Bowlt és jelentős bevételeket hozott, valójában csalással érte el a sikereit.
2015 januárjában a Patriots újra vádak kereszttüzébe került, akkor azért, mert az Indianapolis Colts elleni főcsoportdöntőjükön állítólag puhábbak voltak a labdáik a megengedettnél. Azért, hogy az adott időjárási körülmények között könnyebb legyen elkapni őket. Ezt az állítást hónapokig vizsgálták, a végeredménye pedig az lett: valószínűbb, hogy a csalt, mint az, hogy nem.
A csapatot ezúttal – az ügy súlyához képest – keményen megbüntették: egymillió dolláros bírságot kellett befizetnie, és le kellett mondania több draftjogáról is. Emellett az irányítót, Tom Bradyt pedig négy meccsre eltiltották a következő szezonban. Sokan ezt annak tudták be, hogy Goodell, aki korábban elnézőbb volt a csapattal, ezúttal a többi együttes vezetésének akart bizonyítani.
És akkor itt majd nekimész a falnak
Sok Forma–1-rajongó szemöldöke felszaladt arra a tavaly nyári hírre, hogy visszatér a sorozatba Flavio Briatore. Az olasz az Alpine vezérigazgatói tanácsadója lett, ahogy fogalmazott, azért hívták, mert a Renault-utód istálló „szarban volt”.
A nagy tapasztalattal bíró sportvezető korábban bár nem szakított teljesen az F1-gyel, nem mutatkozott gyakran a versenyeken. Erre közel négy esztendőn át lehetősége sem volt, mivel az úgynevezett crashgate-botrány után kitiltották róluk.
Briatoréra nem a 2008-as Szingapúri Nagydíjon történtek miatt vetült először a csalás gyanúja. A nyolcvanas évek közepétől kezdve több ilyen ügye is volt, el is marasztalták bíróságok, börtönbüntetést is többször kiszabtak rá, ennek ellenére sosem kellett bevonulnia.
Az üzletembert, aki a Benetton ruhamárka amerikai képviselőjeként csinált nevet magának, az 1990-es szezon elején nevezte ki Luciano Benetton az általa alapított F1-es istálló élére. A következő szezon közben a csapathoz csábította az újonc Michael Schumachert, aki az autójukkal 1995-ben és 1996-ban megnyerte az egyéni pontversenyt, s utóbb a konstruktőri győzelem is az övék lett. 2005-ben és 2006-ban már Fernando Alonso vb-címét és két újabb konstruktőri diadalt ünnepelhetett Briatore, akkor már a Renault vezetőjeként. A spanyol 2007-ben továbbállt a McLarenhez, egy év után azonban visszatért, a korábbi sikerek viszont elmaradtak. Egészen a szeptember végi szingapúri futamig, amelyet aztán megnyert.
Ezt akkor a külső szemlélők a szerencsének és az istálló remek taktikai húzásainak tulajdonították, később azonban kiderült, hogy a csapattársa, Nelsinho Piquet hathatós közreműködésének volt köszönhető. A háromszoros világbajnok Nelson Piquet fia a verseny 14. körében – nem sokkal azelőtt, hogy a pilóták megkezdték a kerékcserét és a tankolást – a falnak csapódott az egyik kanyarban. Az ütközés közvetlenül azután történt, hogy Alonso megejtette a kerékcserét, így ő került az élre, a többiek pedig – mivel a biztonsági autós fázisban csak büntetés árán lehetett a boxba hajtani – jelentős hátrányba kerültek.
Ügy azután kerekedett a történtekből, hogy Piquet-t a 2009-es Magyar Nagydíj után kitették a Renault-tól. A brazil, aki úgy érezte, hogy csúnyán elbántak vele, kiteregette a szennyest, mire a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) vizsgálatot indított. Ennek során bebizonyosodott, hogy Briatore és Pat Symonds vezető mérnök konspirált és utasította ütközésre a saját versenyzőjét. Még azt is megmondták neki, hol menjen falnak, hogy biztosan beküldjék a pályára a biztonsági autót.
Az eset után az FIA két évre felfüggesztett eltiltást szabott ki a Renault-ra, Symondsot öt évre, Briatorét pedig örökre kizárták a sportból, a két versenyzőt viszont nem vonták felelősségre. 2010-ben egy francia bíróság azonban helyt adott a fellebbezésüknek, így Symonds büntetését megfelezték, az olaszét pedig 2012 végével lezártnak minősítették.
Gyanús kábelek
Az elmúlt évtizedekben doppingbotrányok sora rázta meg a kerékpársportot, amelynek nemzetközi szövetsége (UCI) az év elején már a szén-monoxid egészségügyi létesítményen kívüli használatát is be kellett hogy tiltsa; egyre többen kezdték ugyanis nemcsak diagnosztikai célból, hanem a lehetséges teljesítményfokozó hatása miatt is beszippantani a mérgező gázt.
2016-ban azonban másfajta, úgynevezett mechanikai doppingra is bizonyítékot találtak – a sportág történetében először. Hogy egyes versenyzőket a kerékpárjukba épített apró elektromotor segít, már korábban is felvetődött, még 2010-ben Fabian Cancellarát vádolták meg ezzel a flandriai körverseny során. A róla készült felvételeken azt lehetett látni, hogy miután megnyom egy kis gombot a kormányon, gyorsabban halad tovább. Négy évvel később Ryder Hesjedal keveredett gyanúba a Vueltán, amikor bukása után a földön fekvő bringája első kereke tovább forgott. Az első versenyző, akit el is tiltottak ilyesmi miatt, a belga Femke Van den Driessche volt.
A sportoló a ciklokrossz-világbajnokságon bukott le, ahol az U23-as kategória egyik esélyeseként indult, de technikai hiba miatt nem ért célba. Miután a versenyen használt kerékpárjából gyanús kábeleket láttak meg kilógni, ellenőrök megvizsgálták a többi bringáját is, és az egyik vázába rejtve felfedeztek egy kis motort.
A versenyző azzal védekezett, hogy a csalós bringa egy barátjuké, aki tőle vásárolta meg egy évvel korábban, ezért kívülről pontosan olyan volt, mint a többi biciklije. Ráadásul tévedésből pakolták be a versenyfelszerelést szállító járműbe, miután az illető annak támasztotta neki.
Az UCI nem fogadta el Van den Driessche magyarázatát – akinek a szintén kerékpárversenyző testvére, Niels akkor éppen doppingolás miatti eltiltását töltötte –, és hat évre elmeszelték. Megfosztották több korábbi eredményétől is, továbbá 20 ezer svájci frankos büntetést is fizetnie kellett. 2021 októberében térhetett volna vissza a sporthoz, de még az eljárás ideje alatt, 19 évesen bejelentette, hogy visszavonul.
Ballon és cső
Fel tudja idézni, mely magyar sportolók nyertek érmet 2004-es athéni olimpián? És azt, hogy mely atlétákat zárták ki a játékokról doppingvétség miatt? Sajnos ez utóbbi információ gyors közvélemény-kutatásunk szerint is többeknek maradt meg, hiszen Annus Adrián és Fazekas Róbert ügye megrázta a magyar sportéletet.
Előbbit az utólagos mintavétel megtagadása, utóbbit pedig azért meszelték el később, mert nem tudott a doppingteszt elvégzéséhez szükséges mennyiségű vizeletet produkálni. Mindkettejüknél az aranyérem ugrott emiatt.
A két atléta már a kizárása után jelezte, hogy a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordul, mert ártatlannak tartja magát. A testület 2005 elején vizsgálta meg az ügyüket, és eltiltotta őket, mivel egyikük védekezését sem találta elfogadhatónak. Fazekas a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ellenőreinek „gestapós módszereire” panaszkodott, azt állította, hogy azért nem tudott 75 milliliternyi vizeletet szolgáltatni, mert a vizslató tekintetektől ideges lett és begörcsölt. Bár lett volna rá lehetősége, nem maradt ott a laborban, hanem saját felelősségére néhány óra után elhagyta azt, ezzel doppingvétséget követett el.
Klubtársa, Annus, aki Athénban egyébként két negatív mintát is adott, azzal vétett a szabályok ellen, hogy amikor már itthon, de még az olimpia ideje alatt újra ellenőrizni akarták, nem volt hajlandó találkozni a WADA képviselőivel.
Bár a periratokban csalással nem vádolták őket, még korábban Dick Pound, a WADA akkori vezetője azt nyilatkozta róluk – bizonyítékok bemutatása nélkül –, hogy a végbelükbe helyezett ballonból a péniszük alatt elvezetett, testszínű gumicsövön keresztül idegen, „tiszta” vizeletet adtak le az elemzéshez. Annusnak ez sikerült, Fazekas azonban másnap nem boldogult az eszközzel. Annust később éppen emiatt akarták újra letesztelni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
