Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Saját sikerük áldozatává váltak az európai kormányok: a polgárok millió oltatták be magukat unszolásukra influenza ellen, így tonnaszámra fogynak a vakcinák. Emiatt – bár minden korábbinál több oltást halmoztak fel a kontinensen – valószínűleg nem jut minden jelentkezőnek és ezért több helyen sorrendet kell felállítani, hogy kik kaphatnak először a vakcinából.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Gőzerővel dolgoznak világszerte a gyógyszergyárak az influenzaoltások gyártásán, ám ez a jelenlegi szezonban már aligha segít. A vaccinestoday.eu szaklap szerint ugyanis a vakcinák gyártása egy-másfél évet vesz igénybe – a most boltokba vagy orvosokhoz került adagok gyártása tavaly kezdődött – így az újabb oltások legjobb esetben is csak decemberben, vagy januárban juthatnak el a paciensekhez. Az is csökkenti a megnövekedett igények kielégítésének a lehetőségét, hogy a vakcinák különleges gyógyszerek, így csak viszonylag kevés gyártónak van engedélye ezek előállítására. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy több gyógyszeripari cég már tavaly bővíteni kezdte a termelést, így a korábbiaknál akár harminc százalékkal több védőoltás érkezett, érkezik a földrész országaiba.

A hiány – ami alighanem tovább fogja növelni a keresletet – már többször is vitákba és verbális összecsapásokba torkollott, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Németországból is érkeztek olyan hírek, melyek szerint a csalódott ügyfelek sértegették a patikusokat vagy az orvosokat. A brit Pharmaceutical Journal beszámolója szerint miközben a szigetország gyógyszertári beszállítói azt hangsúlyozzák, hogy van elég vakcina, sorra érkeznek az értesítések az egyes háziorvosoktól, hogy több esetben hetekig kell várni a kifogyott készletek újratöltésére. Az is sokatmondó, hogy amikor Matt Hancockot, a brit háziorvosok szövetségének (RCGP) vezetőjét arról kérdezték a parlamentben, hogy lesz-e elég influenzaoltás az idén, ezt válaszolta: „Lesz elég vakcina a 65 éven felüli népességnek, a gyermekeknek és a kockázatot jelentő betegségben szenvedőknek”. Ez pedig azt jelenti, hogy a középkorú, egészséges britek egy része az idén akkor sem kap oltást, ha szeretne.

AFP / Marie Magnin

Jens Spahn német egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy az ország újabb hatmillió vakcinát rendelt – ezzel 26 milliósra növekszik az idei készlet a nyolcvanmillió lakosú országban – s így szerinte nem lesz tartós hiány a vakcinából. Viszont átmeneti készlethiányok előfordulhatnak, ami azért rossz hír, mert az országban általában egy évben a lakosság 5-20 százaléka kapja el az influenzát.    

Prioritási sorrend kell

A hiányra már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is reagált, az ENSZ szervezet azt sürgeti, hogy az egészségügyi hatóságok állítsanak fel sorrendet arra, hogy kik kapják meg elsőként a védőoltást. A lista elején a 65 éven felüli polgárok állnak, őket pedig az egészségügyi dolgozók követik, akiket a tapasztalatok alapján az átlagpolgároknál nagyobb arányban betegíti meg az influenza és a koronavírus-járvány is.

A kiemelt oltandók után jönnek a terhes nők, a gyermekek, illetve a különféle tartós betegségekben – cukorbetegségben, szív- és érrendszeri kórban – szenvedők. A WHO azt is hangsúlyozta, hogy hasonló sorrendet kell majd felállítani a jövő év elején, amikor várhatóan megérkeznek a Covid–19-járványt megfékező koronavírus-védőoltások első szállítmányai.  

AFP Julian Stratenschulte

Járvány nékül

Miközben Európában – és több ázsiai országban például Kínában, ahol hosszú sorok állnak az oltóhelyek előtt – hiány van a vakcinából, ígéretes hírek érkeznek a déli féltekéről, ahol most kezdődik a nyár, s az ott lévő országok kilábaltak a maguk influenzajárványából. De alig volt miből kilábalni, az ausztráliai, dél-afrikai és dél-amerikai adatok azt mutatják, hogy az idén minden korábbinál enyhébb volt a helyi epidémia, voltak olyan országok, ahol gyakorlatilag teljesen elmaradt a járvány.

Az influenza esetében ugyanis sokkal jobban működtek azok a védőintézkedések – maszkhasználat, kézfertőtlenítés és fizikai távolságtartás – amelyek a jelek szerint nem elégségesek a koronavírus-pandémia megfékezéséhez.

Az influenza és a koronavírus-betegség között ugyanis van egy hatalmas különbség: az influenza akkor fertőz, amikor már megjelentek a tünetek, míg a Covid–19-betegséget elkapottak már akkor továbbadhatják a kórt, ha még meg sem jelentek rajtuk a jellemző szimptómák.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!