Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Az átlag magyar fogyasztói kosara most köszönő viszonyban sincs az infláció számításához használttal, így a tényleges, háztartásokat érintő infláció magasabb. Durva áremelkedések a járvány miatt nem voltak, több élelmiszer ára elszállt, de ezek régóta tartó, független folyamatok.

Több szempontból is rendkívüli volt az áprilisi inflációs adat, vagyis annak statisztikája, hogy mennyivel mentek föl (vagy le) az árak egy év, illetve egy hónap alatt.

Az átlagos éves infláció mindössze 2,4 százalékos volt – ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Még márciusban is 3,9 százalékon állt a mutató, az év elején pedig jócskán 4 százalék fölött volt. A szokatlanul alacsony érték tulajdonképpen egyetlen dolognak volt köszönhető:

a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban,

és ez lehúzta az átlagot. Az inflációt ugyanis egy meghatározott összetételű, az átlagos lakossági fogyasztást reprezentálni hivatott termékkosár alapján számolják.

Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt.

Ezen belül a sertéshúsé 28,9, a párizsié, kolbászé 22,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1, a cukoré 14,1, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal lett magasabb.

©

Egy hónap alatt, márciushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára az ilyenkor megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6,2, a párizsi, kolbászé 3,5, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé 2,8–2,8, a liszté 2 százalékkal lett magasabb. Az üzemanyagok ára egyetlen hónap alatt 16,4 százalékkal csökkent, ez önmagában 1,1 százalékponttal járult hozzá az infláció csökkenéséhez. Ami ugyebár csak 0,6 százalék volt, vagyis az üzemanyagok drasztikus áresése nélkül az infláció bőven a pozitív tartományban maradt volna.

Ami ár elszabadult, az sem a járvány miatt

Az egyik kérdés, hogy mindebből mi köszönhető a koronavírus-járványnak. Az üzemanyagok árának csökkenése mindenképpen, azt a nyersolaj árának elmúlt hónapokban tapasztalt zuhanása okozta. Mivel a világ országai jelentős részben leállították gazdaságaikat, csökkent a kőolajkereslet. A kínálat csökkenése ezt egyáltalán nem követte, Oroszország és Szaúd-Arábia ugyanis elkezdett egymás (illetve az amerikai palaolaj-kitermelők) kivéreztetésére játszani.

©
Végül megállapodtak a kitermelés visszafogásában, de már akkora olajkészletek halmozódtak fel, hogy probléma elhelyezni a nyersolajat (ezért egy amerikai olajfajta rövid jegyzési ára egy időre negatívba is ment). Ez egyébként azt is jelenti, hogy hiába kapcsol magasabb fokozatba a világgazdaság, a túlkínálat, így az alacsony árak egyhamar nem múlnak el a piacon. Így az üzemanyagárak jelentős emelkedésére sem kell számítani, ezek továbbra is lefelé fogják húzni az inflációs mutatót.

A másik oldalon, az emelkedő élelmiszeráraknál a KSH mindössze annyit jegyzett meg, hogy abban a „koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszott” – utalva a járványhelyzet miatt kialakult vásárlási lázra.

És valóban, a termékfőcsoportok, illetve egyes termékek átlagárait elnézve a KSH nem elbagatellizálta a jelenséget, amikor az „is szerepet játszott” kifejezést használta.

Az élelmiszerek (különösen néhány élelmiszer) jelentős drágulása már az elmúlt évben (sőt években) megfigyelhető volt.

A járványnak (egyelőre) nem volt jelentős hatása ezekre. Az alábbi grafikonokon néhány termék árának alakulását ábrázoltuk 2018 elejétől kezdve. Csak pár esetben figyelhető meg jelentős, szokatlan drágulás március-áprilisban (például a rizsnél, ami népszerű tartós élelmiszer lehetett), akadnak azonban látványos, hosszú távú tendenciák.

Az élelmiszerek drágulnak, és ez így is fog maradni

Az egyik leglátványosabb a sertéshúsok és –húskészítmények árának elszabadulása. Ennek oka elsősorban a sertéspestis, amely miatt rengeteg állatot kellett leölni – a járvány pluszköltségeket jelent a tenyésztőknek, a leölt állatok miatt pedig szűkül a kínálat. Évek óta trendszerűen drágulnak a zöldségek, gyümölcsök (persze a természetes szezonális áringadozások mellett), különösen a burgonya, ez szintén független a járványhelyzettől.

©
Ha csak a burgonya és a sertéshús drágulását nézzük, a klasszikus magyar vasárnapi ebédet (rántott hús krumplipürével) 2019 áprilisában bő kétezer forintból ki lehetett hozni, ha egy kiló húst és két kiló krumplit, no meg a KSH által rögzített átlagárakat vesszük. Ugyanez egy évvel később már közel 2500 forint, vagyis az áremelkedés 20 százalékos volt. Sőt,

a rántott-hús-krumplipürével-infláció egy hónap alatt, 2020 márciusa és áprilisa közt is meghaladta az 5 százalékot.

Ami a burgonyát illeti, az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon jelentősen, de Európában általában csökkent a termelt mennyiség. A klímaváltozás hatásai (hosszabb aszályos időszakok) sem kedvezőek, az árak így mennek felfelé. Magyarországon az időjárás 2020 elején nagyon aszályos volt, a mezőgazdasági termények árának ez egész biztosan nem fog jót tenni. Továbbá az sem, ha a járvány miatt fennakadások lesznek az importban, ugyanis a mezőgazdaságnak is szüksége van behozott anyagokra, például növényvédő szerekre, gépekre. Arról nem beszélve, hogy a forint árfolyama hatalmasat zuhant az év első hónapjaiban, ami megdrágítja az importot – ez végül legalábbis részben el fog jutni a fogyasztói árakig.

 

Rég nem látott ütemben drágultak a gyümölcsök

Egyszerűbb belépést enged a kormány a szomszéd országokból mezőgazdasági munkára érkezőknek, akiknek a karantén szabályait is csak úgy kell betartaniuk, hogy dolgozni elmehetnek.

Ugyanakkor a fogyasztói árak emelkedése ellen fog hatni (minden termék esetében) a gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, a béremelések elmaradása. Ezek visszafogják a lakossági fogyasztást, vagyis a keresletet.

Most köszönő viszonyban sincs a valósággal

Áprilisban azonban ezek a folyamatok még alig játszottak szerepet, sőt mint említettük, a járvány hatása az árakban nem jelent meg drasztikusan (az üzemanyagokat leszámítva). Ugyanakkor az emberek durva áremelkedéseket éreztek – erre nem csak egyedi beszámolók utalnak, hanem a jegybank inflációs értékelése. Az abban található grafikon tanúsága szerint a lakossági inflációs várakozások a korábbi öt százalék környékéről közel 10 százalékra lőttek ki.

©

A jegybank elemzői persze megjegyzik, hogy válságok idején a „hangulatindikátorok változékonysága a világon mindenhol többszörösére növekszik” – jelen esetben a pánikhangulat miatt az emberek jóval nagyobb inflációtól tartanak, mint amire reálisan számítani lehet. A fenti grafikonon látszik, hogy

a 2008-2009-es válságban a várt és a tényleges infláció ugyanígy elszakadt egymástól.

A másik, a jelenlegi helyzet okozta szempont, hogy az infláció számításához használt termékkosár köszönő viszonyban sincs a lakosság tényleges termékkosarával. Az iskolákat bezárták, a munkavállalók jelentős részét home office-ra küldték. Vagyis például a legtöbb magyar jóval kevesebbet autózik (ha egyáltalán), mint normálisan, így

a vásárlói kosarából kiesett az üzemanyag, vagyis legfeljebb a hírekből értesül róla, hogy azok mennyivel olcsóbbak lettek.

Az éttermek, kocsmák, mozik szintén zárva – ezek is kiestek a fogyasztói kosárból. Az élelmiszerek viszont, amelyek ára nőtt, megmaradtak, sőt, a szubjektív súlyuk is már azáltal megnőtt, hogy a vásárlások nagy része ezekre irányul. A rántott húsos példánál maradva, minél nagyobb egy háztartás vásárlói kosarában a vasárnapi ebéd súlya, annál nagyobb a háztartásra vonatkozó infláció – és az inflációérzet.

©

Arról nem beszélve, hogy a pánikvásárlások idején azért akadtak ideiglenes, egy-egy kereskedőre korlátozódó áruhiányok, ami ideiglenes, lokális áremeléseket okozott (és persze akadt kereskedő, amelyik visszaélt a helyzettel). Az ilyen kirívó esetek negatívan befolyásolhatják a velük szembesülő emberek szubjektív infláció-érzékelését, illetve várakozásait.

Általában igaz, hogy az egyes háztartások valójában közelebb vagy távolabb állhatnak az átlagtól (ettől átlag), azonban a magyar lakosság nagy részét érintő tényleges infláció jelenleg megközelítően sem olyan, mint amit a statisztika mutat, a különleges helyzet felerősítette, felerősíti az egyes háztartások egymástól és a statisztikai átlagtól való távolságát. Az áremelkedések ráadásul szubjektíven nagyobbnak tűnnek, mint amekkorák a KSH adatai szerint valójában voltak. Ehhez azért persze érdemes szem előtt tartani, hogy a KSH saját bevallása szerint a járványhelyzet megnehezítette, sőt bizonyos esetekben lehetetlenné tette a fogyasztói árakra vonatkozó adatfelvételt, az inflációs statisztikák ezért megbízhatatlanabbak, mint normál körülmények közt.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Ne hagyja ki ezt a YouTube-csatornát: 40 mese várja magyarul, hetente jönnek újak

Ne hagyja ki ezt a YouTube-csatornát: 40 mese várja magyarul, hetente jönnek újak

Trianon. Kimondva - Rákosi Jenő: Irredenta; Herczeg Ferenc: Irredenta?

Trianon. Kimondva - Rákosi Jenő: Irredenta; Herczeg Ferenc: Irredenta?

Káslerék 12 milliót adnak az Ismerős Arcokról szóló dokumentumfilmre

Káslerék 12 milliót adnak az Ismerős Arcokról szóló dokumentumfilmre