Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

A 2021-es büdzsé a 2020-as áttervezett, nem nyilvános változatán fog alapulni, és ugyan szinte lehetetlen előre látni, a kormány szokás szerint jó korán átviszi az országgyűlésen. Érdekes módon a kormány a GDP-csökkenés mértékénél nagyobb adóbevétel-kiesésre nem számít, a kiadásokat számszerűen mindkét évben csak szinten tartják, vagyis alig pumpálnak új pénzt a gazdaságba.

Járvány ide, gazdasági válság oda, a kormány nem szakít bevett szokásával, már tavasszal beterjeszti az országgyűlés elé a jövő évi (jelen esetben a 2021-es) központi költségvetést, amit a képviselők még a nyári szünet előtt megtárgyalnak, és a kormánypárti kétharmad birtokában minden bizonnyal elfogadnak.

A büdzsé Pénzügyminisztérium (PM) által közzétett tervezési körirata szerint 2020-ban egész pontosan az alábbi a menetrend:

  • A fejezetgazdák (például és elsősorban a minisztériumok) elkészítik az összevont költségvetési tervüket, és azt legkésőbb május 4-ig feltöltik a Költségvetési Adatcserélő Rendszerbe. A normaszöveg javaslatok megküldésének határideje szintén május 4.
  • A PM ezt követően összeállítja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat fő kötetét.
  • A kormány megtárgyalja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetét, majd átadja a Költségvetési Tanácsnak.
  • A kormány a Tanács véleményének birtokában, szükség esetén az alapján módosítva, május 19- én benyújtja a törvényjavaslatot az országgyűlésnek.
  • Május 25-ig a fejezetgazdák megküldik a PM-nek az egyeztetett, aláírt fejezeti szöveges indokolásokat. Az államháztartásért felelős miniszter a fejezeti köteteket a fő kötet benyújtását követő 10 napon belül terjeszti be az országgyűlésnek.

©
Belenéznek a kristálygömbbe

A büdzsé tavaszi, kora nyári elkészítésének indoka ugyanaz, mint évek óta mindig: a kiszámíthatóság. A PM szerint ez a „konzervatív tervezési szemlélet” ezúttal is biztosítja „a féléves felkészülési időt mindenki számára a kormányzati intézkedések, valamint a pénzügyi, gazdasági és szabályozási környezet megismerésére”.

2012 előtt az országgyűlés csak ősszel (sőt nem egyszer előfordult, hogy csak télen) döntött a következő évi büdzsékről, illetve a szintén nagyon fontos adótörvényekről. A mostani tavaszi költségvetéssel általában véve és pusztán elvi síkon az a baj, ami bármiféle előrejelzésre igaz: minél távolabbra tekintünk előre az időben, annál nagyobbra nőnek a bizonytalanságok. Ráadásul minél kevesebbet tudunk a kiindulási állapotról, annál nehezebb előre jelezni, mi fog történni.

A költségvetés esetében a zárszámadás, ami arról szól, ténylegesen hogyan alakult az előző év, csak ősszel készül el. Az érintett szervezeteknek, és főleg a Pénzügyminisztériumnak előbb rendelkezésre áll a szükséges adatok nagy része, de nem az összes, az országgyűlés pedig konkrétan vakon, az előző évi teljesülések ismerete nélkül tárgyal, esetleg módosít. És szavaz. Aztán a zárszámadásból kiderül, hogy az előző évi költségvetést mennyivel sikerült mellélőni.

©

Másfél hónapra se látni előre, nemhogy másfél évre

Mindenesetre békeidőben talán indokolható a kiszámíthatóság igényével a korai költségvetés, különösen, hogy a kormány politikai helyzete stabil, ha a gazdasági folyamatokat nem is lehet pontosan megjósolni, a kormányzati intézkedések, jogszabályi környezet stb. tekintetében a Fidesz aligha okozhat magának meglepetést. Mondjuk ennek ellentmond, hogy az elmúlt években

napi rutinná vált a költségvetés rendeleti módosítgatása,

gyakran már a büdzsé életbe lépése előtt – szigorúan a kiszámíthatóság jegyében.

A koronavírus-járvány és a kibontakozó gazdasági válság azonban teljesen más helyzet: nemhogy másfél évre (2020 májusától 2021 decemberéig) előre nem lehet megmondani, hogy mi lesz, de még másfél hónapra sem. Különösen, hogy a költségvetési/gazdasági folyamatokat alapjaiban befolyásolja a járványügyi helyzet, aminek előrejelzése szintén minimum bizonytalan. Ami a kiinduló állapotot illeti, május elején még arról sem álltak rendelkezésre pontos adatok, mi történt a magyar gazdasággal márciusban, a járvány elején – a vonatkozó statisztikák nagy részét a KSH május első, második hetében publikálja. A járvány által már igazán érintett, áprilisi adatok pedig csak júniusban jönnek.

Ebben a bizonytalan helyzetben talán üdvös lett volna, ha a szokásokkal szakítva a kormány őszre halasztja a költségvetés elkészítését, akkor már sokkal biztosabb alapokról lehetett volna tervezni.

©

Elveszett költségvetés

A 2021-es büdzsé beterjesztésének hozadéka viszont, hogy legalább valami kiderül a 2020-as, folyamatban lévő költségvetésről. Maga Orbán Viktor jelentette be, hogy a járvány miatt a 2020-as költségvetést áttervezik – az eredményt azonban nemhogy nem terjesztették be az országgyűlés elé költségvetés-módosítás formájában, nyilvánosságra sem hozták. Egyes átcsoportosításokról született kormányrendelet, de még az átcsoportosítások sem ismertek mind, például mind a mai napig nem tudni, pontosan mely minisztériumi előirányzatokról csoportosítottak át 923 milliárdot a Gazdaságvédelmi Alapba.

Az biztos, hogy az eredeti 2020-as büdzsé nem fog teljesülni, a válság miatt például visszaesnek az adóbevételek, nőnek viszont a kiadások. Hogy pontosan hogyan tervezték át a költségvetést, az titok, kínzó kérdések például:

  • Milyen forintárfolyamot vár a kormány az év végére?
  • Pontosan mely forrásokból mennyi bevételre számít a kormány?
  • Pontosan mire és mennyit terveznek költeni?
  • Hogyan változik (ha változik egyáltalán) a különféle funkciójú kiadások egymáshoz viszonyított szerkezete?

Lehet persze azzal érvelni (és ez nem feltétlenül rossz érv), hogy bizonytalan a helyzet, és egyfelől nem lehet megjósolni, hogy milyen lesz a forint árfolyama, vagy mekkora lesz a munkanélküliség, másfelől egyelőre tűzoltás zajlik, ami a költségvetés folyamatos módosítását igényli, teljesen fölösleges lenne A-tól Z-ig újraírni az egészet és bevinni az országgyűlés elé, ha az új verzió megszavazása után két perccel úgyis módosítani kell azt is. Persze ha ez az érv, akkor adja magát a kérdés: ha az idei költségvetést nem lehet előre látni és lefektetni, akkor mégis hogyan lehet megcsinálni a jövő évit? Arról nem beszélve, hogy se az átláthatóságot, se a kiszámíthatóságot nem javítja, hogy

Magyarországnak jelenleg nincs olyan nyilvános költségvetése, amiről ne lenne egyértelmű, hogy már köze sincs a valósághoz.

Ugyanez igaz a 2021-esre, megszavazhatja az országgyűlés a nyári szünet előtt a májusban készült számításokat a kiszámíthatóság jegyében, de senki sem fogja elhinni, hogy egy-másfél év múlva tényleg úgy fognak alakulni a dolgok, mint amit abba beleírtak.

©

Tartalékok, tartalékok és tartalékok

A 2021-es büdzsé egyébként az idein – mármint a nem nyilvános, áttervezett verzión – fog alapulni. A már említett PM-utasításban az áll, hogy a „dologi kiadások előirányzata az egyszeri feladatok kivétele és a bázisba épülő 2020. évi Gazdaságvédelmi Alapba (a továbbiakban: GVA) történő átcsoportosítások összegével csökken” – vagyis a költségvetési fejezetek gazdái (a minisztériumok és egyéb költségvetési intézmények) 2021-ben csak a 2020-ban a járvány miatt csökkentett kerettel kalkulálhatnak. Egyes kiadási előirányzatokat csak átcsoportosításokkal növelhetnek, vagyis ha valahol többet akarnak költeni, akkor máshol spórolniuk kell.

Fontos utasítás továbbá, hogy „személyi juttatások tervezésénél csak a már eldöntött illetményemeléseket kell és lehet a tárcáknak megtervezni. Amennyiben a Kormány vagy Országgyűlés a későbbiekben új bérintézkedésről dönt a közszférában, annak fedezete a Céltartalékok soron kerül központilag megtervezésre”. Magyarán a költségvetési intézmények saját hatáskörben nem tervezhetnek béremeléseket – ha majd a kormány úgy látja, lesz fedezet emelésekre, azokat céltartalékként fogja betervezni.

Általában véve arra lehet számítani, hogy a 2021-es költségvetést a PM hatalmas tartalékokkal fogja tervezni. A költségvetési tartalékok mérete évek óta nő, a magyarázat szerint a rugalmasság miatt – a rugalmasság persze azt is jelenti, hogy ezeket a pénzeket a kormány menet közben könnyebben tudja ilyen-olyan célokra elkölteni, mintha előre be lennének tervezve valahová a költségvetésben.

©

Kicsit mégis elengedik a hiányt

A 2021-es, illetve az áttervezett 2020-as költségvetésbe némi betekintést enged a kormány által az Európai Bizottságnak megküldött, 2024-ig szóló előrejelzéseket tartalmazó konvergenciaprogram. Ebből kiderül, hogy a kormány a 2020-ra alapesetben 3 százalékos gazdasági visszaesést vár, majd 2021-ben 4,8 százalékos növekedést (mármint a 2020-ban zsugorodott GDP-hez képest).

A konvergenciaprogramból derült ki, hogy (Orbán Viktor korábbi állításával szemben) a kormány engedi a GDP 3 százaléka fölé nőni a költségvetés 2020-as hiányát. 3,8 százalék várható e szerint, majd 2021-ben 2,7 százalék. Az eredeti elképzelések szerint az éves hiány 2022-ben már egy százalék alatt lett volna, az új tervek szerint 2024-re sikerül egy százalékra szorítani. Ennek megfelelően az államadósság sem csökken 60 százalék alá 2022-ben, hanem majd csak 2024-ben.

2020-ban a kormány épp annyi állami bevételre számít, mint 2019-ben, legalábbis GDP-arányosan: 44 százalékra. Mivel a GDP 3 százalékos zsugorodása várható, a forintban kifejezett bevételi összeg kisebb lesz a 2019-esnél. 2021-ben viszont (akkor már bővülő GDP mellett) 43,2 GDP-százaléknyi állami bevételt várnak. Érdekes módon

a konvergenciaprogram nem számít az állami adóbevételek GDP-arányosnál nagyobb csökkenésére:

a 2019-es 24,9 százalék után 2020-ban és 2021-ben is 25,4 százalékot vár – a 2020-as arányhoz persze nem szabad elfelejteni, hogy a GDP viszont 3 százalékkal kisebb lesz, mint a megelőző évben, így számszerűen az adóbevétel is kevesebb lesz.

©

Ami a kiadási oldalt illeti, a tervek szerint 2020-ban GDP-arányosan jóval több fog elmenni, mint 2019-ben (47,8 százalék a 46,1 százalékkal szemben). A különbség nagynak tűnik, de csak a GDP 2020-as zsugorodása miatt. 2019-es GDP-vel számolva 46,36 százalékos állami kiadási szint adódik, vagyis

összegszerűen a kormány egyáltalán nem engedi el a kiadásokat, mindössze szinten tartja azokat.

Mindez azt is jelenti, hogy 2020-ban a 3 százalékos hiány tartása (amit Orbán Viktor előre vetített) pusztán a gazdaság zsugorodása miatt csak jelentős megszorítás árán lett volna tartható. A jelek szerint ezt a kormány nem akarta vállalni.

A GDP-arányos állami kiadás 2021-ben aztán már 46 százalék alatt lesz, összegszerűen még mindig valamivel a 2019-es szint fölött.

A történelmi lépték elég messze van

Ahogy a fenti számokból és a más országokéhoz képest egyáltalán nem magas, 3,8 százalékos 2020-as hiányból is látszik, a magyar állam nem kíván sok új pénzt a gazdaságra önteni a válság miatt.

A kormány tagjai (Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökség-miniszter) a konkrét intézkedések bejelentése előtt úgy harangozták be a gazdaságmentő csomagot, mint amely „sosem látott”, „történelmi” léptékű. Ez enyhén szólva túlzás volt, a konvergenciaprogram szerint a járvány elleni és a gazdaságvédelmi intézkedések együtt nem érik el a 2020-ban a GDP 5 százalékát, úgy, hogy a konkrét járványügyi intézkedések (például eszközbeszerzések) önmagukban 1,26 százalékra rúgnak. 2021-ben ráadásul már jóval kisebb terhet jelentenek majd az intézkedések, a kormány számításai szerint a GDP 1,68 százalékányit. Amiből egyébként 0,64 százalékpontot jelent a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt kieső bevétel.

A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete

Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.

A másik oldalon a kiadások fedezeteként a kormány a GDP 3,13 százalékára rúgó összeget teremt elő 2020-ban. Ebből 2,86 százalékpontot költségvetésen belüli átcsoportosítások és az Országvédelmi Alap felhasználása tesznek ki, vagyis szó sincs új pénzről. Új pénzt csak a kiskereskedelmi és a banki különadó bevezetése hoznak. Utóbbi gyakorlatilag kölcsön, mert a pénzintézetek visszakapják öt év alatt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!