Brüsszel miatt fontolgathatja a kormány a fizetések megpiszkálását

Farkas Zoltán

6 perc

2020.01.27. 06:00

A minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése felbolygatná a kereseti és jövedelmi viszonyokat, viszont Magyarország előrébb kerülne az uniós rangsorban.

Csökkenti az öngyilkossági hajlandóságot a minimálbér emelése – ezt a meghökkentő összefüggést fejtegette a minap a The New York Times hasábjain Mihir Zaveri újságíró. Nem ő maga jutott erre a következtetésre, hanem az atlantai Emory Egyetem epidemiológiai tanszékének egyik új tanulmányát ismertette, amely még az összefüggés számszerűsítésére is kísérletet tett. E szerint a minimális órabérek 1 dolláros emelése 3,5 százalékkal mérsékli az öngyilkossági rátát.

Az elemzésre feltehetőleg azért figyelt fel a tekintélyes amerikai napilap – amely persze a szkeptikus véleményeket sem hallgatta el –, mert az egyik demokrata párti elnökjelölt, Bernie Sanders azzal kampányol, hogy a minimális béreket óránként 15 dollárra kell emelni. Vagyis a mainak több mint a duplájára. Az még további vizsgálódást igényel, hogy ennek hatására hogyan változna az öngyilkosságok száma, de bizonyára lesz jelentkező, aki elmélyül ennek tanulmányozásában is. Mindenesetre tény, hogy a szövetségi szinten meghatározott legkisebb órabér 7,25 dollár (nagyjából 2175 forint), és 2009 óta nem nőtt; igaz, több állam és főleg több nagyvállalat ennél magasabb minimálbért ígér a dolgozóknak.

A minimálbér megállapítása számos országban fontos politikai eszköz, végső soron a kormányzat jövőképét fejezi ki a társadalmi egyenlőtlenségekről – már ahol létezik erre vonatkozó jogszabály. Mert például Dániában, Finnországban és Svédországban nincs központilag meghatározott minimálbér, mégis mindhárom állam magas bérszínvonallal büszkélkedhet. A kollektív szerződésekben rögzített legkisebb kereset az élet- és munkakörülmények javításával foglalkozó uniós ügynökség, az Eurofond felmérése szerint Svédországban havi 1500–2380 euró, Finnországban 1720–1790 euró, Dániában 2500–3220 eurónak megfelelő korona volt tavaly.

Ausztriában a szociális partnerek 2017-ben állapodtak meg az egységes, havi 1500 eurós minimálbér bevezetéséről, amelyet ágazatonként különböző türelmi idő után az idei év elejétől kell alkalmazni. Az átmeneti időszakban közel 300 ezer alkalmazott bérét emelték fel erre a szintre, többségük a vendéglátásban, a szállodai szektorban és a kereskedelemben dolgozik. Bizonyára sok magyar vendégmunkás is nyert ezzel. Az Európai Unió országaiban a foglalkoztatottaknak nagyjából a 7 százaléka kényszerült beérni minimálbérrel vagy még kevesebbel. Magyarországon ez az arány 5,5 százalék, viszont a szakképzettek csaknem 18 százaléka csupán a garantált bérminimumot érdemli ki.

A politikai jelszóként emlegetett bérfelzárkóztatás egyik jelképes eszköze a legkisebb keresetek emelése lett, ebben valóságos licit folyik a visegrádi országok között. A lengyel kormány például többéves programot hirdetett meg, ennek keretében igyekszik elhúzni riválisaitól: a 2019-ben 2250 zlotys havi minimálbér az idén 2600 zlotyra (körülbelül 615 euróra), jövőre 3000 zlotyra, majd évenként újabb 10 százalékkal nő. Csehországban 13 350-ről 14 600 koronára (580 euróra), Szlovákiában pedig 520-ról 580 euróra emelkedik. Magyarországon 149 ezerről 161 ezer forintra nő, a nyolcszázalékos többletben két éve állapodtak meg a munkaadók és a munkavállalók. Ám euróban kifejezve ennek csaknem a felét elvitte a forint gyengülése. Vagyis Magyarország a mostani árfolyamon számított 485 eurós minimálbérével nem javított a helyezésén: az Eurofond tavalyi rangsorában csak Lettországot, Romániát és Bulgáriát előzte meg, és ez az idén sem változott.

Most viszont szépíteni akar a kormány, legalábbis papíron – ez olvasható ki a Magyar Nemzetben a minap megszellőztetett tervezetből. E szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot egységesítené. Mivel az előbbiért nagyjából 250 ezren, az utóbbiért pedig 800 ezren dolgoznak, az ennek megfelelő súlyokat alkalmazva a 161 ezer forintos legkisebb keresetet és a szakképzettséghez kötött, legalább 210 600 forintos fizetést figyelembe véve 199 ezer forintos új minimálbért állapítanának meg. Ez a mai árfolyamon nagyjából 600 euró, vagyis Magyarország rögvest felzárkózna abba a mezőnybe, amelybe Lengyelország, Csehország és Szlovákia tartozik.