szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az olaszországi Fumanéban, Veronától 15 kilométerre felfedeztek egy barlangot, amelyben már 32 ezer évvel ezelőtt is éltek és festményeken ábrázolták életüket az emberek.

A régészek munkájának köszönhetően láthatókká váltak a nagy kövekkel körülvett tűzrakó helyek, a barlangnak azon részei, ahol felszabdalták az elejtett vadat, ahol aludtak, ahol a hulladékot gyűjtötték. A régészek legoptimistább reményeiket is felülmúló leleteket is találtak: Európa legrégibb festményeit.

Az öt kődarab a rájuk rakódott későbbi rétegek alatt rejtőzött, nyilvánvalóan a mennyezetről esett le és rajtuk piros festékkel egy Minotauruszra emlékeztető alak, szarvakkal a fején, kezében egy elejtett állat, egy kis hosszútestű, menyétszerű lény, valamint három, sajnos felismerhetetlen figuratöredék. A kormeghatározáshoz használt C-14 teszt szerint 34-32 ezer évesek, egyidősek a homo sapiens sapiens megjelenésével.

A festmények valamivel régebbiek, mint az Európa más részeiben megtalált barlangrajzok - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Felfedezésük 2000-ben történt, de csak most mutatták be őket a barlang közelében lévő kis múzeumban. Magát a barlangot is csak az elmúlt hetekben nyitották meg a közönség előtt.  Az ásatások során feltárt rétegek tanúskodnak arról, hogy hosszú ideig lakták a barlangot. A legrégibb nyomok 80 ezer évesek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap

RÉGÉSZETI VÁRVÉDELEM

Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánította a kulturális minisztérium hétfőn a budai Várnegyed várfalakkal...

Hét nap

Régészeti szenzáció

Aranykoronát és -gyűrűt, ezüst bikafejet (képünkön) és a görög mitológiából merített jelenetekkel díszített nemesfém...

Gazdaság

Ki fizeti a régészt?

Régészeti pihenőpark épül Polgár térségében az M3-as sztráda mentén. A 2 milliárd forintos beruházás egyúttal példája is lehet az autópálya-építések nyomán napjainkban kialakult ásatási konjunktúrának.

Kult

Hamisítvány a Jézusra utaló "régészeti lelet"

Az Izraeli Régészeti Hatóság szerint hamisítvány az az állítólag első századi osszárium (csontház), amelyen Jézus neve is szerepel. A csontházat múlt novemberi felbukkanása óta sokan Jézus Krisztus létezése első régészeti bizonyítékának tekintették.