A pontos okot csak a szétszerelés után ismerhetjük meg © AP

"Eleve úgy tervezték, hogy november végén leáll az egész rendszer. Van ugyanis egy csomó munka, amelyet a rendszerben még nem tudtak befejezni, a próbamenet alapján akarták elvégezni a végleges beállításokat. Eleve betervezték a négyhónapos szünetet és azt, hogy még nem kezdődik meg a kutatási program, s csak áprilisban indul újra a rendszer" - mondta a fizikus.

Magyarázata szerint az LHC szeptember 10-i indítását eleve próbamenetnek tervezték. "A lényeg az volt, hogy a rendszer minden eleme működjön. Végtelen pech, hogy az utolsó elemnél keletkezett egy rövidzárlat. Sajnos a teszt nem bizonyult olyan sikeresnek, ahogyan elkezdődött, pedig hihetetlenül jól indult, a protonnyaláb minden paramétere meghaladta a várakozásokat" - hangsúlyozta Vesztergombi György.

Mint kifejtette, a protonnyaláb paraméterein azt kell érteni, hogy milyen finoman lehet beállítani. "A gyorsítóban csomagokban repülnek a protonok. Ezekből 10 a 9-en - 10 a 10-en van egy ilyen csomagban, amely 20-30 centiméter hosszúságú és 1 centiméter átmérőjű. Ezek a kis csomagok repülnek csaknem a fény sebességével. A kritikus ezt a protoncsomagot egyben tartani, ugyanis az ütközéshez az kell, hogy két ilyen csomag találkozzék. Ha szétfolyna ez a csomag, akkor a protonok ütközése is teljesen esetlegessé válna" - mondta a tudós.

Mint Vesztergombi György kiemelte, hihetetlenül pontosan sikerült megvalósítani a feladatot: több ezerszer sikerült úgy körbevezetni a nyalábot, hogy a csomagok mérete nem változott. "Ez azt mutatja, hogy a nyalábot koordináló rendszer tökéletesen működött" - tette hozzá a fizikus.

A technikai meghibásodás okait taglalva elmondta, hogy rövidzárlat a hűtőrendszer cseppfolyós állapotban lévő héliumát kezdte el "forralni". Az elektromos hiba robbanásszerűen hevítette fel a környezetében lévő héliumot. "Hirtelen nagy gáznyomás keletkezett, ez a gáznyomás szaladt végig a rendszeren. Kívülről most még nem tudják megállapítani, hogy ez a nyomáshullám milyen kárt okozott. A masszív acéldarabokkal nyilván nem történt semmi, de a hőszigetelő anyagok, ezek a leheletvékony finom szerkezetek, megsérülhettek. Ez elég nagy baj, de minden javítható" - magyarázta Vesztergombi.

Szerinte 1-2 tonna hélium elszivárgásáról lehet szó, ami egynyolcada a teljes mennyiségnek. A rendszer ugyanis nyolc részre van felosztva, a többi szegmenst lehűtve tartják. Olcsóbb ugyanis lehűtve tartani, mint újra felmelegíteni az egész rendszert. "A lehűtés a legdrágább procedúra. Legalább egy hónapot vesz igénybe, ahogy a felmelegítés is: óvatosan kell elvégezni. Ha gyorsan melegítik fel, hirtelen felmelegszik az egész hélium, ami robbanáshoz vezet.

"A meghibásodás valószínűsége nagyon nagy, az volt a csoda, hogy ennyire könnyedén mentek a dolgok egészen a rövidzárlatig" - mondta a fizikus, hozzátéve, hogy a kényszerszünet nyilván csalódást okoz a kutatóknak, de türelmesnek kell lenniük. "Türelem szükséges, a tudomány lényege a lassú, megfontolt előrelépés, itt egy kis lépésnél megbotlottunk, de a kísérlet folytatódik, ez nem kétséges" - hangsúlyozta.