Recseg-ropog az európai fenntarthatósági törekvéseket megtestesítő ESG-szabályozás. A Trump-kormányzat megtiltaná az amerikai cégeknek a jelentések leadását, de több európai tagállam is nyíltan lázadozik a bürokratikus terhek ellen. Az Európai Parlamentben eközben meddő vita zajlik.
Az osztrák nagykövetet viszont sikerült behívatni a Fradi-szurkolók visszafordítása miatt.
Bár az amerikai szankciók alapvetően nem Magyarország ellen, hanem India és Kína oroszolaj-importja miatt születtek, a Molt is érintik.
Év elején a romhányi gyáregység költözött Romániába a jobb piaci viszonyok miatt, most a kigazdálkodhatatlan különadók és a gyenge kereslet miatt a tófeji egységben is megszűnik a gyártás. Lázár János és kormány a jelek szerint csúnyán elszámolta magát évek óta tartó hadjáratával.
Az EcoPro katódgyárában a múlt héten történ üzemi baleset ismét felhívja a figyelmet az ágazatban gyakori munkavédelmi hiányosságokra, amelyek fölött a hatóságok rendre szemet hunynak, vagy nem megfelelő módon szankcionálják azokat. Hogyan lazították fel a kormány javaslatára a munkavédelmi oktatást? Mekkorára nőtt tavaly a halálos munkahelyi balesetek száma Magyarországon?
Papíron nem rosszak az eladási számok, azonban rengeteg autó végül külföldön köt ki, miközben minden eladott új járműre tíz használt jut. A Gémosz és a Lízingszövetség sajtóbeszélgetésén nemzetközi kitekintést is kaptak a meghívottak, az adatokból pedig látszik, hogy Kína valóban letarolni készül az európai piacot.
Két és fél éve változatlan a viteldíj, a főváros most se változtatna ezen, ahogy a létszámstopot sem kívánja bevezetni, hiába követelik a taxisok. Szigorodna viszont az ellenőrzés, a bankkártyás fizetés menete, és kötelezővé tennék az utasok érdekeit védő mobilapp bevezetését is a taxitársaságok számára.
Indul a termelés a BMW debreceni gyárában, ám amíg a kormány nem változtat stratégiát, a nagy külföldi autógyárak izolált projektek lesznek, amelyek nem sokat javítanak a magyar gazdaság elavult, versenyképtelen szerkezetén.
Elmaradt az elnök által várt „nagy vágás”, a piac viszont a jegybank függetlenségének megsértéseként értékeli Trump folyamatos nyomulását. Nagy kérdés az is, hogy az amerikai jegybank egyszer vagy kétszer vág még kamatot idén.
A BYD fogadásához hasonlóan ágyazna meg a magyar kormány a kínai Hongene gyógyszeripari óriáscég európai jelenlétének azzal, hogy kiemelt támogatássá minősítette a cég gödöllői beruházását. A legnagyobb magyar gyógyszercég, a Richter szerint ritka nagy hibát követ el a kormány.
Akár évi 25 ezerrel több ingatlan felújítása is megindulhatna, ha a kormány nemcsak a lakásvásárlást, hanem a felújítást is jobban támogatná. Az építőipari szakma tízmilliós kedvezményes hitelt javasol, amit bármire el lehetne költeni. A konkrétumokkal azonban még adós.
Legfeljebb választási gumicsontként értékelhető a helyi önazonossági törvény: a kontroll érzetét nyújtja a jellemzően elmaradott kistelepülések lakóinak. A pongyola szövegezés miatt azonban a jogszabály szinte mindegyik rendelkezése alkotmányellenes.
A NAV 2026-tól minden cég és magánszemély kriptojövedelméről értesülne minden olyan ország hatóságától, amellyel megállapodást tud kötni. De lecsapnának a megosztásos gazdaságban szerzett jövedelmekre is, mert nem bíznak az érintettek önbevallásában.
Feláll az MI bejelentő, valamint a piacfelügyeleti hatóság és az MI Tanács is, az NGM pedig a nagy kockázatú rendszerek minőségértékelésére is kidolgozta a részletszabályokat.
Részletesen szabályozná a kormány az állami szervek által használt, különböző méretű drónok és cirkálólőszerek alkalmazását, hivatalosan a rugalmas és gyors rendszerbe állítás céljából.
Lengyelországban a pénzintézetek által fizetendő társasági adót emelik meredeken, hogy fizetni tudják a megemelkedett védelmi kiadásokat, Olaszország pedig továbbra is tiltaná egy fontos adókedvezmény érvényesítését a bankok számára.
A kormány minden eszközzel segítené a kedvenc cégeit, hogy Montenegróban is megrendelésekhez jussanak. A nagy kérdés: mindez mennyi adófizetői pénzbe kerül, és mennyi gazdasági haszna lesz.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
A vártnál magasabb hozamok miatt a magyar búzát, árpát és kukoricát várhatóan nem lehet majd annyiért eladni, amennyiért a termelők szeretnék.
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
