Az első német – és a világon a negyedik – klinikai próba során az első ütemben kétszáz 18-55 év közötti egészséges embernek adnak be különböző mennyiségű hatóanyagot tartalmazó vakcinát. Ezt követi majd a második szakasz, amelyben a Covid19-járvány által leginkább veszélyeztetett emberek közül kiválasztott személyek vesznek majd részt. A vakcinát a Mainz városában működő Biontech nevű cég készítette a Pfizer gyógyszeripari óriással együttműködve. A tervek szerint a tesztelés hamarosan az USA-ban is megkezdődik, miután az ottani hatóságok is engedélyt adnak a humánklinikai kísérletek megkezdésére.

A vakcina alapanyagát a Biontech európai üzemében állítják elő, de a közeljövőben a kínai gyárban is beindul a termelés, és az ázsiai országban is tesztelni fogják a hatóanyagot. A tesztek megkezdését bejelentő közleményből nem derült ki, hogy a kísérletek sikere esetén mikorra készülhet használható oltóanyag.

Óvatos enyhítés

Közben – miután Németországban két hete biztató mértékben csökken a napi új fertőzöttek és az aktív koronavírusos betegek száma – folytatják a korábbi hetekben hozott szigorú korlátozások enyhítését. Bár elmarad a szeptember végére tervezett és az utóbbi években hatmillió embert vonzó müncheni sörünnep, az Oktoberfest, sorra nyílhatnak meg az üzletek: többek között a járműkereskedések, a bicikli-, illetve a könyvesboltok. Közben azért ügyelnek a biztonságra is, Észak-Rajna–Vesztfália, Alsó-Szászország és még két országrész is csatlakozik azokhoz a tartományokhoz, amelyek már korábban kötelezték a polgárokat arra, hogy a közösségi terekben és a tömegközlekedési eszközökön viseljenek szájmaszkot. A DW német hírportál szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy a tartományok egységes szabályokat alkalmaznak, mert ez is növeli a polgárok bizalmát. A döntés jövő hétfőn lép életbe, így az embereknek és a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni a változásokra.

Már tartanak a tárgyalások arról is, hogy mikor indulhat újra – egyelőre zárt kapuk mögött – az első osztályú labdarúgó-bajnokság, a Bundesliga. A DW úgy tudja, hogy a klubok vezetői csütörtökön ülnek össze, és azt kezdeményezik, hogy már május 9-én lejátszhassák a két hónapja tartó felfüggesztés utáni első mérkőzéseket. A politikusok, köztük Jens Spahn egészségügyi miniszter elfogadhatónak tartja a május 9-ei dátumot. Furcsa módon a szurkolók egy részének nem tetszik az ötlet: bár tudják, hogy a csapatok közül több már a csőd szélére került, a „kemény mag” tagjai azt hangsúlyozzák, nézők nélkül nem sokat ér a labdarúgás.

AFP / DPA / Jan Woitas

Megosztó vita

Az enyhítések üteme megosztja a német vezetőket. Angela Merkel kancellár például arról beszélt, ellenzi, hogy „vitaorgia” induljon be arról, hogy hol és milyen mértékben kellene eltörölni a korlátozásokat. A kancellár figyelmeztette honfitársait, ne lepjék el tömegesen az üzleteket, mert ezzel újra beindíthatják a koronavírus terjedését. Figyelmeztető jel, hogy ugyan valóban csökken az újonnan regisztrált fertőzések száma, a maga 148 ezer esetével Németország még mindig az ötödik helyen áll a vírushordozók számát tekintve, igaz az 5100 halott jóval elmarad a hasonló esetszámot feljegyző államoké mögött: Franciaországban 21 ezer, Olaszországban pedig 24 ezer emberéletet követelt eddig a Covid-19-pandémia.

A németországi esetszámok csökkenését látva egy német zöldpárti képviselő azt kezdeményezte, hogy Berlinben – ahol a többi nyugat-európai fővároshoz képest viszonylag kevés a súlyos beteg – telepítsenek egy ezerfős tábori kórházat az olaszországi fertőzöttek számára. Catherine Pieroth-Manelli hangsúlyozta, hogy a német fővárosban a Covid-19-páciensek számára elkülönített ágyaknak csupán negyedét használják, így ha Olaszországból újabb betegeket hoznának Németországba, azzal a németek megmutatnák szolidaritásukat. Németország eddig mintegy 200 koronavírusos beteget vett át Franciaországból és Olaszországból.