Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Több szempontból is rendkívüli volt az áprilisi inflációs adat, vagyis annak statisztikája, hogy mennyivel mentek föl (vagy le) az árak egy év, illetve egy hónap alatt.
Az átlagos éves infláció mindössze 2,4 százalékos volt – ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Még márciusban is 3,9 százalékon állt a mutató, az év elején pedig jócskán 4 százalék fölött volt. A szokatlanul alacsony érték tulajdonképpen egyetlen dolognak volt köszönhető:
a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban,
és ez lehúzta az átlagot. Az inflációt ugyanis egy meghatározott összetételű, az átlagos lakossági fogyasztást reprezentálni hivatott termékkosár alapján számolják.
Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt.
Ezen belül a sertéshúsé 28,9, a párizsié, kolbászé 22,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1, a cukoré 14,1, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal lett magasabb.
MTI / Újvári Sándor
Egy hónap alatt, márciushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára az ilyenkor megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6,2, a párizsi, kolbászé 3,5, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé 2,8–2,8, a liszté 2 százalékkal lett magasabb. Az üzemanyagok ára egyetlen hónap alatt 16,4 százalékkal csökkent, ez önmagában 1,1 százalékponttal járult hozzá az infláció csökkenéséhez. Ami ugyebár csak 0,6 százalék volt, vagyis az üzemanyagok drasztikus áresése nélkül az infláció bőven a pozitív tartományban maradt volna.
Ami ár elszabadult, az sem a járvány miatt
Az egyik kérdés, hogy mindebből mi köszönhető a koronavírus-járványnak. Az üzemanyagok árának csökkenése mindenképpen, azt a nyersolaj árának elmúlt hónapokban tapasztalt zuhanása okozta. Mivel a világ országai jelentős részben leállították gazdaságaikat, csökkent a kőolajkereslet. A kínálat csökkenése ezt egyáltalán nem követte, Oroszország és Szaúd-Arábia ugyanis elkezdett egymás (illetve az amerikai palaolaj-kitermelők) kivéreztetésére játszani.
AFP/Mladen ANTONOV
A másik oldalon, az emelkedő élelmiszeráraknál a KSH mindössze annyit jegyzett meg, hogy abban a „koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszott” – utalva a járványhelyzet miatt kialakult vásárlási lázra.
És valóban, a termékfőcsoportok, illetve egyes termékek átlagárait elnézve a KSH nem elbagatellizálta a jelenséget, amikor az „is szerepet játszott” kifejezést használta.
Az élelmiszerek (különösen néhány élelmiszer) jelentős drágulása már az elmúlt évben (sőt években) megfigyelhető volt.
A járványnak (egyelőre) nem volt jelentős hatása ezekre. Az alábbi grafikonokon néhány termék árának alakulását ábrázoltuk 2018 elejétől kezdve. Csak pár esetben figyelhető meg jelentős, szokatlan drágulás március-áprilisban (például a rizsnél, ami népszerű tartós élelmiszer lehetett), akadnak azonban látványos, hosszú távú tendenciák.
Az élelmiszerek drágulnak, és ez így is fog maradni
Az egyik leglátványosabb a sertéshúsok és –húskészítmények árának elszabadulása. Ennek oka elsősorban a sertéspestis, amely miatt rengeteg állatot kellett leölni – a járvány pluszköltségeket jelent a tenyésztőknek, a leölt állatok miatt pedig szűkül a kínálat. Évek óta trendszerűen drágulnak a zöldségek, gyümölcsök (persze a természetes szezonális áringadozások mellett), különösen a burgonya, ez szintén független a járványhelyzettől.
Túry Gergely
a rántott-hús-krumplipürével-infláció egy hónap alatt, 2020 márciusa és áprilisa közt is meghaladta az 5 százalékot.
Ami a burgonyát illeti, az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon jelentősen, de Európában általában csökkent a termelt mennyiség. A klímaváltozás hatásai (hosszabb aszályos időszakok) sem kedvezőek, az árak így mennek felfelé. Magyarországon az időjárás 2020 elején nagyon aszályos volt, a mezőgazdasági termények árának ez egész biztosan nem fog jót tenni. Továbbá az sem, ha a járvány miatt fennakadások lesznek az importban, ugyanis a mezőgazdaságnak is szüksége van behozott anyagokra, például növényvédő szerekre, gépekre. Arról nem beszélve, hogy a forint árfolyama hatalmasat zuhant az év első hónapjaiban, ami megdrágítja az importot – ez végül legalábbis részben el fog jutni a fogyasztói árakig.
Rég nem látott ütemben drágultak a gyümölcsök
Egyszerűbb belépést enged a kormány a szomszéd országokból mezőgazdasági munkára érkezőknek, akiknek a karantén szabályait is csak úgy kell betartaniuk, hogy dolgozni elmehetnek.
Ugyanakkor a fogyasztói árak emelkedése ellen fog hatni (minden termék esetében) a gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, a béremelések elmaradása. Ezek visszafogják a lakossági fogyasztást, vagyis a keresletet.
Most köszönő viszonyban sincs a valósággal
Áprilisban azonban ezek a folyamatok még alig játszottak szerepet, sőt mint említettük, a járvány hatása az árakban nem jelent meg drasztikusan (az üzemanyagokat leszámítva). Ugyanakkor az emberek durva áremelkedéseket éreztek – erre nem csak egyedi beszámolók utalnak, hanem a jegybank inflációs értékelése. Az abban található grafikon tanúsága szerint a lakossági inflációs várakozások a korábbi öt százalék környékéről közel 10 százalékra lőttek ki.
MNB
A jegybank elemzői persze megjegyzik, hogy válságok idején a „hangulatindikátorok változékonysága a világon mindenhol többszörösére növekszik” – jelen esetben a pánikhangulat miatt az emberek jóval nagyobb inflációtól tartanak, mint amire reálisan számítani lehet. A fenti grafikonon látszik, hogy
a 2008-2009-es válságban a várt és a tényleges infláció ugyanígy elszakadt egymástól.
A másik, a jelenlegi helyzet okozta szempont, hogy az infláció számításához használt termékkosár köszönő viszonyban sincs a lakosság tényleges termékkosarával. Az iskolákat bezárták, a munkavállalók jelentős részét home office-ra küldték. Vagyis például a legtöbb magyar jóval kevesebbet autózik (ha egyáltalán), mint normálisan, így
a vásárlói kosarából kiesett az üzemanyag, vagyis legfeljebb a hírekből értesül róla, hogy azok mennyivel olcsóbbak lettek.
Az éttermek, kocsmák, mozik szintén zárva – ezek is kiestek a fogyasztói kosárból. Az élelmiszerek viszont, amelyek ára nőtt, megmaradtak, sőt, a szubjektív súlyuk is már azáltal megnőtt, hogy a vásárlások nagy része ezekre irányul. A rántott húsos példánál maradva, minél nagyobb egy háztartás vásárlói kosarában a vasárnapi ebéd súlya, annál nagyobb a háztartásra vonatkozó infláció – és az inflációérzet.
presspirit
Arról nem beszélve, hogy a pánikvásárlások idején azért akadtak ideiglenes, egy-egy kereskedőre korlátozódó áruhiányok, ami ideiglenes, lokális áremeléseket okozott (és persze akadt kereskedő, amelyik visszaélt a helyzettel). Az ilyen kirívó esetek negatívan befolyásolhatják a velük szembesülő emberek szubjektív infláció-érzékelését, illetve várakozásait.
Általában igaz, hogy az egyes háztartások valójában közelebb vagy távolabb állhatnak az átlagtól (ettől átlag), azonban a magyar lakosság nagy részét érintő tényleges infláció jelenleg megközelítően sem olyan, mint amit a statisztika mutat, a különleges helyzet felerősítette, felerősíti az egyes háztartások egymástól és a statisztikai átlagtól való távolságát. Az áremelkedések ráadásul szubjektíven nagyobbnak tűnnek, mint amekkorák a KSH adatai szerint valójában voltak. Ehhez azért persze érdemes szem előtt tartani, hogy a KSH saját bevallása szerint a járványhelyzet megnehezítette, sőt bizonyos esetekben lehetetlenné tette a fogyasztói árakra vonatkozó adatfelvételt, az inflációs statisztikák ezért megbízhatatlanabbak, mint normál körülmények közt.
