Az eddig értékesített 7,5 ezer letelepedési kötvényből közel 6,5 ezret kínaiak vettek meg. Érthető, ha aggódva figyelik a kormány lépéseit – állítja a közösség egyik vezetője, Qu Lei.
HVG: Bár érződik, hogy nem itt született, szépen beszéli a nyelvünket. Hogyan került Magyarországra?
Qu Lei: Közel két évtizeddel ezelőtt, tinédzserként, a szüleimmel jöttünk ide. Akkoriban Kína számos tartományában még gyerekcipőben járt a kereskedés, ami a fateromat vonzotta. Kitanulta a szakácsmesterséget, ezzel lehetett a legkönnyebben vízumot szerezni, így jutott el Németországba, ahol évekig dolgozott. Végül Magyarországon kötött ki, ahol cipőkkel, ruhákkal kezdett kereskedni.
HVG: Ön is a családi hagyományt folytatja?
Q. L.: Máig a szatócskodással azonosítják az itt élő kínaiak foglalatosságát, holott ez az első generációs letelepedők kenyérkeresete volt. A második generáció, amelyhez én is tartozom, inkább gyümölcsöző befektetéseket keres. A frissen érkezők először is ingatlan után néznek.
HVG: Mekkora lehet a magyarországi kínai kolónia?
Q. L.: Pontos adatok híján úgy 20 ezresre becsülhető. A többség, 60-70 százalék Budapesten él, a többiek a vidéki városokban. Legalábbis ez a fő tartózkodási helyük, mert sokunknak egyszerre több európai országban is van üzleti érdekeltségünk. Én például gyakran járok Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába, de a két irodám, a főhadiszállás itt van Pesten.
HVG: Honfitársai körében mennyire népszerű a letelepedési kötvény? Egyáltalán, van rálátása arra, mi foglalkoztatja, esetleg nyugtalanítja a frissen érkezőket?
Q. L.: A Magyarországi Kínai Közösségi Szolgáltató Zrt. tulajdonosa és ügyvezetője vagyok, és a Magyarországi Kínai Szövetség alelnökeként is sokakkal találkozom. Rendszeresen szervezünk ingyenes szakmai tájékoztatókat, ahol ügyvédek, ingatlanosok, adótanácsadók segítik az újonnan érkezőket az eligazodásban. Az utóbbi időben érezhetően megugrott a letelepedési kötvénnyel érkezők száma, ugyanakkor mind többen nyugtalankodnak, tudni akarják, nem forog-e veszélyben a befektetésük. Hiszen a kötvényvásárlásra fordított 200-300 ezer euró öt év után visszajár.
HVG: Nem bíznak a magyar állam garanciájában?
Q. L.: Ha a kívülállók úgy vélik, hogy a kínaiak rendkívül bátrak, szívesen kockáztatnak, akkor ki kell őket ábrándítani. Rendszerint az elsők bátrak csupán, a többiek már a közösség erejére, tapasztalatára számítanak. Igaz ez a bevándorlásra és a kötvényvásárlásra is. Az első évben alig akadt, aki a furcsa, offshore hátterű kereskedőktől letelepedési papírt mert volna vásárolni. Egy év múltán kiderült, hogy a dolog működik, így sokan felbátorodtak. A harmadik évben meg robbanásszerű a növekedés. Hivatalos adatok szerint az eddig értékesített 7,5 ezer letelepedési kötvényből közel 6,5 ezret a honfitársaim vettek meg. Zömében az motiválta őket, hogy szabadon, útlevél és vízum nélkül mozoghatnak és üzletelhetnek az Európai Unióban. Érthető, hogy nyugtalanok, amikor a kötvény körüli pletykákról olvasnak.
HVG: Honnan veszik ezeket a mendemondákat?
Q. L.: A magyarországi kínai közösségnek három nyomtatott lapja is van, amelyekben mindig szemlézik a magyar sajtót. Én azt szoktam mondani az érdeklődőknek, hogy nem érdemes találgatni, majd két-három év múlva kiderül, visszakapják-e a befektetésüket.
HVG: Saját ügyeiben is ilyen higgadt? Mibe fektet ön mint a terepet jól ismerő, második generációs vállalkozó?
Q. L.: Az ingatlanon kívül elsősorban környezetvédelmi beruházásokra összpontosítok. A szívemnek talán a legkedvesebb az oxyfa-telepítési program. Az oxyfa különleges, klónozott növény, amely csak laboratóriumi körülmények között szaporítható, és az a rendkívüli tulajdonsága, hogy a gyors növekedéshez nagy mennyiségű szén-dioxidot von el a levegőből. Az ültetést követő hatodik évben eléri a 16 méteres magasságot és a 35 centiméteres törzsátmérőt. A tarvágás után újranő, így húsz év alatt négyszer annyi fát ad, mint az őshonos fajták. Ráadásul jó minőségű, a bútoriparban használható alapanyag.
HVG: Akadt vevő Magyarországon is?
Q. L.: Számos településen növekszenek oxyfák, például Szigetszentmiklóson, Kiskunmajsán, Ócsán. Cégünk, a Carbon Solutions Kft. értékesíti az oxyfacsemetéket, látja el a gazdákat szaktanáccsal, és a telepítést követő egy évig gondoskodik az ültetvény ápolásáról.
HVG: Úgy hírlik, az egészségügybe is invesztálna. Legalábbis erre enged következtetni, hogy nemrégiben élet- és egészségbiztosítót alakított, a Hungarian Chinese Life and Health Insurance Kft.-t.
Q. L.: Régi gond, hogy az itt élő első generációs kínaiak nem tudnak az orvosokkal kommunikálni. Egy gyógyszertárba sem mernek bemenni, mert szégyellik, hogy kézzel-lábbal próbálják magukat megértetni. Emiatt a szüleim gyógyszerrel tömték meg a kofferjukat, amikor Kínából visszautaztak Budapestre. Ez persze elsősorban az idősebbek gondja, de éppen ők betegeskednek többet. A fiatalabb családtagoktól pedig nem lehet elvárni, hogy munkájukat hátrahagyva órákat várjanak a rendelőben, hogy tolmácsoljanak az idősebb családtagoknak. Az Uniqa Biztosítóval dolgozunk azon, hogy legyen egy csoportos biztosítási konstrukció, amellyel magánrendelés, labordiagnosztika és szükség esetén tolmács is elérhető. Egyelőre a próbaköröket futjuk, még nem indult el élesben a szolgáltatás. A nyelvi korlát máig jelentős – és nem csak az egészségügyben. Óriási gond olyan embert találni, aki egy szerződés minden sorát és apró betűs részét hitelesen kínaira fordítja. Az ilyen munkák költsége sok százezer, néha egymillió forint is lehet.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
