A nagy hadronütköztető (LHC) meghibásodásának pontos okát csak akkor tudják megállapítani, ha kinyitják a rendszert, ehhez viszont előbb fel kell melegíteni, ehhez néhány hét szükséges - tájékoztatott szerdán Vesztergombi György részecskefizikus, egyetemi tanár, az Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) magyar kutatásvezetője annak kapcsán, hogy csupán tavasszal indítják újra a CERN múlt héten leállított svájci szupergyorsítóját.
A pontos okot csak a szétszerelés után ismerhetjük meg © AP |
Magyarázata szerint az LHC szeptember 10-i indítását eleve próbamenetnek tervezték. "A lényeg az volt, hogy a rendszer minden eleme működjön. Végtelen pech, hogy az utolsó elemnél keletkezett egy rövidzárlat. Sajnos a teszt nem bizonyult olyan sikeresnek, ahogyan elkezdődött, pedig hihetetlenül jól indult, a protonnyaláb minden paramétere meghaladta a várakozásokat" - hangsúlyozta Vesztergombi György.
Mint kifejtette, a protonnyaláb paraméterein azt kell érteni, hogy milyen finoman lehet beállítani. "A gyorsítóban csomagokban repülnek a protonok. Ezekből 10 a 9-en - 10 a 10-en van egy ilyen csomagban, amely 20-30 centiméter hosszúságú és 1 centiméter átmérőjű. Ezek a kis csomagok repülnek csaknem a fény sebességével. A kritikus ezt a protoncsomagot egyben tartani, ugyanis az ütközéshez az kell, hogy két ilyen csomag találkozzék. Ha szétfolyna ez a csomag, akkor a protonok ütközése is teljesen esetlegessé válna" - mondta a tudós.
Mint Vesztergombi György kiemelte, hihetetlenül pontosan sikerült megvalósítani a feladatot: több ezerszer sikerült úgy körbevezetni a nyalábot, hogy a csomagok mérete nem változott. "Ez azt mutatja, hogy a nyalábot koordináló rendszer tökéletesen működött" - tette hozzá a fizikus.
A technikai meghibásodás okait taglalva elmondta, hogy rövidzárlat a hűtőrendszer cseppfolyós állapotban lévő héliumát kezdte el "forralni". Az elektromos hiba robbanásszerűen hevítette fel a környezetében lévő héliumot. "Hirtelen nagy gáznyomás keletkezett, ez a gáznyomás szaladt végig a rendszeren. Kívülről most még nem tudják megállapítani, hogy ez a nyomáshullám milyen kárt okozott. A masszív acéldarabokkal nyilván nem történt semmi, de a hőszigetelő anyagok, ezek a leheletvékony finom szerkezetek, megsérülhettek. Ez elég nagy baj, de minden javítható" - magyarázta Vesztergombi.
Szerinte 1-2 tonna hélium elszivárgásáról lehet szó, ami egynyolcada a teljes mennyiségnek. A rendszer ugyanis nyolc részre van felosztva, a többi szegmenst lehűtve tartják. Olcsóbb ugyanis lehűtve tartani, mint újra felmelegíteni az egész rendszert. "A lehűtés a legdrágább procedúra. Legalább egy hónapot vesz igénybe, ahogy a felmelegítés is: óvatosan kell elvégezni. Ha gyorsan melegítik fel, hirtelen felmelegszik az egész hélium, ami robbanáshoz vezet.
"A meghibásodás valószínűsége nagyon nagy, az volt a csoda, hogy ennyire könnyedén mentek a dolgok egészen a rövidzárlatig" - mondta a fizikus, hozzátéve, hogy a kényszerszünet nyilván csalódást okoz a kutatóknak, de türelmesnek kell lenniük. "Türelem szükséges, a tudomány lényege a lassú, megfontolt előrelépés, itt egy kis lépésnél megbotlottunk, de a kísérlet folytatódik, ez nem kétséges" - hangsúlyozta.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
