Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság nagyobb recessziót, magasabb államháztartási hiányt és munkanélküliséget vár, mint a magyar kormány. A Bizottság szerint a kormány intézkedései visszafogottak, a munkahelyvédelmi intézkedések csak korlátozottan képesek enyhíteni a károkat.

Az Európai Bizottság közzé tette tavaszi gazdasági előrejelzését. Ebben 2020-ra sokkal rosszabb helyzetet látnak, mint a magyar kormány egy nappal korábban megjelentetett konvergenciaprogramja.

A Bizottság szerint a magyar gazdaság 7 százalékkal fog zsugorodni 2020-ban (konvergenciaprogram: 3 százalékos recesszió). A munkanélküliségi ráta eléri a 7 százalékot (konvergenciaprogram: 5,6 százalék). Az államháztartás hiánya a GDP 5,2 százaléka lesz – a konvergenciaprogramban 3,8 százalékos hiány szerepel. Persze a különbséget magyarázza, hogy a Bizottság nagyobb recessziót vár a kormánynál. És ha kisebb a GDP, akkor értelemszerűen nagyobbnak adódik a GDP-arányos hiány, még ha számszerűen ugyanannyi is.

Egyébként már a 3,8 százalékos hiánycél is meglepő volt, Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, a hiányt nem engedik 3 százalék fölé. Igaz, a konvergenciaprogramba beírt egyéb költségvetési előrejelzések mellett komoly megszorítás kellene a hiány 3 százalék alatt tartásához.

Ez a válságkezelés kevés

A Bizottság országelemzése szerint a járvány a gazdasági ciklus tetőpontján, vagyis egy erőteljes növekedési fázis csúcsán érte a magyar gazdaságot. „Figyelembe véve, hogy egyes szektorok erősen specializáltak, a globális kereslet visszaesését [példaként az előrejelzés az autóipart említi] és a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket, továbbá a járványra adott visszafogott fiskális választ, Magyarország éles recesszióra számíthat 2020-ban, amelyet fokozatos kilábalás követ majd” – írják.

A „visszafogott fiskális válasz” arra vonatkozik, hogy

a magyar kormány (ellentétben más országok kormányaival) nem kezdett pénzt pumpálni a gazdaságba, és nem is tervez ilyesmit.

Ahogy a konvergenciaprogramból is kiderül, a gazdaságvédelmi intézkedések fedezetét szinte teljes egészében átcsoportosítások jelentik, csak a kiskereskedelmi vállalkozásokra és a bankokra kivetett különadó hoz új pénzt. Az előrejelzés szerint a kormányzati lépések egyelőre főként a likviditás fenntartására irányultak, ilyen lépés például a hiteltörlesztési moratórium.

 

Jön a 2021-es költségvetés, pedig a mostaninak sincs köze már a valósághoz

A 2021-es büdzsé a 2020-as áttervezett, nem nyilvános változatán fog alapulni, és ugyan szinte lehetetlen előre látni, a kormány szokás szerint jó korán átviszi az országgyűlésen. Érdekes módon a kormány a GDP-csökkenés mértékénél nagyobb adóbevétel-kiesésre nem számít, a kiadásokat számszerűen mindkét évben csak szinten tartják, vagyis alig pumpálnak új pénzt a gazdaságba.

A Bizottság előrejelzése kiemeli, hogy a magyar szolgáltatásexport felét a turizmus és a szállítmányozás adja, amelyek a válság által leginkább érintett szektorok.

A vállalkozásoknak kínált likviditási támogatások és

az ideiglenes munkahelyvédelmi intézkedések csak korlátozottan lesznek képesek enyhíteni a károkat,

ezért a Bizottság a munkanélküliség meredek emelkedésére számít. Következésképpen a háztartások fogyasztása meredeken esni fog.

2021-ben a magyar GDP 6 százalékkal nőhet, a munkanélküliségi ráta pedig 6 százalékra csökkenhet.

A Bizottság szerint az előrejelzésben mind lefelé, mind felfelé ható bizonytalanságok vannak. Erőteljesebb fiskális válasz (vagyis ha a kormány elkezdene több pénzt pumpálni a gazdaságba és komolyabban védeni a munkahelyeket) alkalmas lenne a gazdasági károk enyhítésére 2020-ban, és a kilábalás gyorsítására 2021-ben. Másfelől ha a vállalkozások közt csődhullám indul, az visszafoghatja a kilábalást.

A legnagyobb recesszió a V4-ek közt

A magyar gazdaságra előrejelzett 7 százalékos recesszió egyébként a harmadik legmagasabb a tágan értelmezett régiós országok körében, csak Horvátországtól (9,1 százalék) és Bulgáriától (7,2 százalék) vár nagyobb visszaesést a Bizottság. A többi országra vonatkozó előrejelzés:

  • Szlovákia: -6,7 százalék,
  • Csehország: -6,2 százalék,
  • Lengyelország: -4,3 százalék,
  • Románia: -6 százalék.

Az Európai Unió átlagában 7,4 százalékos recesszió várható 2020-ban, majd 6,1 százalékos növekedés 2021-ben. A munkanélküliség átlagosan 9 százalék lehet. Az uniós országok államháztartási hiánya 2020-ban átlagosan 8,3 százalék lesz – ebben a versenyben Magyarország ezüstérmes lenne,

a Bizottság csak Bulgáriának jelez előre alacsonyabb hiányt.

Kérdés persze, most van-e itt az ideje a költségvetési fegyelemnek. A tagállamok legtöbbje költekezik a válság okozta károk minimalizálása érdekében, és a Bizottság éppen ezt hiányolja a magyar kormány részéről.

A válság nem V lesz, hanem U

Az előrejelzés szerint a tagállamok legnagyobb része március közepén vezetett be korlátozó intézkedéseket, amelyek hibernálták a gazdaságot. Az európai gazdaság kibocsátása 2020 első felében összeomlik, a GDP-zsugorodás legnagyobb része a második negyedévben, vagyis április, május, júliusban fog bekövetkezni. Az európai gazdaság ezek után elkezd feltámadni, feltételezve, hogy:

  1. a korlátozó intézkedéseket fokozatosan kivezetik,
  2. a járvány terjedése az intézkedések enyhítése után is kontrollált marad,
  3. a tagállamok „példátlan” fiskális és monetáris intézkedései képesek lesznek hatékonyan tompítani a válság közvetlen hatásait, illetve korlátozni a gazdaság szövetében keletkező maradandó károsodásokat.

A 7,5 százalékos 2020-as recesszió azt jelenti, hogy ez a válság sokkal súlyosabb a 2009-esnél, a 2021-es 6 százalékos növekedés után pedig az európai gazdaság még mindig 3 százalékkal kisebb lesz a 2019-esnél. A Bizottság jelen állás szerint U alakú kilábalást vár – ellentétben a V alakú gyors visszapattanással, amelyben korábban sok, most már csak kevés elemző (és politikus) bizakodik.

A járvány okozta válság szimmetrikus sokként érte az összes uniós tagállamot – írja az előrejelzés. Az azonban már nem lesz szimmetrikus, hogy az egyes tagállamok hogyan lábalnak ki a válságból. Nem csak a járvány és a korlátozó intézkedések súlyosságától függ, egy ország milyen állapotban kerül ki a válságból, hanem a gazdaságaik és a válságkezelési intézkedéseik eltérő sajátosságaitól is. „A tagállamok erős egymástól való függése miatt egyetlen ország nem teljes értékű kilábalása átgyűrűzne az összes többi országba, és mindenhol visszafogná a gazdasági növekedést” – figyelmeztet a jelentés.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor sok mindent maga alá gyűrő birodalmába

Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor sok mindent maga alá gyűrő birodalmába

A könyvelők tiltakoznak a zárás ellen

A könyvelők tiltakoznak a zárás ellen

Bemutatkozott a családi Porsche Taycan

Bemutatkozott a családi Porsche Taycan