A dolgozók majdnem kétharmadának csökkent a reálbére tavaly
Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
„Minden hamis híresztelés ellenére tavaly is jelentősen nőttek a nettó bérek” – kezdi közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca nem hivatkozza pontosan, miféle „hamis híresztelésekre” reagál, de alighanem a 24.hu cikkéről van szó, melyben arról írnak, hogy tavaly a munkavállalók kétharmada azzal szembesült, hogy kevesebbet ér a fizetése.
A cikket a portál a KSH A keresetek változásának eloszlása, 2023 című kísérleti statisztikája alapján készítette, szóval ha az NGM szerint „hamis híresztelések” forognak fönn, akkor azok alapja a KSH statisztikája.
Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.
A minisztériumnak vélhetően az szúrja a szemét, hogy a statisztika szerint nemhogy a reálbérek csökkentek – ezt nehéz lenne tagadni 17 százalékos infláció és 14 százalékos átlagkereset-növekedés mellett – de a dolgozók bő 10 százalékának a számszerű nettó fizetése is csökkent. Vagyis kisebb fizetést kapott kézhez, mint egy évvel korábban, miközben ugyebár az árak jóval magasabbak voltak.
Ellentmondás természetesen nincsen,
az, hogy az átlagkereset nőtt, sőt a dolgozók többségének nőtt a fizetése nem jelenti, hogy ne volnának olyanok, akiknek csökkent a fizetése.
Azt egyébként, hogy tavaly a reálbér (átlagban) csökkent (vagyis az átlagkereset növekedésének üteme nem érte el az infláció szintjét) az NGM sem tagadja:
A reálbéreket a háborús infláció csökkentette, azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően letörte és visszaszorította az inflációt.
A minisztérium kijelentésével az egyik probléma, hogy a „háborús infláció” csak a kormánypropagandában létező fogalom, a kormány mindeddig semmivel sem támasztotta alá, a háború mennyiben tehető felelőssé azért, hogy Magyarországon még a többi régiós országét is magasan meghaladta az infláció.
A kijelentéssel az a másik probléma, hogy kissé értelmetlen. A szerző vagy azt akarta mondani, hogy
vagy azt, hogy
Végül, de nem utolsó sorban sajnálatosnak tekinthetjük, hogy az NGM „hamis híresztelések” terjesztésével vádolja a KSH-t. Különösen, hogy a KSH korábban igazán mindent megtett, hogy megfeleljen a kormányzati igényeknek. Például kimondottan a tárca igényére reagálva készítette el a régiós üzemanyagárakat összehasonlító statisztikáját.
A statisztika kísérleti lesz, vagyis nem megbízható, alapja az uniós statisztikai hivatal 2005 óta létező heti árösszesítése. A magyarországi adatok forrása a nagy kúthálózatok ár-önbevallása, amit az energiahivatal felé tesznek.
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.
Csaknem egy óráig keresték a routerrel dolgozó szakembert, mert papíron vezetik a munkanaplót.