A svéd kormányzat nem arra számít, hogy különutas módszerével elkerülheti a járvány eldurvulását, hanem arra, hogy ha jókor és rövid időre léptet életbe szigorú korlátozásokat, akkor azok valóban működni fognak, és közben enyhébb gazdasági károkat okoznak. Az orvosszakma egy részének baja van ezzel az elgondolással.
Több mint háromezerrel emelkedett Oroszországban egy nap alatt a koronavírussal fertőzöttek száma, s így már közel 25 ezer vírushordozó van az országban. Már Putyin elnök sem bizakodó, a virológusok attól tartanak, Moszkva lehet a második New York.
Három fronton harcol Vlagyimir Putyin orosz államfő. Miközben – némi késéssel – szigorú kijárási korlátozásokat vezetett be a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére, a válsághelyzetet a társadalom fölötti ellenőrzés kiteljesítésére, illetve nemzetközi illiberális propagandára használja.
Virtuálisan is megtekinthető a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza, amely fizikai valójában már két éve várja a látogatókat. A maga nemében páratlan kiállítás 132 olyan zsidó tudóst mutat be, akiket, vagy akik szüleit a náci eszmerendszer halálra ítélt. Az alapító, Olti Ferenc azt hangsúlyozza, nem egy újabb holokauszt emlékkiállítást akart létrehozni a zsinagógában.
A koronavírus-járvány minden tekintetben felforgatta az emberek életét, s a változások a bűnözőket is elérték. Az alvilág viselkedése azonban néha igencsak meglepő.
Bár Ausztriát leszámítva a Magyarországgal határos államokban viszonylag alacsony a koronavírussal megfertőzöttek száma, a szomszédok élenjárnak a szigorúságban, és sorra hozzák az újabb korlátozó intézkedéseket. Részben azért is, mert attól tartanak, az egészségügyi rendszer képtelen lenne nagyszámú beteg eredményes kezelésére.
Miközben Európa a koronavírus-járvánnyal küzd, Kína átfogó propagandaoffenzívát indított, hogy elfeledtesse, részben azért okozott világjárványt az új koronavírus, mert a kínai hatóságok az első hetekben megpróbálták elhallgattatni a kór veszélyeire figyelmeztető orvosokat. A mostani kampánynak sokat árt, hogy az ázsiai országból érkezett segélyek jó része használhatatlan.
Kevés olyan hely van, ahol gyorsabban terjedhetnek a járványok, mint a hadseregekben: a katonák a laktanyákban és a támaszpontokon összezárva élnek, egymás mellett ülnek a harckocsikban és a repülőkben, s nem tarthatják be a másfél méteres távolságot, miközben az ellenség tüzel rájuk. A harckészültséget az is csökkenti, hogy a katonáknak egyre több országban kell segíteniük a polgári hatóságokat.
Számtalan álhír kering a világban a koronavírus-járvány keletkezésével és a betegség kezelésével kapcsolatban, s a csúsztatásokat és szándékos hazugságokat sokszor politikusok, illetve államok is terjesztik.
Napelemes tetőcserép, szuperszigetelő falazóelem, fényáteresztő fa, öngyógyító beton – néhány az „okos” építőanyagok köréből. A választék Magyarországon is bővül.
Bár Indiában eddig csak alig több mint ötszáz koronavírus-fertőzést regisztráltak és tízen haltak meg a kór következtében, a kormány közel teljes, három hétig tartó kijárási tilalmat rendelt el. Az intézkedés előrelátásról és félelemről tanúskodik, s mindkettőnek van alapja: az 1,3 milliárd lakosú ország egyáltalán nincs felkészülve a járvány kezelésére.
Egykori KGB-ügynöktől elvárható ügyességgel keveri a kártyákat Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki a napokban elfogadott alkotmánymódosítások értelmében akár 2036-ig is hivatalban maradhat. Már ha akar, sokan ugyanis úgy vélik, még újabb meglepetések is várhatók.
A Vlagyimir Putyin orosz államfő belső köreihez tartozó kétes múltú üzletember, Jevgenyij Prigozsin egyik vállalata nyerte el azt a közbeszerzést, amelyet a koronavírus-járványban megbetegedettek élelmezésére hirdettek meg. Komoly verseny nem volt, a meghívásos tenderre csak Prigozsint hívták.
A koronavírus járvány mögött Soros György és Bill Gates, illetve a két üzletember haverjai állnak. A cél pedig az emberiség létszámának lecsökkentése – állítja Twitter üzenetében Piers Corbyn, a brit Munkáspárt távozófélben lévő vezetőjének, Jeremy Corbynnak a bátyja.
Oroszországban – legalábbis a hivatalos adatok szerint – csupán közel százötven embert fertőzött meg az új típusú koronavírus, s még egy emberéletet sem követelt a világjárvány. Ahogy a világ legnagyobb országában általában lenni szokott, senki sem hiszi el a számokat. A különbség a bürokrácia útvesztőiben tűnik el.
Luxemburgban már nem kell fizetni a buszozásért, villamosozásért, Észtország lehet a második ország, amelyikben így lesz. Kérdéses, hogy mennyire lehet így leszoktatni a polgárokat az autózásról.
Alig fél évet töltött hivatalában Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök és a kormány több fontos tagja. Volodimir Zelenszkij államfő szerint nem voltak elég eredményesek, és a miniszterek túl sok külföldit neveztek ki az állami vállalatok igazgatótanácsaiba.
Az SZKP utolsó főtitkára mindent meg akart reformálni, hogy megmentse a nyolcvanas években a csőd szélére sodródott Szovjetuniót. De a gyorsítás, a nyíltság és az átépítés sem sikerült Mihail Gorbacsovnak, aki aztán 1991 végén távozott is a hatalomból.
Oroszországot nevezi Ukrajna fő ellenségének Irina Verescsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vezette párt, A Nép Szolgálója parlamenti képviselője, aki a HVG-nek nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy a kárpátaljai magyarok el akarnának szakadni Ukrajnától.
Az új koronavírus által terjesztett járványos betegség, a Covid-19 általában 3-5 héttel az első megbetegedés után szabadul el az érintett országokban. Az első hetekben általában alacsony az esetszám, s naponta egy-két új megbetegedést tapasztalnak. Ezt követően viszont jellemzően drámaian beindul a járvány és a „duplázós napok” sem ritkák. A terjedés azonban mégsem fátumszerű, a Kína szomszédságában lévő Tajvanon például jelenleg is csak ötvennél tart a betegek száma. A korlátozó intézkedéseknek mindenképpen van értelme, a fő cél az, hogy a betegek ne egy hullámban árasszák el a rendelőket és kórházakat, és ezzel ne terheljék túl az egészségügyi rendszert.
