Az elektronikai cikkek kiskereskedelmében még nem látszik a rohamosan növekvő munkanélküliség. Akkora a kereslet, mint karácsonykor, de megváltoztak az igények: immár a kertészkedési eszközök is pörögnek, a fotós eszközökre viszont nincs akkora kereslet. A tévéeladásoknak viszont betehet, hogy elmarad a foci-Eb.
Az MNB feltámasztja a Növekedési Hitelprogramot és módosítja a nagyvállalatoknak szóló kötvényprogramot. Állampapírokat fog vásárolni, vagyis elkezdi hitelezni az államot. Ennél is nagyobbat szólhat azonban a kamatfolyosó szimmetrikussá tétele, amely bújtatott kamatemelést jelent.
Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.
A miniszterelnök bejelentéséből egyelőre az irányok látszanak, a konkrétumokra még várni kell. Vagyis még mindig megmaradt a bizonytalanság.
A magyar cégeknek napok alatt kéne letudniuk régóta halogatott digitális fejlesztéseiket, hogy a járványt át tudják vészelni. A zűrt fokozza, hogy az otthoni számítógépekért a gyerekek is bejelentkeztek.
Átlagosan 26 százalékkal több dohányterméket rendeltek a trafikok a központi dohányellátótól a pánikvásárlások idején. Van olyan közért, ahol az alkoholos italok iránti kereslet is megugrott.
Tízezer milliárdos nagyságrendű lesz a magyar gazdaságmentő akcióterv, de a kormány a központi költségvetésben csak 1345 milliárdot csoportosít át. A pénz nagy részét a jelek szerint a jegybank fogja kipumpálni.
Leállított egy közbeszerzést a BKK a járvány miatt. Arra számítanak, az új kormányzati költségvetésből kevesebb pénz fog befolyni.
Közel 750 millió forintba kerül a kisföldalatti és a fogaskerekű járműcseréjének tervezése. Nem a prototípusok tervezése, hanem azok tervezésének tervezése.
A gazdasági recesszió és a gyenge forint automatikusan növelik az amúgy sem alacsony magyar államadósságot. És a kormány még el sem kezdte a válságkezelési költekezést.
Az emlékévvel kapcsolatos feladatokra összesen 12 milliárdot irányzott elő a kormány.
A magyar költségvetés eddig nem szakadt bele a válság kezelésébe, Orbán „történelmi” csomagja is valószínűleg más országokéhoz képest kicsi, de célzott és megfontolt lesz. Az intézkedések nagy része április közepén, május elején léphet életbe, amikor remélhetőleg már az ország újranyitása lesz terítéken. Az csak évek múlva fog kiderülni, hogy ez volt-e a hatékony megoldás.
Közzé tették a januári és februári (vagyis még a járvány előtti) pénzügyminisztériumi támogatások listáját.
Lehet, hogy lenne jobb helye a sportszervezeteknek átengedett évi száz, vagy a házi pálinkafőzőknek átengedett 6-8 milliárdnak.
Akadozik a külkereskedelem és vele az élelmiszerexport. Már csak emiatt sem kell félni attól, hogy veszélyben lenne a hazai ellátás, a mezőgazdaságban azonban emelkednek a beszerzési árak, miközben az eladásiak csökkennek.
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás lett, hogy az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a Mátrai Erőmű 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.
Senki sem tudja, mit hoz a válság, a jegybank sem. Korlátlan összegben kedvezményes hitelt adnak a bankoknak és immár nem kell pénzt parkoltatniuk az MNB-nél – így a jegybank legalábbis aktuálisan leveszi a vállukról a hitelmoratórium terhét, lesz szabad forrásuk pörgetni a gazdaságot.
Budapest belső kerületei a legnépszerűbbek a külföldi ingatlanszerzők körében, az oroszok még mindig imádják Hévízet. A külföldiek közül kínai, izraeli és orosz állampolgárok tulajdonába került a legtöbb ingatlan.
Ha 300 forint alá menne a most 350 körül jojózó euróárfolyam, akkor Magyarország megsértené az uniós előírásokat a PIN-mentes kártyás fizetésekre a járvány miatt bevezetett 15 ezer forintos limittel. Ettől a jelek szerint a kormány sem tart.
Nem a főváros fogja újranyitni a Dagályt, lehet, hogy a sportolók kapják. A fürdő sorsa bizonytalan, az illetékes állami cég nem egyeztet se az önkormányzatokkal, se a lakossággal.
