Kedden Brüsszelben tárgyalt Keith Kellogg tábornok. Az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja Antonio Costával, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszéléseket.

 Nagyszerű megbeszélések ma délelőtt Brüsszelben Costa EU-elnökkel 

– írta közösségi oldalán Kellog, részleteket azonban nem árult el. Costa szerint döntő pillanatban találkoztak, amelyen felhívta a tárgyalópartnere figyelmét, hogy

 a béke nem lehet egyszerű tűzszünet – olyan megállapodásra van szükségünk, amely átfogó, igazságos és tartós békét biztosít Ukrajnában és biztonságot Európában.

Leszögezte, hogy az EU készen áll továbbra is “konstruktívan együttműködni az Egyesült Államokkal a béke és biztonság biztosítása érdekében”.

Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta a Kelloggal folytatott eszmecserén, hogy az EU kritikus szerepet játszik Ukrajna pénzügyi stabilitásának és védelmének biztosításában, összesen 135 milliárd eurós (145 milliárd dolláros) kötelezettségvállalással. Jelezte, hogy ez több, mint bármely más szövetséges hozzájárulása (erről itt írtunk bővebben), és 52 milliárd dollár katonai segélyt tartalmaz, ami megegyezik az Egyesült Államok hozzájárulásával.

Von der Leyen felvázolta Kellog tábornoknak Európa terveit a védelmi termelés és kiadások növelésére, az európai és az ukrán katonai képességek megerősítésére, és azt is kijelentette, hogy az EU teljes mértékben kiveszi a részét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségből, és “kész még többet tenni”.

Közben az EUrologus tanácsi forrásokból néhány újabb részletet tudott meg arról a hétfő esti párizsi tanácskozásról, amelyen Emmanuel Macron francai elnöke meghívására a házigazda Franciaországon kívül Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország és Németország, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO képviseltette magát legfelsőbb szinten.

Itt többek között egyetértettek a vezetők abban, hogy készek biztonsági garanciákat adni egy esetleges békemegállapodás szavatolásához, függően az amerikai támogatás mértékétől. Abban is megegyeztek, hogy úgy tagállami, mint uniós szinten az országok készen állnak a védelmi költségvetésünk szintjének emelésére, hogy “jobban megosszuk a terheket az Egyesült Államokkal” – mondta egy diplomata.

Ez utóbbit elsősorban Lengyelország szorgalmazza, de úgy tűnik, az EU is ebbe az irányba fog elmozdulni. Az Egyesült Államok azt várja el minimumként, hogy minden ország védelmi költségvetése érje el a tagállami GDP 2 százalékát. Az ezzel kapcsolatos EU-s kommunikáció az, hogy az EU ezt uniós szinten (átlagban) már teljesíti, azonban a tagállamok közel egyharmada nem. Ez azonban arra utal, hogy a két százalékon hajlandó túllépni az EU: Trump már 5 százalékról beszél, a NATO főtitkára nemrégiben 3,6-3,7 százalékot jelölt meg elvárt új célként. Az alkudozás minden bizonnyal hónapokig fog tartani, a júniusi hágai NATO-csúcson születhet döntés az új célokról.

Addig is az Európai Bizottság részéről konkrét javaslatokra lehet számítani “nagyon hamar”. Ennek egy elemét már ismerjük: a tagállami kormányok felmentést fognak kapni a szigorú költségvetési és állami támogatást tiltó szabályok alól, amennyiben a hadiiparra kívánnak állami pénzeket fordítani.