Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"693cc62d-5c66-4eca-bb80-d322b8177b9e","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, de Arató András szerint az állam nem fogja betartani, ha a rádió szempontjából pozitív ítélet születik. ","shortLead":"A Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, de Arató András szerint az állam nem fogja...","id":"20250403_klubradio-europai-birosag-arato-andras","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/693cc62d-5c66-4eca-bb80-d322b8177b9e.jpg","index":0,"item":"2ae9f7da-e952-4ef3-9437-cebe4be9795a","keywords":null,"link":"/itthon/20250403_klubradio-europai-birosag-arato-andras","timestamp":"2025. április. 03. 11:58","title":"Jól alakul az eljárás az Európai Bíróságon, de a Klubrádió nem számol azzal, hogy valaha visszakapja a frekvenciáját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8fb02faf-6e8a-4870-8beb-ff6f016f3ec1","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A márciusi fagytól eltérően ezúttal minden gyümölcskultúra veszélyben lesz, egyes térségekben akár komolyabb fagykárral is számolni lehet.","shortLead":"A márciusi fagytól eltérően ezúttal minden gyümölcskultúra veszélyben lesz, egyes térségekben akár komolyabb fagykárral...","id":"20250404_Rengeteg-gyumolcsfa-fagyhat-el-hetvegen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8fb02faf-6e8a-4870-8beb-ff6f016f3ec1.jpg","index":0,"item":"dde6f122-b53b-4fa3-9072-4b94b91fbb31","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250404_Rengeteg-gyumolcsfa-fagyhat-el-hetvegen","timestamp":"2025. április. 04. 10:11","title":"Aggódnak a gazdálkodók a hétvégi fagy miatt, nagy veszélyben van a gyümölcstermés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3a7fa396-31d1-45eb-a7a2-c4ae585c7f0b","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A sportolónő arra hivatkozva utasította el a vívást, hogy az egy női torna, míg az ellenfele férfi.","shortLead":"A sportolónő arra hivatkozva utasította el a vívást, hogy az egy női torna, míg az ellenfele férfi.","id":"20250404_kizaras-vivono-transznemu-ellenfel","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a7fa396-31d1-45eb-a7a2-c4ae585c7f0b.jpg","index":0,"item":"84638241-b26a-4bcb-8e05-a75277897955","keywords":null,"link":"/elet/20250404_kizaras-vivono-transznemu-ellenfel","timestamp":"2025. április. 04. 19:27","title":"Kizártak egy vívónőt egy versenyről, mert nem állt ki a transznemű ellenfelével","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1d3210b9-9e87-4778-aa1f-ef1abfd22dc5","c_author":"Domokos László","category":"360","description":"Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit az elnök csak megfejelt azzal, hogy a szabadkereskedelmet felrúgva vámokat jelentett be a világ legtöbb országával szemben. Az Európában is beinduló fegyverkezési boom azonban komoly lehetőségeket is nyithat a pénzcsinálásra. A várakozásokról és a befektetési lehetőségekről piaci szereplőket kérdeztünk.","shortLead":"Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit...","id":"20250403_hvg-trump-tozsde-befektetes-hadiipari-konjunktura","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1d3210b9-9e87-4778-aa1f-ef1abfd22dc5.jpg","index":0,"item":"dbacc0dd-8da3-4093-88f9-2e91b2c78da4","keywords":null,"link":"/360/20250403_hvg-trump-tozsde-befektetes-hadiipari-konjunktura","timestamp":"2025. április. 03. 13:18","title":"Amit elveszthetnek Trump vámjain a befektetők, megnyerhetik a nekilóduló európai fegyveriparban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b75779f3-f794-470e-9b86-b59132fe6b31","c_author":"MTI","category":"sport","description":"Willi Orbán gólpasszt adott, de simán nyert a Stuttgart.","shortLead":"Willi Orbán gólpasszt adott, de simán nyert a Stuttgart.","id":"20250403_vereseg-low-zsolt-leipzig-edzo-nemet-kupa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b75779f3-f794-470e-9b86-b59132fe6b31.jpg","index":0,"item":"4e8f56cc-f4cc-416e-a7fa-a1cc2cb6ea4c","keywords":null,"link":"/sport/20250403_vereseg-low-zsolt-leipzig-edzo-nemet-kupa","timestamp":"2025. április. 03. 05:29","title":"Vereséggel mutatkozott be Lőw Zsolt a Leipzig edzőjeként","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9a226d3b-9a24-4c09-a504-d069329193b7","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"gazdasag","description":"A kajszi és az őszibarack szinte biztosan érintett. ","shortLead":"A kajszi és az őszibarack szinte biztosan érintett. ","id":"20250403_sarkvideki-hideg-gyumolcsosok-fagyveszely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9a226d3b-9a24-4c09-a504-d069329193b7.jpg","index":0,"item":"c331569b-1034-4d08-bc06-45931c76bc97","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250403_sarkvideki-hideg-gyumolcsosok-fagyveszely","timestamp":"2025. április. 03. 13:47","title":"A vasárnap érkező sarkvidéki hideg miatt veszélyben a gyümölcsösök","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"858dd4f6-a6b7-4405-95ae-95153961b279","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az amerikai indexek már tőzsdenyitás előtt zuhantak. Ázsiában estek az indexek, Európában mínuszban nyitnak a tőzsdék.","shortLead":"Az amerikai indexek már tőzsdenyitás előtt zuhantak. Ázsiában estek az indexek, Európában mínuszban nyitnak a tőzsdék.","id":"20250403_Verengzes-indult-a-tozsdeken-Trump-vamhaborus-haduzenete-utan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/858dd4f6-a6b7-4405-95ae-95153961b279.jpg","index":0,"item":"e61d37d4-bf8b-4bfb-912b-4a4749f84f98","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250403_Verengzes-indult-a-tozsdeken-Trump-vamhaborus-haduzenete-utan","timestamp":"2025. április. 03. 08:41","title":"Vérengzés indult a tőzsdéken Trump vámháborús hadüzenete után","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f9d34fe1-42b8-46ba-9dcc-ba63150b19a4","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Törékeny világrendünk hatalmas forró pontján számtalan hatalmi érdek ér össze helyi sérelmekkel, Afrikában pedig Kína most a legnagyobb kavarógép. Vörös Zoltán Kína-kutatóval és Tarrósy István Afrika-kutatóval, a Pécsi Tudományegyetem oktatóival Lenthár Balázs történész és Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.","shortLead":"Törékeny világrendünk hatalmas forró pontján számtalan hatalmi érdek ér össze helyi sérelmekkel, Afrikában pedig Kína...","id":"20250403_Fulke-podcast-kina-afrika-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f9d34fe1-42b8-46ba-9dcc-ba63150b19a4.jpg","index":0,"item":"23037fa5-b7ce-4c10-8cc9-58d3168400b2","keywords":null,"link":"/vilag/20250403_Fulke-podcast-kina-afrika-ebx","timestamp":"2025. április. 03. 17:03","title":"Fülke: így tör világuralomra Kína – hogyan működik a soft power?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Magyar tudós vezetésével fejtették meg a Nap titkát
szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Egy nagy-britanniai egyetemen tevékenykedő magyar kutató elméleti irányításával sikerült egy nemzetközi tudóscsoportnak bizonyítékot szolgáltatnia egy több mint 60 éve felállított elméletre. A Nap belső szerkezeti működésének megértésével jobban megismerhetjük az űr-időjárás alakulását, az akár a Földünkre is veszélyt jelentő napkitöréseket, de még a megújuló energia fejlesztése terén is alkalmazhatjuk majd a kutatók eredményeit.
A kutatásban a University of Sheffield, a California State University, valamint a belfasti Queen’s University tudósai vettek részt. A kutatócsoportot Erdélyi Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Sheffield Egyetem Nap- és Űrplazma-Fizikai Kutatóközpontjának vezető professzora irányította.
A vizsgálat fókuszában a Nap légkörében megfigyelhető különleges mágneses hullámok, az úgynevezett Alfvén-hullámok álltak. Ezeknek a csillagok belsejében kialakuló mágneses eredetű hullámoknak a jelenlétére Hannes Alfvén svéd tudós következetett először 1942-ben, elméleti számítások alapján. Felfedezéséért pár évtizeddel később Nobel-díjat kapott. Egészen mostanáig azonban eddig nem állt rendelkezésre olyan közvetlen és megdönthetetlen bizonyíték, amely alátámasztaná az Alfvén-hullámok jelenlétét napfizikai környezetben.
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a felfedezés lényegét, először nem árt részletesebben megismerkedni a Nap felépítésével. A csillag még szilárd legkülső rétegét fotoszférának nevezik, ez az, amelyet szabad szemmel is láthatunk, innen származik a látható fény legnagyobb része. Itt a hőmérséklet 6000 Kelvin (5727 °C), vastagsága pedig mintegy 500 kilométer. Efölött helyezkedik el a kromoszféra, amelynek alsó határa a Nap leghidegebb régiója, ahol a hőmérséklet 4400 Kelvinre (4127 °C) csökken, ám a csillag felszíne felé haladva egyre emelkedik, 6-7000 Kelvin (5727-6727 °C) körüli szintre. A kromoszféra felső határát a kutatók a 30 000 Kelvinnél (29 727 °C) húzzák meg.
A két réteg között nagy sebességgel mozgó hullámok szállítják a hatalmas energiát
A laikus számára logikusnak tűnhet, hogy a középponttól távolodva egyre csökken a hőmérséklet, ám ennek ellentmond, hogy a Nap plazmaszerű „atmoszférája”, a korona a 3 millió Kelvines (2999727 °C) hőmérsékletet is elérheti. A koronát egyébként a napfogyatkozások alkalmával lehet megfigyelni, ugyanis ez a terület akár több millió kilométerre is kinyúlik a nyílt űrbe. A Nap légköri hőmérsékletének rohamos és fölöttébb rejtélyes emelkedése a felszíni (fotoszférikus) 6000 Kelvinről a több millió fokos korona-hőmérsékletig a modern asztrofizikai kutatások egyik legkiemeltebb és szó szerint "legégetőbb" kérdése volt az utóbbi fél évszázadban. Az Erdélyi professzor által vezetett kutatócsoport ezt a jelenséget vizsgálta, s az Alfvén-hullámok jelenlétének igazolásával tudtak magyarázatot adni rá.
Az óriási hőmérsékletnövekedést a hullámoknak az úgynevezett mágneses fluxuscsövekben történő mozgása idézi elő. Ezt úgy lehet talán a legkönnyebben elképzelni, mintha egy ruganyos, tömör gumicsövet a végénél fogva jobbra-balra nyíró mozgással megtekernénk (lásd a mellékelt ábrát). A vizsgálatok eredményeit értékelve a kutatók olyan mágneses csavarhullámokat (torziós hullámokat) fedeztek fel, amelyeknek terjedési sebessége elérte a 25 km/s, azaz csaknem 70 000 km/óra sebességet. Ezekben a hullámokban elegendő energia található ahhoz, hogy több millió fokra hevítsék a Nap légkörét.
A mágneses fluxuscsőben felfelé terjedő torziós Alfvén-hullámok
„Megdönthetetlen bizonyíték van a kezünkben” – válaszolta a hvg.hu kérdésére Erdélyi professzor. „A mágneses hurkok, a fluxuscsövek képezik a csillagok légkörének egyik fő építőkövét. Az Alfvén-hullámok pedig kizárólag mágneses térben jönnek létre és csak ezek a hullámok mutatják a fentiekben leírt jelenséget, eközben viszont nem változtatják meg a mágneses fluxuscsövek fényerejét. Sikerült egyértelműen kimutatnunk, hogy a torziós mozgás emiatt jön létre.
Fontos szerepe lehet a fúziós energia szempontjából (Oldaltörés)
A magyar szakember már a tavalyi év során a Science tudományos folyóiratban publikálta elméleti számításait és felvetését a hullámok jelenlétét illetően. E kalkulációk alapján készítették elő a vizsgálatokat, amelyekre a Kanári-szigeteken található Las Palmas-i obszervatóriumban került sor, a Svéd Napfizikai Távcső (SST – Swedish Solar Telescope) segítségével. A speciális eszköz révén a mágneses fluxuscsöveket fényes, apró foltokként láthatjuk a Nap légköréről készült felvételen. Az eszköz felbontóképességét jól szemlélteti az a példa, hogy segítségével egy Tokióban tartózkodó ember könnyen leolvashatná a pontos időt a londoni Big Benről.
A képen látható terület a Nap egyik, 8000 négyzetkilométeres területét ábrázolja. A középső részen látható világosabb struktúrák utalnak az Alfvén-hullámok jelenlétére
Az Alfvén-hullámok észlelését nehezítette az a körülmény, hogy a mágneses fluxuscsövek a Nap felszínétől távolodva egyre jobban szétnyílnak, mivel exponenciálisan csökken az őket érő légköri nyomás, s átmérőjük akár Magyarország szélességének tízszeresét is elérhetik. Egy-egy ilyen fluxuscső az SST felvételeinek tanúsága szerint 1-2 órán át áll nyitva, utána megszűnik létezni.
A Nap zenésze
Erdélyi Róbertnek nem ez az első jelentős, nemzetközi elismerést kiváltó eredménye. 2004-ben a Nature címlapján jelent meg beszámolója, amelyben a Napnál meg-figyelhető speciális kitö-résekre, az úgynevezett szpikulákra, adott sikeres magyarázatot. A szpikulák jelentősege abban rejlik, hogy anyaguk sokszor kidobódik az interplanetáris térbe, meghatározva ezzel a napszél fizikai tulajdonságait. 2007 tavasszán egy másik jelentõs eredményérõl is beszámolt a hvg.hu. A naphúrok által kibocsátott, avantgárd zenei zörejekhez hasonlítható hang felvétele itt hallható. Legutóbb 2007 telén publikálta kutatásait a Science hasábjain, szerkesztői felkérésre, a Nap globális oszcillációjáról, s azok közvetlen, a Nap légkörében észlelt dinamikai következményeiről. A magyar kutató és csoportja a mágneses hurkokon a kémiai reakciók miatt bekövetkező robbanások miatt kialakuló rezgések, hullámok elemzésével jutott erre az asztrofizikai szempontból jelentős következtetésre.
“Az Alfvén-hullámok felfedezésére összpontosuló tudományos verseny már egy ideje igen intenzíven zajlott” – magyarázta Erdélyi professzor a hvg.hu-nak. „A különböző országok űrhivatalai hatalmas összegeket fordítanak ezekre a kutatásokra, mivel a mágneses hullámok gyakorlati jelentősége óriási lehet, például a környezetbarát fúziós zöld energia előállításában. Másrészt, az Alfvén-hullámok segítségével bepillanthatunk nemcsak a Nap, de távoli csillagok mágneses szerkezetébe is, magneto-szeizmológiai technikák kifejlesztésével, csakúgy, ahogyan a földrengések vizsgálata, elemzése segít bennünket a Föld kérge alatt végbemenő fizikai folyamatok és struktúrák feltárásában, vagy ahogy a vesekövek pozíciójának meghatározásakor hanghullámokkal térképezik fel a szakorvosok a vesét anélkül, hogy sebészeti beavatkozást alkalmaznának. A mágneses Alfvén-hullámok napfizikai környezetben történt felfedezésére visszatérve: ez egy nagyon izgalmas kutatási terület, és nagy örömmel töltött el, hogy részt vehettem a nemzetközi együttműködésben, ahol rengeteget tanulhattam kiváló angol, észak-ír és amerikai kollégáimtól.”
"A hullámokat sokszor úgy jelenítjük meg, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba, vagy megpengetünk egy gitárhúrt" – tette hozzá dr. David Jess, a Queen’s University of Belfast (QUB) szakértője. "Ám az Alfvén-hullámok teljesen más jellegűek, mivel szabad szemmel teljességgel láthatatlanok. Csak a Nap légkörében megfigyelhető mágneses struktúrák mozgásának elemzésével tudtuk őket elsőként és egyértelműen észlelni."
"A napaktivitás pontos megismerése és megértése alapvető fontosságú az emberiség számára" – magyarázta Mihalisz Mathioudakisz professzor, a QUB napfizikai kutatócsoportjának vezetője. "Részben a napsugárzás emberre gyakorolt hatása miatt, aminek a hosszú távú űrutazások során lehet jelentősége, részben a Napnak a Föld légkörére gyakorolt hatása miatt. Egy közepes erejű napkitörés során ugyanis a felszabaduló mágneses energia felérhet akár tízmilliárd atombomba energiájával. Kutatásunk jelentős lépés ezeknek a nagyenergiájú folyamatoknak a megértésében."
"Az Alfvén-hullámoknak csak átvitt értelemben van köze a napkitörések elleni védekezéshez" - tette hozzá Erdélyi Róbert. "Azonban fontos lehet a hosszútávú űrmissziók szempontjából a mostani felfedezésünk, a mágneses fluxuscsövek megismerése. Az űrhajók és az asztronauták védelmére ugyanis az egyik lehetséges módszer az lehet, hogy az űrhajók körül a Földéhez hasonló mágneses teret generálunk, amely eltérítené ezeket az emberi szervezet számára káros részecskéket. "
A felfedezésnek fontos szerepe lehet bolygónk energiaellátásának szempontjából is, ugyanis a mágneses fluxuscsövek jelenthetik a nagy mennyiségű tiszta energiát eredményező fúziós erőművek egyik kulcsát.
"A zöld energiát többféle módon előállíthatjuk" - magyarázta Erdélyi Róbert. "A napcellák esetében egyelőre technológiai probléma, hogy azok nem elég hatékonyak, a Nap fényének csupán töredékét tudják hasznosítani, főleg egy északi országban. A hidrogéncellák esetében is hasonló a probléma, hogy egyelőre nem szolgáltatnak elegendő elektromosságot. A nagy áttörés a fúziós energia kifejlesztése lenne. A maghasadás már működik az atomerőművekben, de ennek hátrányai ismertek. A fúziónál nincs radioaktivitás, azonban ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, először úgynevezett plazmaállapotba kell hozni az anyagot. Ez egy negyedik, átmeneti halmazállapot, amelyből az univerzum anyagának 98-99 százaléka áll. Földi körülmények között azonban rendkívül ritka, a csillagokban, galaxisokban, interplanetáris térben viszont mindenhol megtalálható. Ha ezt a plazmát sikerülne magas hőmérsékletre felhevíteni, végebemehetne a fúzió. Ehhez mágneses térre van szükség, s itt a gyakorlati jelentősége a felfedezésünknek, a Nap felszínén ugyanis a mágneses hurkok hosszú ideig fenn tudnak maradni. Ha el tudnánk lesni, hogy a természet hogyan hozza létre a fluxuscsöveket, akkor a fúziós reaktorokban is meg lehetne valósítani ezt. Ez nem kevesebbet jelent, mint az emberiség energiaproblémáinak megoldását. A módszer segítségével ugyanis 100 liter csapvíz és körülbelül 2,5 gramm lítium felhasználsával - a fúzió segítségével - egy nyugati háztartást évtizedeken keresztül el lehetne látni energiával.
"Nagyon izgalmas és érdekes eredményekre jutottak a kutatók" – jelentette ki Keith Mason professzor, a kutatási projektet finanszírozó Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsának (Science and Technology Facilities Council - STFC) vezérigazgatója. "A Nap létezésünk rendkívül fontos alkotóeleme, mivel innen származik az energia, amely lehetővé teszi a Földön az életet, emellett azonban számtalan más módon is befolyásolja a bolygónkat. A mostani felfedezésnek köszönhetően közelebbről megismerhetjük ennek a csillagnak az összetett működési folyamatait és azokat a folyamatokat, amelye a jövőben hatást gyakorolhatnak a Föld atmoszférájára, ezen keresztül pedig az egész emberiségre."
Zenél a Nap atmoszférája, állítja a magyar származású Robertus von Fay-Siebenburgen (Erdélyi Róbert), az angol Sheffieldi Egyetem napfizikai kutatóintézetének vezető professzora.
Brit tudósok újabb meggyőző erejű adatokkal támasztották alá azt a feltevésüket, hogy a naptevékenységnek nincs hatása a földi légkörben bekövetkezett változásokra.
Kaliforniai tudósok állítása szerint gyakorlatilag képesek lemásolni a Nap erejét azzal, hogy lézersugarakkal bombázzák a hidrogén atomokat – írja a UPI.
Egy új típusú bevonatnak köszönhetően hamarosan olyan napelem-panelek kerülhetnek a piacra, amelyek a napfény csaknem egészét képesek elektromos energiává alakítani.
Gyanúsan nyugodt a Nap felszíne. Az újonnan megjelent napfoltok nyugodt napciklusról árulkodnak, szombaton észlelték a harmadik foltot az elmúlt három héten belül, a STEREO B űrhajó képein előfordulhat, hogy egy negyedik is látható. Egyes vélemények szerint a napfoltok hiánya miatt csökkent csaknem egy teljes fokkal a Föld átlaghőmérséklete.
A Nap mágneses tevékenysége szabta meg az elmúlt évszázadban, hogy mikor esett az eső Ausztráliában. A törvényszerűség olyan erős, hogy figyelembe vételével a meteorológusok lényegesen javíthatják az időjárási előrejelzések pontosságát.