Szigorúbb engedélyezés, részletes nyilvántartás, kötelező biztosítás: lényegesen átalakulhat a gyártókat érintő kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon.
A 2023-ban megjelent, több száz milliárd forintos bevételt hozó rendeletről a piaci szereplők már akkor azt mondták, hogy sérti az uniós jogot, az Európai Bizottság most jutott el odáig, hogy felszólítsa Magyarországot a jogszabály eltörlésére.
2023-ban még 4,1 milliárdot termelt az állami támogatásokkal bőven kitömött szállodalánc. Az egyesüléssel jelentősen nőtt a vállalat tőke- és eszközállománya.
Élelmiszer-infláció ide, gazdasági pangás oda, remek évet zártak a legnagyobb gyorsétteremláncok tulajdonosai tavaly.
A megfélemlítés törvény nélkül is működik: üldözési mánia jelei észlelhetők a gazdasági szereplőknél.
Mészáros Lőrinc nem fogja szégyellni, hogy úgy kell élnie, mint egy milliárdos, a kormány viszont épp újabb milliárdokat von el Budapesttől, hogy a Szerencsejátéknak kevesebb adót kelljen fizetnie. Eközben a lakossági megtakarítások ömlenek ki az országból, persze, akinek csak van, hiszen például a nyugdíjasok harmada a létminimum alatt él. Számukra már csak a a gyógyszertári árstop és kormány 30 ezres utalványa jelenthet megoldást, feltéve, hogy lesz mire elkölteniük, mivel ismét súlyos aszálya rémképe fenyegeti Magyarországot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Fideszes körökben sem lehet valami vonzó a propaganda: a kormánybarát nagy hírportálok nézettsége a közpénzből fizetett Facebook-hirdetések és a mind gyakoribb vezetőcserék, tulajdonosváltások ellenére is esik. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a Fidesz átstrukturálja sajtóját, és az online térben erősítene harcosaival.
A nyereséget és az eredménytartalékot is kivette osztalékként a felerészben Vaszily Miklós tulajdonában lévő Indamedia Network holdingvállalat. Jelentős változás történt a szervezeti struktúrában is: a Totalcar az Indexhez kerül, ezzel az alapító Karotta is távozik, a Port.hu ezentúl a Femina Médiához tartozik.
Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából is nettó importra szorul az ország, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Nemcsak a klímaváltozás csap oda a magyar gyümölcstermesztőknek, maguk alatt is vágják a fát. Érdemi állami segítségnyújtás nélkül kérdésessé vált az ágazat magyarországi jövője.
Jól teszi az EU, ha odafigyel arra, mi történik Németországban a beszállítói láncokról szóló törvény kapcsán, ugyanis a német cégek és a szövetségi kormány hozzáállása alapjaiban határozhatja meg, mi lesz a hasonló uniós jogszabály sorsa.
A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Sóval hintené be a dicstelen múltú állami „kukaholding”, az NHKV Zrt. helyét a kormány, így a Mohu akkor sem tudná teljesíteni a törvényben foglalt felvásárlási kötelezettségét, ha akarná.
Az ipar 4.0-t legtöbbször az automatizálással, a mesterséges intelligenciával és az okosgyárakkal azonosítják, és főként a gyártás szemszögéből vizsgálják az elért eredményeket. Ezeknél jóval kevesebbszer van szó egy legalább ennyire fontos vetületről: arról, hogy ezek a technológiák segíthetnek a környezeti fenntarthatóság előmozdításában is. Több tanulmány is vizsgálta az elmúlt években ezeket a hatásokat, és az eredmények kifejezetten biztatók, azonban rosszul, vagy „fél szívvel” használva ezek kifejezetten a fenntarthatóság ellen is dolgozhatnak.
Egyre gyakoribbak gyártócégeket ért hackertámadások, amelyek költsége évről évre meredeken növekszik. Sok oka van, hogy miért nem tesznek többet a vállalatok a biztonságukért, a halogatás azonban pénzben és reputációban is óriási csapást okozhat.
Miközben a technológiai fejlődés szinte napról napra új mérföldköveket ér el, a gyártás világa csendben, de annál gyorsabban készül az automatizáció óta nem látott átalakulásra. Színre lépnek az MI-ügynökök, amelyek emberi beavatkozás nélkül is tudnak működni az üzemekben.
A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szövetség elnöke szerint nincs semmilyen gazdasági, társadalmi kényszerűség, ami indokolná az árrésstop kiterjesztését a drogériai termékekre.
Az intézkedés alá vont tisztítószerek és piperetermékek ára jellemzően az elmúlt évek inflációja alatti mértékben nőtt, súlyuk pedig olyan alacsony a fogyasztói kosárban, hogy szinte semmilyen hatása nem lesz az árcsökkentésnek.
A kis értékű csomagok vámmentességének amerikai eltörlése nyomán hamarosan Európát is eléri az olcsó kínai áruk dömpingje, nehéz helyzetbe hozva a helyi e-kereskedelmi szereplőket.
A tárca 150-re bővíti az Orbán Viktor által bejelentett 100 új gyár programot.
