szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NASA kutatói aggódva figyelik a Phoenix Mars-szondát, amely megkezdi a végső manővert, mielőtt május 25-én a vörös bolygó sarkvidéki régiójában landolna. A tudósok szorongását fokozza, hogy egyelőre nem tudják, az űrjármű túléli-e egyáltalán a leszállást.

A The Register értesülései szerint eddig csupán kevesebb mint 50 százalékban sikerült biztonságosan lejuttatni egy-egy űrszondát a Mars felszínére.

„Ez nem egy délutáni séta a parkban” – tette hozzá Ed Weiler, az amerikai űrügynökség tudományos misszióit felügyelő igazgatótanács társelnöke. „A Marsra való leszállás nehéz és kockázatos manővert jelent. Bár igyekszünk alaposan felderíteni a landolási zónát, nem zárható ki, hogy egy szikla összezúzza a szondát, de az is elég, ha csak megakadályozza a napelem-panelek nyitását.”

„Számtalan nagy felbontású fotót készítettünk a területről” – tette hozzá Ray Arvidson, a St. Louisban székelő Washington University munkatársa, a Phoenix landolását előkészítő csoport vezetője. „Ez az egyik legkevésbé sziklás terület a Marson, és bizakodunk, hogy nem kell ilyen jellegű problémával megküzdenünk.”

A Phoenixnél északabbra még nem landolt egyik szonda sem
© NASA/JPL/Caltech

A NASA által nyilvánosságra hozott térképen látható, hogy a Phoenix az északi 68-as szélességi fok környékén száll majd le. Ez lesz az eddigi legészakibb landolás a Mars-szondák történetében.

Amikor az űrjármű eléri a vörös bolygó légkörének felső rétegeit, megközelítőleg 21 000 km/h-s sebességgel száguld majd. Ezután a repülésirányítóknak hét percük lesz, hogy egy kulcsfontosságú eseménysort elindítsanak. Ezek között szerepel a légkör súrlódásból fakadó fékezőerő felhasználása, egy óriási ejtőernyő bevetése, illetve a fékezőrakéták begyújtása, amelyek együttesen 8 km/h-s sebességre lassítják a Phoneix-et, mire a szonda eléri a felszínt és leszáll három lábára.

Ha a landolás sikeres lesz, az űrszonda megkezdheti kutatási feladatait, amelyek között szerepel a Mars sarkvidékén felfedezett jégsapka tanulmányozása, esetleges lakható zónák felkutatása, illetve a jégsapka és a kőzetlemezek találkozásnak megfigyelése.

A sikeres kutatás érdekében a Phoneixre számos szenzort és érzékelőt szereltek. A műveleteket többek között sztereokamerák, egy robotkarra szerelt kamera, különféle gázok detektálását lehetővé tévő eszközök, mikroszkópok, elektrokémiai és elektromos vezetőképességet mérő érzékelők, valamint meteorológiai szenzorok végzik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

NASA-vízió: ember a Marson 2037-ig

Az amerikai űrügynökség igazgatója szerint 2057-ben a Marsraszállás két évtizedes jubileumát ünnepelheti majd az emberiség.

hvg.hu Tech

Nincs pénz a Mars kutatására?

Pénzügyi okokra hivatkozva kénytelen a NASA Mars-kutatásért felelõs részlege leállítani a Spirit Mars-járót. A négymilliós büdzsécsökkentésre felszólító levél teljesen váratlanul érkezett a JPL irodájába múlt szerdán.

MTI Tech

Oroszország elsőként küldhet embert a Marsra

Oroszország műszaki tekintetben készen áll arra, hogy a 2020-as évek elején embert küldjön a Marsra - mondta kedden Lev Zeljonij, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója.

Bari Máriusz Tech

Önkénteseket keresnek a Mars-tesztre

Önkénteseket keres az ESA európai űrügynökség egy szimulált Mars-túrára, amely során közel másfél évet kell majd eltölteniük egy moszkvai intézetben elhelyezett űrhajó-szimulátorban.

MTI Tech

Aktív jégmezőre bukkantak a Marson?

Egy mozgó jégtábla látható a vörös bolygó hegyvidékes déli féltekéjén az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű szondájának az egyik felvételén a kutatók szerint.

MTI Tech

Felvázolták az első Mars-misszió részleteit

Az amerikai űrügynökség, a NASA nyilvánosságra hozta az első emberi Mars-misszió terveinek részleteit: a vörös bolygóra 30 hónapra tervezett expedíció felszereléseit először a Holdon tesztelnék.

hvg.hu Tech

Záptojásszaggal a biztonságos hibernációért - irány a Mars

Egyhárom évig tartó három évig tartó utazás alaposan megviselné az asztronautákat, nem beszélve arról, hogy nagy mennyiségű ételre és oxigénre lenne szükségük, ez pedig drámaian megnövelné az őket szállító űrhajó méretét és természetesen a költségeket.

hvg.hu Tech

Víz és élet is lehetett a Marson

Arról tárgyal a NASA és az ausztrál CSIRO kutatószervezet, hogy egyes ásványbányászati vizsgálati technológiákat a Holdon és a Marson is használnának. A kőzetek életkorának megállapításával arra is lehetne következtetni, hogy mikor volt szerves élet az egyes bolygókon.

Világ

„Egy köpésre vagyunk a Marstól, de hiába”

Nem a nagyszerű jövő vár bennünket a világűrben, hanem a bizonytalanság, a bunkerélet és a maihoz képest túlszabályozott életforma. Az űr gyarmatosítása ugyan esélyt adhat a túlélésre az emberi fajnak, de nem menti meg a nyugati civilizációt. Attól azonban nem igen kell tartani, hogy más értelmes lényekkel kell majd marakodnunk az univerzum koncáért. Galántai Zoltán jövőkutató a nem túl szép új világról.