A régészek munkájának köszönhetően láthatókká váltak a nagy kövekkel körülvett tűzrakó helyek, a barlangnak azon részei, ahol felszabdalták az elejtett vadat, ahol aludtak, ahol a hulladékot gyűjtötték. A régészek legoptimistább reményeiket is felülmúló leleteket is találtak: Európa legrégibb festményeit.

Az öt kődarab a rájuk rakódott későbbi rétegek alatt rejtőzött, nyilvánvalóan a mennyezetről esett le és rajtuk piros festékkel egy Minotauruszra emlékeztető alak, szarvakkal a fején, kezében egy elejtett állat, egy kis hosszútestű, menyétszerű lény, valamint három, sajnos felismerhetetlen figuratöredék. A kormeghatározáshoz használt C-14 teszt szerint 34-32 ezer évesek, egyidősek a homo sapiens sapiens megjelenésével.

A festmények valamivel régebbiek, mint az Európa más részeiben megtalált barlangrajzok - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Felfedezésük 2000-ben történt, de csak most mutatták be őket a barlang közelében lévő kis múzeumban. Magát a barlangot is csak az elmúlt hetekben nyitották meg a közönség előtt.  Az ásatások során feltárt rétegek tanúskodnak arról, hogy hosszú ideig lakták a barlangot. A legrégibb nyomok 80 ezer évesek.