„Az volt az álmom, hogy cipőmodellező leszek”

Olykor a véletlenek is jelképes jelentőséget kaphatnak. 1956 októberében nem a pénzügyminiszter, hanem a helyettese, Pulai Miklós írta alá azt a minisztertanácsi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy a takarékbetétek gyűjtésében kizárólagosságot élvező Országos Takarékpénztár riválist kapjon: „A falusi lakosság – elsősorban is a parasztság – megtakarításait saját szövetkezeti szervezete útján is összegyűjthesse.” Így a pályafutása során a szovjet típusú tervutasításos rendszer reformján, a bankrendszer korszerűsítésén ügyködő Pulai nevéhez kötődik a takarékszövetkezetek létrejötte, nem Olt Károly miniszteréhez, aki 1950-től 1956. október 27-éig irányította a Magyar Népköztársaság pénzügyeit.

Pulai 1956 elején, 31 évesen lett miniszterhelyettes, épp abban az életkorban, mint Tímár Mátyás – csak két évvel korábban. Tímár 1923-ban Mohácson született, édesapja kereskedő volt, ő pedig az érettségi után bőrgyárakban dolgozott. 1944 áprilisában behívták munkaszolgálatra, decemberben megszökött, majd bujkált. A számára felszabadulással felérő hónapokban belépett a kommunista pártba, amelynek gazdasági vezetői 1949 márciusában ajánlották be a Pénzügyminisztériumba. Pulai is protekciós volt, csak másképp. 1925-ben született, 1944-ben érettségizett, majd rövid banki kitérő után cipész édesapja hatására suszterinasnak állt.