hvg.hu: Az utóbbi években a központi bankok meghatározó szerepet játszottak a növekedési periódus meghosszabbításában. Idén is kitart a lendület?

Andea Ianelli: Egyértelmű, hogy a piacokat mozgató fő hajtóerőt továbbra is a központi bankok adják majd, ők döntik el például, hogy folytatják-e a piacokat támogató politikájukat, vagy nem. Ugyancsak fontosak lesznek a politikai kockázatok is, különösen az Egyesült Államokban, ahol az év végén elnökválasztás is lesz: a piacoknak pedig ebben az időszakban erős volatilitással kell számolniuk. Hosszabb távon – a kiugrások és a volatilitás után – úgy vélem, a fix kamatozású értékpapírok jól fognak teljesíteni, mert a befektetők ki vannak éhezve a profitra.  

hvg.hu: De közben megjelent a koronavírus is, a járvány hatására az olaj elindult lefelé, a tőzsdék pedig fel-le mozognak.

A. I.: Az a feltételezésünk, hogy a rövid távú kedvezőtlen hatás után a járványnak csak korlátozott hosszú távú hatásai lesznek. De persze még nem tudjuk pontosan, hogyan alakulnak majd a dolgok. Már vannak biztató hírek a betegség terjedésével és a már készülő védőoltásokkal kapcsolatban is. Amit figyelni fogunk az az, hogy most, a meghosszabbított holdújévi szünet után, amikor visszatérnek az emberek a munkahelyeikre, miképpen alakulnak majd a piacok. Rövid távon mindenképpen lesznek makrogazdasági következmények, különösen Kínában: az emberek alig költenek, hiszen az üzletek jó része is zárva van. Az ellátási láncok is veszélyben vannak, de úgy vélem, hogy ez csupán átmeneti jelenség. Ugyancsak figyeljük, hogyan reagálnak a kínai hatóságok. Az utóbbi hetekben már láttuk, hogy  a kormányzat lazított a fiskális politikán, és erre számítunk a következő hetekben is. A kínai hatóságoknak nagyon sok fiskális és gazdasági eszközük van a válság következményeinek az enyhítésére. Amennyiben sikerül megfékezni a járványt, hosszabb távon a kínai fogyasztás nem rendül meg.

hvg.hu: Nem csak a koronavírus hoz volatilitást, egyes részvények – például a Tesla – látszólag minden ok nélkül esnek, majd emelkednek 15-20 százalékot. Hogyan lehet tervezni ilyen környezetben?

A. I.: Éppen a volatilitás teremt számunkra üzleti lehetőséget. És minden egyes alkalommal, amikor azt látjuk, hogy megnövekszik a volatilitás, tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, mely szerint túl kell látnunk a rövid távú eseményeken, és hosszú távú befektetéspolitikát kell folytatnunk. A volatilitást – már csak a természete miatt is – aligha lehet előre megjósolni, és ha az ember hagyja magát elsodorni, akkor aligha lesz képes jó megtérülést elérni. A mi politikánk az, hogy végezzük el a feladatunkat: folyamatosan elemezzünk, és tartsunk ki azon cégek mellett, amelyeket befektetésre érdemesnek tartunk. És a „zajokkal” sem kell foglalkozni, mostanság, a közösségi médiumok terjedésével egyre több a zaj.

hvg.hu: Mennyi ideig tarthat a növekedés?

A. I.: Nehéz ezt megmondani, de a közeljövőben nem számítunk éles visszaesésre. A válságok jellemzője, hogy általában kiszámíthatlanul, előre megjósolhatatlanul érkeznek, s folyamatosan vizsgálnunk kell azokat a területeket, ahol kockázatok keletkezhetnek. Látunk veszélyeket,  komoly következményei lehetnek például annak, ha ismét az előtérbe kerül az USA és az Európai Unió közötti kereskedelmi vita.

hvg.hu: Egyre több olyan befektetési alap van világszerte, amely a fenntarthatóság jegyében nem fektet „piszkos” üzletágakba, például szénbányászatba. A Fidelity hogyan tekint a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre?

A. I.: Számukra is fontos a fenntarthatóság, a most fenntarthatósági célokként (ESG) ismert megfontolások már régen beépültek a cég DNS-ébe. Több olyan alapunk is van, amelyek a megújuló energia, illetve a fenntarthatóság területén jelen lévő cégekbe fektet, de azt is érdemes megemlíteni, hogy a fenntarthatóság és az ESG-célok figyelembe vétele a kutatási és a befektetési politikánkban is megjelenik. Amikor a fenntartható befektetésekről beszélünk, akkor elfogadjuk azt, hogy akadnak, akik a kizárásos utat követnék, azaz nem fektetnének pénzt egyes cégekbe, illetve szektorokba. Viszont úgy gondoljuk, hogy több szempont miatt sem teljesen optimális megoldás. Ugyanis ha befektetünk ezekbe a cégekbe, illetve üzletágakba, akkor mi mint befektetők belülről  kezdeményezhetünk változást: a menedzsmenttel való párbeszéd során tanácsokat adhatunk, hogyan lehetnek fenntarthatóbbak. Ez vonatkozik az olyan, általában “piszkosnak” tartott üzletágakra, mint az energiatermelés, illetve bányászat. Több olyan cég is van, amelyek határozott lépéseket tesznek a karbonlábnyom csökkentése, illetve a vállalatirányítás javítása érdekében, ezért megérdemeljék, hogy bekerüljenek a fenntartható alapokba. E mellett teljes szektorok kihagyása jelentős és káros következményekkel járna a befektetők számára, mert  alacsonyabbak lennének a hozamok, és mivel a kitettségük más szektorokra koncentrálódnak, például a pénzügyi szektorra, nem kívánt volatilitást illetve kockázatokat eredményezne.