A Honvédelmi Minisztérium cége fogja szerelni a légimentők haszonbérletben üzemeltetett rendőrségi helikoptereit, amelyeket ugyanezen a cégen keresztül vásároltak Norvégiából. Arról a honvédségi cégről van szó, amelyik az egyik „nem kormánygép” honvédségi business jet tulajdonosa. A beszerzésből épp csak a légimentőket sikerült kihagyni.
Magyarország uniós összehasonlításban keveset költ szociális juttatásokra, beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyet is. Sportra és vallásra viszont kiemelkedően sokat, és az állam működtetése is sokba kerül.
A BKV öt garázsa közül az óbudai van a legtávolabb attól a területtől, ahol az áprilisban induló újabb metrófelújítás miatt pótlóbuszokat kell bevetni, a cég minden jel szerint mégis innen látja majd el a feladatot. A BKV sokkal egyszerűbb helyzetben lenne, ha az elmúlt években kapott volna elég pénzt új buszok beszerzésére.
A magyarok is rászoktak a netes vásárlásra, eközben a munkaerőhiány miatt egyre problémásabb, de legalábbis egyre drágább a csomagok házhoz szállítása és a csomagpontok fenntartása. A csomagautomaták megoldást jelenthetnek, forgalmuk egyre nő, de még mindig csak kis részt képviselnek a teljes forgalomban. Fura hungarikum, de a magyar vásárlók szeretik, ha az online vásárlás is offline.
Adnan Polat török oligarcha alapítványa megkapja Gül baba türbéjének üzemeltetését is a működtetés után. Ugyan eddig nem reklámozták, de az alapítványt a magyar állam hozta létre, Polaton kívül Szijjártó Péter külügyminiszterhez közeli emberek vezetik, évi 700 millió adóforintból. Az alapítvány 2020-ban közhasznúvá fog alakulni, addig a külügyminisztérium támogatási szerződést köt vele, bár a 2019-es szerződés még nem készült el. A 2017-ben létrehozott alapítvány azt ígéri, 2019. február végén nyilvánosságra hozza alapító okiratát és működési szabályzatát.
Négy év alatt 5,3 százalékkal sikerült megnövelniük 266 milliárd forintos kezdőtőkéjüket.
A BKV 5 százalékos béremelést tervez ajánlani a szakszervezeteknek a bértárgyaláson. Az 5 százalékból 3-at a fővárosi önkormányzat, 2-t a vállalat állna.
„...biztos, hogy Dreher Antal nem lenne büszke a nevét viselő sörre. Minden bizonnyal elszörnyülködne, ha megtudná, hogy az tengerigríz és aszkorbinsav felhasználásával készül ” - Maláta, 1994. Negyedszázad múltán az egykori alapító is elégedett lehetne.
Nincs rá reális esély, hogy Magyarország külföldi befektetései utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseit, ahogy Orbán szeretné. De nem elképzelhetetlen, ehhez a külföldi terjeszkedésre készülő Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) csupán csak akkora csodát kellene tennie, mint a Nokia volt Finnországban. Vagy a Facebook az Egyesült Államokban. A magyar multik, élen a Mollal egyébként jól állnak, de méretük legalább egy nagyságrenddel elmarad a magyarországi külföldi multiktól, amelyek valóban rengeteg pénzt talicskáznak ki az országból.
Vita van a kormány és a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport között, ennek látványos megnyilvánulásaként pocskondiázott a Budapest-ügyi helyettes államtitkár. Lehet, hogy tényleg a kosz és a csikkek zavarják a kormányt, esetleg a tervezett vasúti kapcsolat miatt vitáznak, vagy amiatt, hogy egy stratégiai cég még nem az államé?
Összesen negyedmilliárd forintot költött tavaly az állam a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található kormányváróra. Megtudtuk, a vezetők közül ki mennyi időt töltött ott. Orbán Viktor magánútjain nem nagyon használta a várót, talán egy kivétellel: július 10-én vb-meccsen is járt, és a váróban is megfordult.
Olyan fejlesztésekre költi 2030-ig a Magyar Turisztikai Ügynökség az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térségre kapott állami pénzt, amilyenekre csak akarja. Eddig 300 milliárd odaítéléséről döntött a kormány, de messze még 2030.
Animációs sorozatot indít a rendőrség a közlekedési balesetek megelőzésére. A hanganyagot a rádiókban is leadják.
4,5 milliárd forint, 2018-ban zárolt beruházási pénz feloldását kéri a BKV a budapesti önkormányzattól, mert elfogadott üzleti terv híján nincs elég forrása. A pénzből 40 új buszt vennének, és villamosfelújításra költenének.
A fővárosi önkormányzat 11,2 milliárd forint plusz 3 milliárd forint áfa áron eladja a Bálna épületét a magyar államnak, a szerződés már készen van, csak az önkormányzat közgyűlésének kell még rábólintania. A piacot és az Új Budapest Galériát valószínűleg kipaterolják. Lázár János 2017 végén azt mondta, az épület a Magyar Turisztikai Ügynökségé lesz.
Az utolsó rohamban még 1850 bedőlt hiteles ingatlan került be az adósmentő programba, ezek felvásárlására és tehermentesítésére a kormány 6,3 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben. Az utolsó körben mentett hitelesek kapásból vissza is vásárolhatják az ingatlanjaikat nagyon kedvező feltételekkel az eszközkezelőtől. A programba összesen több mint 36 ezer ingatlan került be, bérlőik választhatnak, hogy egy összegben vagy részletre vásárolják-e vissza az ingatlanjaikat, esetleg maradnak az állam bérlői.
Módosította a BKK a VT-Arrivával buszos személyszállításra kötött szerződését, mert az eredeti keret kevés volt. Az ok a reptéri buszjárat sűrítése és a metrópótlás.
Több mint kétezer, bedőlt lakáshiteles család még az állami bérletet sem tudta rendesen fizetni. 90 százalékuk sorsát sikerült egyenesbe hozni, családonként átlagosan 160 ezer forintból.
Vállalatcsoporttá alakultak a nemrég egy alapítványba terelt fideszes médiumok, betagozódnak Mészáros Lőrinc volt cége, a Mediaworks alá, ami így uruk, irányítójuk és felügyelőjük lesz. Ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása.
Az év első hónapjaiban a kormány 26,6 milliárd forintnyi munkahely-teremtési támogatást osztott ki, egy munkahely átlagosan 19 millió forintba kerül. A kedvezményezettek főleg multik, bár a legnagyobb támogatásokat magyar cégek kapták. A kormány 2010 óta intézkedések garmadájával igyekszik megrendszabályozni a multikat, közben kedvezmények tömkelegével kényezteti őket.