Tetszett a cikk?

Nemzetközi gyártási központot hozott létre Magyarországon a Nestlé. Bár a Szerencsi Édesipari Vállalatot éppen három évtizeddel ezelőtt megvásároló cég teljesen átalakította az eredeti gyártási portfoliót, a Nestlé és a szerencsiek együttműködésének köszönhetően a Szerencsi márkanév megmenekült és ma már 110 százalékon teljesít, ott készül például a legtöbb túró rudi bevonómasszája.

„Amikor 2018-ban Magyarországra jöttem, 120-125 milliárdos volt a cég árbevétele és azt tűztem ki célként, hogy 2020-re ez a szám emelkedjen 150 milliárdra. Nem, hogy elértük ezt a kerek számot, hanem jócskán meg is haladtuk. Egyike vagyunk a száz legnagyobb magyarországi vállalatnak és az export terén még előbb állunk: három gyárunk – a szerencsi, a diósgyőri és a büki állateledel üzem – főként külföldre termel, a nettó árbevétel 63 százaléka az exportból származik” – mondja a három évtizede Magyarországon megjelent cégről Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója.

1991 csak a magyarországi cégalapítás éve volt, a Nestlé már a XIX. század második felében megjelent Magyarországon, eleinte az eredeti terméket, a gyermektápszert forgalmazták, de később megjelentek a Maggi termékek is. A felvásárlás előtt is volt már együttműködés a magyar cégekkel, 1989-ben például Diósgyőrben is gyártották a Nestlé pirostáblás csokoládéját.

Bár Magyarország a maga tízmillió polgárával kis országban számít, az itteni cég árbevétele már nemzetközi szinten is jelentősnek tekinthető. „Ha az itthoni árbevételt és a magyar piacot nézzük, akkor a kisebb országok közé tartozunk, ha viszont hozzátesszük az exportot is, egy félmilliárd svájci frankos vállalat vagyunk, ami már a Nestlénél is jelentős tétel. A magyarországi gyárakból negyven országba szállítanak termékeket, a legtöbb helyre a diósgyőri üzem szállít, hiszen ez a gyár különlegességnek számít azzal, hogy üreges csokoládétermékeket állít elő.

A diósgyőri gyárban, ahol még kézzel is csomagolnak speciális termékeket a hvg.hu munkatársai is megfordultak, erről itt olvashat bővebben:

Mi volt előbb: a csokitojás vagy a csokityúk? Diósgyőrben megtudtuk

„Akkor fordítsa a tehenet fejjel lefelé, és tegye köré a fóliát! A forma balkezes, szóval a bal kezével tapintsa ki a lábát, a jobb kezével pedig kezdje el maga felé fordítva befordítani a fóliát - magyarázza Szloboda Gyuláné, Margó.

A nemzetközi piacra is történő gyártás érdekében a Nestlé 30 év alatt 150 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és a trend gyorsul: "tavaly jelentettük be az újabb büki beruházást, ami egymagában ötvenmilliárd forint. A büki gyár az egyik legnagyobb állateledel-gyártó üzem, már most kétszázezer tonnát tudunk termelni. A fejlesztést augusztusra fejezzük be novembertől teljes kapacitással termelünk majd. Komoly beruházási keretet kapunk és jól ki is használjuk” – hangsúlyozza Noszek Péter.

A koronavírus-járvány a Nestléné is változást hozott. A pandémia idején például jelentősen megugrottak az állateledel-eladások, két számjegyű volt a növekedés. „Az élelmiszeripari termékek terén viszont pont a fordítottja történt. A szállodák és az éttermek bezárása, valamint az utazási szektor összeomlása miatt a catering piacon brutális volt a visszaesés. Az édességek piaca is megszenvedte a járványt, a Magyar Édességgyártók Szövetsége két számjegyű visszaesést mért. Részben azért is, mert a csokoládé impulzustermék. Amikor pánikvásárlás van és mindenki veszi a lisztet és a cukrot, nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy csokit is vegyen. És az is sokat számít, hogy a lezárások miatt gyakorlatilag elmaradt a húsvét, amikor általában nagyon sok csokoládé fogy” – magyarázta az igazgató.

A pandémia miatti gyárleállítást viszont sikerült elkerülni. Egyszer történt meg az, hogy a Covid miatt annyi volt a hiányzás, hogy Szerencsen csökkenteni kellett a gyártókapacitást. „A legfontosabb a munkatársak egészsége és biztonsága volt, a második pedig az, hogy el tudjuk végezni a feladatainkat. Az is lényeges volt, hogy segítsük a helyi közösséget, többek között s az egészségügyi dolgozókat. A dolgozók között is volt gyűjtés, az összegyűlt pénzt a Nestlé megduplázta, így 100 millió forint értékű adományt adhattunk a kórházaknak és más rászorulóknak” – mondta Noszek Péter.

Fazekas István
Márkamentők akcióban

1996-tól tudatosan dolgoztunk a szerencsi csokoládégyár és márkanév megmentésén – mondta a HVG-nek Takács István, a Szerencsi Bonbon Kft. alapítója.

hvg.hu: Miért került egyáltalán veszélybe a márkanév?

T. I.: Amikor a szerencsi gyár a Nestlé tulajdonába került, a cég még fejlesztette ezt a gyárat, hiszen ebben az időben az országhatárokon belüli ellátás volt a gyakorlat. Időközben azonban nagy változások következtek be, és az egész világ a régiós ellátásra állt át. Magyarország 10 milliós ország, a konkurencia miatt növelni kellett a termelést, mert az maradhatott életben, aki nagyobb piacon tudott megjelenni. Ennek viszont az volt a következménye, hogy a gyárak portfóliójába már nem fértek be a nagy kézimunka igényű termékek. Szerencset viszont éppen az ilyen terméket tették híressé. Arra gondoltam, hogy a gyártási logika miatt ezen termékek előállítása meg fog szűnni, ezért létrehoztam egy vállalkozást a nagy kézimunka igényű termékek gyártására. Arra gondoltam, két évvel később átadom a városnak a céget, hogy ezután folytassák ők.

hvg.hu: Ez viszont elmaradt…

T. I. : Igen, ez naivitás volt, két év alatt nem lehet elfogadtatni egy céget a partnerekkel. Több idő kell, 5-6 év. Az pedig további gondot okozott, hogy ez egy nagyon bonyolult, szerteágazó szakma és a város nem merte vállalni a folytatást, mert senkinek nem volt gyakorlata, hogy tovább vigye a termelést. Végül én és a társaim folytattuk. A Nestlé végül be is fejezte Szerencsen az édesipari termékek gyártását, ám nem akarták, hogy ezek teljesen eltűnjenek a palettáról, hiszen Hollandiában és Angliában népszerű volt a szerencsi konyakmeggy. Felkértek, hogy gyártsuk bérmunkában, s ezzel sikerült húsz embernek kenyeret adnunk. Az együttműködés évekig folytatódott, s amikor tovább szűkült a gyártási keresztmetszet, felkértek, hogy gyártsunk cukrászati félkésztermékeket meg mogyorókrémet is. Kaptunk helyet és gépeket is a bérmunkához, és lehetővé tették, hogy ha szünetelt a bérmunka, akkor saját termékeket is gyárthattunk. A helyi lakosság jól fogadta, hogy a Nestlé segítette a szerencsi csokoládégyártás megmaradást és fejlődését - például azzal, hogy 2018-ban visszaadta nekünk díjmentesen a Szerencsi márkanevet -, s a cég a mai napig közmegbecsülésnek örvend.

hvg.hu: Miket gyártanak most?

T. I. : Olyan termékcsaládokat is behoztunk, amelyek korábban nem voltak, például a cukormentes termékeket. Szerencsen korábban nem készültek figurák, most már ezt is elkezdtük, 100 helyett 110 százalékkal működünk. Mi látjuk el túrórudi-bevonómasszával a gyártók többségét: a Piros pöttyöst, a Cserpest, a Lipótit, vagy a Piroskockást is. Természetesen mindenkinek más-más recept szerint. És csak mi állítunk elő karamelloldatot, a karamellás tej egy fő alapanyagát.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!