Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium is arra, hogy a KSH szerda reggel kiadta az első negyedévre vonatkozó GDP-adatokat, amely szerint éves alapon 0,4 százalékkal, 2024 utolsó negyedévéhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
Az NGM szerint a hiba nem az ő készülékükben van: a visszaesés oka, hogy az „Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja”. Némiképp meglepő viszont, hogy most nem fért be a felsorolásba az a visszatérő toposz, miszerint Németország gyengélkedése okozza a német autóiparhoz erősen kötődő magyar gazdaság leépülését.
A háború „elviselhetetlen terhei” és Ukrajna EU-csatlakozási lehetősége pedig rontják a magyar gazdaság kilátásait, a háború és a szankciók árát pedig „Európa, és benne Magyarország fizeti meg”. Arról, hogy a hetek óta tartó, Ukrajnát démonizáló kormányzati narratíva pont annyira hazug, mint amikor Gyurcsány Ferenc 23 millió román munkavállalóval fenyegetett, ebben a cikkben írtunk.
Az NGM közleménye hozzáteszi: a kormány azon dolgozik, hogy „a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el ebben a negatív külső európai környezetben”, ami a szerdai adatok fényében sajnos egyelőre nem sikerült neki. Viszont jó hír, hogy „Magyarország háborúellenes költségvetést készít”, támogatja a családokat és a kkv-kat.
A februárban Orbán Viktor által bejelentett 100 új gyár programot (amely önmagában is szinte biztos bukásra van ítélve) 150-re bővítik, a vonatkozó beruházások listáját állítólag hamarosan közzéteszik.
Arról is írnak, hogy visszaszorítják az élelmiszer-inflációt, az árrésstopot pedig kiterjesztik a nem élelmiszer jellegű termékekre is (erről Nagy Márton miniszter hétvégén már beszélt). Az NGM ettől várja, hogy növekedjen a lakosság (bocsánat: családok) fogyasztása.
A tárca szerint pozitív jel, hogy az építőipar teljesítménye és a turizmus iránti kereslet is folyamatosan emelkedik.
Végül egy, a jelen helyzetben meglehetősen ambiciózus vállalással futnak neki az év hátralévő részének: „A magyar kormány továbbra sem adja föl azt a tervét, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el, a 2025-ös és 2026-os gazdaságpolitikai programok továbbra is ezt az ambiciózus célt tűzik ki maguk elé” – írják.
