Az Európai Bizottság közzé tette tavaszi gazdasági előrejelzését. Ebben 2020-ra sokkal rosszabb helyzetet látnak, mint a magyar kormány egy nappal korábban megjelentetett konvergenciaprogramja.

A Bizottság szerint a magyar gazdaság 7 százalékkal fog zsugorodni 2020-ban (konvergenciaprogram: 3 százalékos recesszió). A munkanélküliségi ráta eléri a 7 százalékot (konvergenciaprogram: 5,6 százalék). Az államháztartás hiánya a GDP 5,2 százaléka lesz – a konvergenciaprogramban 3,8 százalékos hiány szerepel. Persze a különbséget magyarázza, hogy a Bizottság nagyobb recessziót vár a kormánynál. És ha kisebb a GDP, akkor értelemszerűen nagyobbnak adódik a GDP-arányos hiány, még ha számszerűen ugyanannyi is.

Egyébként már a 3,8 százalékos hiánycél is meglepő volt, Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, a hiányt nem engedik 3 százalék fölé. Igaz, a konvergenciaprogramba beírt egyéb költségvetési előrejelzések mellett komoly megszorítás kellene a hiány 3 százalék alatt tartásához.

Ez a válságkezelés kevés

A Bizottság országelemzése szerint a járvány a gazdasági ciklus tetőpontján, vagyis egy erőteljes növekedési fázis csúcsán érte a magyar gazdaságot. „Figyelembe véve, hogy egyes szektorok erősen specializáltak, a globális kereslet visszaesését [példaként az előrejelzés az autóipart említi] és a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket, továbbá a járványra adott visszafogott fiskális választ, Magyarország éles recesszióra számíthat 2020-ban, amelyet fokozatos kilábalás követ majd” – írják.

A „visszafogott fiskális válasz” arra vonatkozik, hogy

a magyar kormány (ellentétben más országok kormányaival) nem kezdett pénzt pumpálni a gazdaságba, és nem is tervez ilyesmit.

Ahogy a konvergenciaprogramból is kiderül, a gazdaságvédelmi intézkedések fedezetét szinte teljes egészében átcsoportosítások jelentik, csak a kiskereskedelmi vállalkozásokra és a bankokra kivetett különadó hoz új pénzt. Az előrejelzés szerint a kormányzati lépések egyelőre főként a likviditás fenntartására irányultak, ilyen lépés például a hiteltörlesztési moratórium.

A Bizottság előrejelzése kiemeli, hogy a magyar szolgáltatásexport felét a turizmus és a szállítmányozás adja, amelyek a válság által leginkább érintett szektorok.

A vállalkozásoknak kínált likviditási támogatások és

az ideiglenes munkahelyvédelmi intézkedések csak korlátozottan lesznek képesek enyhíteni a károkat,

ezért a Bizottság a munkanélküliség meredek emelkedésére számít. Következésképpen a háztartások fogyasztása meredeken esni fog.

2021-ben a magyar GDP 6 százalékkal nőhet, a munkanélküliségi ráta pedig 6 százalékra csökkenhet.

A Bizottság szerint az előrejelzésben mind lefelé, mind felfelé ható bizonytalanságok vannak. Erőteljesebb fiskális válasz (vagyis ha a kormány elkezdene több pénzt pumpálni a gazdaságba és komolyabban védeni a munkahelyeket) alkalmas lenne a gazdasági károk enyhítésére 2020-ban, és a kilábalás gyorsítására 2021-ben. Másfelől ha a vállalkozások közt csődhullám indul, az visszafoghatja a kilábalást.

A legnagyobb recesszió a V4-ek közt

A magyar gazdaságra előrejelzett 7 százalékos recesszió egyébként a harmadik legmagasabb a tágan értelmezett régiós országok körében, csak Horvátországtól (9,1 százalék) és Bulgáriától (7,2 százalék) vár nagyobb visszaesést a Bizottság. A többi országra vonatkozó előrejelzés:

• Szlovákia: -6,7 százalék,
• Csehország: -6,2 százalék,
• Lengyelország: -4,3 százalék,
• Románia: -6 százalék.

Az Európai Unió átlagában 7,4 százalékos recesszió várható 2020-ban, majd 6,1 százalékos növekedés 2021-ben. A munkanélküliség átlagosan 9 százalék lehet. Az uniós országok államháztartási hiánya 2020-ban átlagosan 8,3 százalék lesz – ebben a versenyben Magyarország ezüstérmes lenne,

a Bizottság csak Bulgáriának jelez előre alacsonyabb hiányt.

Kérdés persze, most van-e itt az ideje a költségvetési fegyelemnek. A tagállamok legtöbbje költekezik a válság okozta károk minimalizálása érdekében, és a Bizottság éppen ezt hiányolja a magyar kormány részéről.

A válság nem V lesz, hanem U

Az előrejelzés szerint a tagállamok legnagyobb része március közepén vezetett be korlátozó intézkedéseket, amelyek hibernálták a gazdaságot. Az európai gazdaság kibocsátása 2020 első felében összeomlik, a GDP-zsugorodás legnagyobb része a második negyedévben, vagyis április, május, júliusban fog bekövetkezni. Az európai gazdaság ezek után elkezd feltámadni, feltételezve, hogy:

1. a korlátozó intézkedéseket fokozatosan kivezetik,
2. a járvány terjedése az intézkedések enyhítése után is kontrollált marad,
3. a tagállamok „példátlan” fiskális és monetáris intézkedései képesek lesznek hatékonyan tompítani a válság közvetlen hatásait, illetve korlátozni a gazdaság szövetében keletkező maradandó károsodásokat.

A 7,5 százalékos 2020-as recesszió azt jelenti, hogy ez a válság sokkal súlyosabb a 2009-esnél, a 2021-es 6 százalékos növekedés után pedig az európai gazdaság még mindig 3 százalékkal kisebb lesz a 2019-esnél. A Bizottság jelen állás szerint U alakú kilábalást vár – ellentétben a V alakú gyors visszapattanással, amelyben korábban sok, most már csak kevés elemző (és politikus) bizakodik.

A járvány okozta válság szimmetrikus sokként érte az összes uniós tagállamot – írja az előrejelzés. Az azonban már nem lesz szimmetrikus, hogy az egyes tagállamok hogyan lábalnak ki a válságból. Nem csak a járvány és a korlátozó intézkedések súlyosságától függ, egy ország milyen állapotban kerül ki a válságból, hanem a gazdaságaik és a válságkezelési intézkedéseik eltérő sajátosságaitól is. „A tagállamok erős egymástól való függése miatt egyetlen ország nem teljes értékű kilábalása átgyűrűzne az összes többi országba, és mindenhol visszafogná a gazdasági növekedést” – figyelmeztet a jelentés.