Megszólalt a Zalakerámia a romhányi gyár leszerelése ügyében
Az üzem egyes eszközeit nem Romániába, hanem a tófeji gyárba szállítják, a kolozsvári fejlesztés pedig részben a Zalakerámia beruházása is.
Az üzem egyes eszközeit nem Romániába, hanem a tófeji gyárba szállítják, a kolozsvári fejlesztés pedig részben a Zalakerámia beruházása is.
Kilenc év, nulla magyar vezérigazgató.
A Zalakerámia romhányi üzemét leszerelik, a tófeji egység augusztus óta megint nem termel – tudta meg a HVG. Működnek tehát a kormány külföldi építőanyag-gyártókat sújtó intézkedései, hiszen a Lasselsberger tulajdonában álló patinás magyar csempegyártó a tönk szélére került, talpra állás pedig nehezen képzelhető el.
Történelmi csúcsokon mozog a narancslé tőzsdei ára, mivel Brazíliában 50 éve nem látott aszály pusztított, valamint egy eddig gyógyíthatatlan gyümölcsbetegség, a citruszöldülés is csökkenti a termést. Az almalé helyettesíthetné a dzsúszt, de az európai szüret is gyenge lesz.
Évi 140 milliárd forintból működtet 1-2 százalékos nézettségű csatornákat az MTVA, a csúfos számoknak azonban nincs következményük. A közszolgálatiság pedig már deklaráltan sem szempont, mondván: a közönség más forrásokból is tájékozódhat.
Rigó Csaba Balázs szerint az uniós bíróság döntése alapján előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. A versenyhivatal első embere a Magyar Nemzetnek adott interjújában folytatta a versenyellenes kijelentéseit.
Mindössze néhány forint a termelők haszna egy-egy darabon, a kereskedők mégis árharcba hajtják a piac szereplőit – véli Sütő Zoltán, a Tojásszövetség elnöke. Kevés az esély az összefogásra, az ukrán tojás pedig tovább nehezíti a szektor helyzetét.
A külföldi rendelések éves szinten 100 milliárd forintos hiányt okoznak a költségvetésnek – fejtegette a nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal konferenciáján.
Az ország legnagyobb részében az előrejelzéseknél kevésbé volt viharos az elmúlt néhány nap, az áztató esők menthetik meg az őszi vetést. Olyan mértékű volt az elmúlt hónapokban a szárazság, hogy belvíz csak a legrosszabb vízgazdálkodású területeken okozhat gondot.
Vályog, kenderbeton, helyben kitermelt faanyag, újrahasznosított tégla – manapság főleg ezekre gondolunk, ha fenntartható építőanyagról van szó. Közben a legnagyobb gyártók is igyekeznek zöldebbé válni.
Közös sajtótájékoztatót tartott az RTL Magyarország és a 4iG, itt részleteket mondtak el az augusztus 13-án bejelentett partneri megállapodásról, a 4iG pedig bemutatta a most debütáló One TV tévés platformot, amelyen keresztül az előfizetők hozzáférhetnek majd az RTL+ streamingcsatornához is.
Az egyik legnagyobb európai e-kereskedő cég, a lengyel Allegro augusztusban hirdette meg partnerei számára a magyarországi piacra lépés lehetőségét, így várhatóan már ősszel, a karácsonyi szezon előtt megjelenhet a hazai piacon. De hogyan jutott el odáig, hogy domináns szereplője legyen az európai e-kereskedelmi szektornak?
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
A kifáradás jeleit mutatja az orosz gazdaság, amelyet 2023 óta az orosz hadiipari erőfeszítések hajtottak: jövőre a gazdasági növekedés a tavaly mért 5 százalékról mindössze 1-1,5 százalék közé eshet.
Bizonytalan gazdasági környezet, nem várt japán kamatemelés, a rizikós eszközöktől való gyors szabadulás: ezek állhatnak főként a kriptopénzek árfolyamának csökkenése mögött, de egyáltalán nem kell temetni a blokkláncalapú pénzek piacát.
Tömeges problémává vált, hogy aki a banki átutalást választja a visszaváltási díj elszámolásánál, az késve, akár napokkal, sőt hetekkel később (vagy soha) nem jut hozzá a pénzéhez. A Mohu minden felületen felhívja a figyelmet a „lassulásra”, azonban az ÁSZF-ből kiderül: valójában semmilyen kötelezettséget nem vállal a felmerülő problémák esetében, mert a Mohu „nem vállalja, szavatolja vagy garantálja bármilyen módon a szolgáltatás folyamatos, hibamentes és zavartalan működését”.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Rekordszinten stabilizálódhat az arany árfolyama: az ázsiai jegybankok vásárlásain kívül a bizonytalan gazdasági helyzetben mutatkozó masszív kereslet is emeli a nemesfém árát.
Stabil árfolyamával a szén meglepően értékálló befektetésnek bizonyulhat a következő esztendőkben is.