Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kevés olyan hely van, ahol gyorsabban terjedhetnek a járványok, mint a hadseregekben: a katonák a laktanyákban és a támaszpontokon összezárva élnek, egymás mellett ülnek a harckocsikban és a repülőkben, s nem tarthatják be a másfél méteres távolságot, miközben az ellenség tüzel rájuk. A harckészültséget az is csökkenti, hogy a katonáknak egyre több országban kell segíteniük a polgári hatóságokat.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Az Európában állomásozó amerikai katonák körében is már több tucat koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, s háromezer körül jár a karanténba zártak száma. A NATO és az USA a közeli hónapokban tervezett hadgyakorlatok kétharmadát törölte, és a tervezettnél sokkal kevesebben vesznek részt a legnagyobb gyakorlaton, a Defender Europe 2020-on: a tervezett 17 ezer helyett csak 5-6 ezer amerikai érkezik Európába. Pedig erre igencsak készültek a NATO-ban, ez lett volna ugyanis az utóbbi 25 év legnagyobb partraszállási gyakorlata.

„Az észak-atlanti szövetség európai parancsnoksága a legrosszabb helyzetben is képes lesz arra, hogy visszaverje a szövetség elleni esetleges támadásokat” – mondta Tod Wolters, az Európában szolgáló amerikai erők parancsnoka. Hozzátette: A koronavírus-járvány egyelőre nem érinti komolyan a harckészültséget, de egy elhúzódó válság komoly kihívások élé állítja a katonai szövetséget.

Tod Wolters
©

Washingtonban közben bejelentették, hogy a Pentagon a jövőben csak a vírussal fertőzött katonák számát közli, ám szakítva az eddigi gyakorlattal nem árulja el, hogyan oszlanak meg a betegek. A titkolózás oka az, hogy az USA attól tart, az ország ellenségei fontos információkhoz juthatnak, ha tudják egy-egy térségben hány katona betegedett meg. „A fertőzöttek száma egyelőre nem olyan magas, hogy az érintené a hadsereg harckészültségét. Ha a jövőben a parancsnokság úgy véli, hogy már annyi a beteg, hogy az csökkenti az USA stratégiai elrettentő vagy válaszadó képességét, természetesen nem osztanánk meg ezt az információt” – nyilatkozta Alyssa Farah, a Pentagon szóvivője.

Veszélyben a hadrafoghatóság

Az amerikaiak jelenleg is több fronton harcolnak, s Mark Esper amerikai védelmi miniszter a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a harcképességgel kapcsolatos adatok megőrzése különösen Afganisztánban és Szíriában fontos, ahol az Iszlám Állam ellen karcolnak az amerikai katonák, illetve Kelet-Afrikában, ahol az Al-Sabab terrorszervezet az ellenfél.

A Stratfor amerikai elemző intézet értesülései szerint az Irakban állomásozó amerikai egységek kiürítettek néhány támaszpontot, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzésveszélyt, az országban lévő holland és brit katonák pedig felfüggesztették az iraki hadsereg képzését.

©

A koronavírus-járvány Dél-Koreában is okozott már gondokat az amerikai katonáknak, illetve a támaszpontokon velük élő családtagoknak. Bár a kórokozó csupán néhány katonát fertőzött meg, a tömeges megbetegedést csak úgy sikerült megakadályozni, hogy a minimálisra korlátozták a működést, s ez csökkentette az ott lévő egységek harcképességét.

Nehéz választás

Németországban, ahol a haderőt, a Bundeswehrt már bevonták egyes polgári feladatok ellátásába is, ugyancsak gondot okoz a katonák között is terjedő járvány. Aki teheti, az otthonról dolgozik és a laktanyákban szolgálók is igyekeznek kerülni mások közelségét. A reggeli tornagyakorlatoknál már két méterre állnak egymástól a katonák, s felfüggesztették a harckocsizók gyakorlatait, hogy ne kellejen több embernek egyszerre beülnie a tankon belül szűk zárt térbe.

Az Afganisztánban szolgáló német katonák is beszüntették a hadgyakorlatokat és csak a legszükségesebb kiképzéseket tartják meg az afgán kormányhadsereg katonáinak. A Bundeswerhben jelenleg mintegy kétszáz katona fertőződött már meg és hátszázan vannak karanténban, a fertőzöttek többségének nincsenek komoly tünetei.

Sok, kislétszámú NATO-egység teljesít szolgálatot távol a városoktól és kórházaktól, számukra a megfelelő orvosi ellátás hiánya is veszélyt jelent annak ellenére, hogy általában a fiatalabb és edzett embereknél viszonylag enyhék a koronavírus okozta tünetek. Viszont rémálommá válhat az, ha egy hadihajón jelenik meg a vírus: a különböző, kikötők környékén horgonyzó kirándulóhajók példája is mutatja, hogy egy zárt környezetben milyen gyorsan terjedhet a fertőzés.

Kína előbbre tart

A NATO-ban attól is tartanak, hogy Kína, ahol a jelek szerint már tetőzött a járvány, hamarabb lesz képes teljes egészében helyreállítani harckészültségét, mint az USA, ahol még emelkedőben van a betegek száma, s hónapokra lesz szükség a helyzet javulásához. Ez pedig – állítják a Stratfor elemzői – lehetőséget adhat Kínának arra, hogy saját hátsóudvarában úgy kezdjen katonai kalandba, hogy ezt az USA nem képes megakadályozni. Már csak azért sem, mert valamennyi elemző arra számít, hogy a NATO-tagállamok hadseregei a jelenleginél jóval nagyobb szerepre kényszerülnek a polgári lakosság védelme érdekében: Olaszországban, Franciaországban és Németországban már most részt vesz a katonaság az ideiglenes kórházak felállításában és működtetésében.

©

Hosszabb távon is lesz hatása a járványnak: a polgári és katonai repülőgépgyártásban ugyanazok a főszereplők, s mivel a gazdasági válság kiemelten érinti a légiközlekedést, a repülőgépgyártók is pénzügyi problémák elé néznek, ami miatt minden bizonnyal csúszni fog több védelmi projekt befejezése is. Az egészségügyi zárlat miatt a hajógyárak is állnak, ezért csúszni fog a hadihajók átadása, illetve a már szolgálatban lévők karbantartása.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!