Másfél éves használat után kezdett nagyon szűkössé válni az eredeti, 80 Gbájtos merevlemez, így alapos internetes kutatás után rászántam magam, hogy kicserélem egy nagyobbra. Persze alapvető szempont volt, hogy a bővítés után minden ugyanúgy működjön, mint korábban, ne kelljen minden alkalmazást újra telepíteni, és persze a beállítások is változatlanok maradjanak.
A bővítés két fő lépésből állt: egy „szoftveresből”, ami a régi lemezről egy pontos másolatot készített, majd egy „hardveresből”, amikor a MacBook szétszerelése után kicseréltem a lemezeket. A hazai Macintosh fórumok hozzászólásaiból kiderült, hogy egy Western Digital Scorpio Blue 320 Gbájtos notebook winchester ideális választás lesz. Igaz, hogy ez csak 5400-as fordulattal pörög, de így legalább nem lesz se zajosabb, se melegebb a notebook. Egy USB-SATA átalakítóra volt még szükség, hogy a notebookhoz lehessen csatlakoztatni az új lemezt, és egy programra, hogy pontos másolat készüljön a MacBookban lévő lemezről.
A másoláshoz az ingyenes Carbon Copy Cloner programot használtam, aminél csak ki kellett jelölni a forrás- és a céllemezeket, és azt, hogy teljes másolat készüljön.
A Clone gomb megnyomása után egy hosszabb ebédszünetet is lehetett tartani, mert a MacBookban lévő lemez 80 Gbájtnyi adatának átmásolásához csaknem két órára volt szükség. Ezután következett a klónozott lemez beépítése. A gép kikapcsolása után először egy pénzérmével az akkumulátor lezárását kellett megszüntetni és ki kell venni azt. Így már hozzá lehetett férni a memóriákat és a merevlemezt takaró, L alakú fémlaphoz. Ezt három csavar rögzíti. A csavarokat nem lehet teljesen kicsavarni, így nem kell attól félni, hogy kiesnek.
Már csak a lemez kapacitásának az adatai árulkodnak a cseréről
A fémlap kiemelése után láthatóvá válik az a kis fehér, műanyag fül, amivel ki lehet húzni a helyéről a merevlemezt. A lemezről még le kell szerelni egy fém borítást, amit négy csavar rögzít. Itt már vigyázni kell, mert ezeket teljesen ki lehet (és kell) csavarni.
Mindezeket a műveletek most fordított sorrendben is el kell végezni, hogy a helyére kerülhessen az új, nagy kapacitású lemez. Rá kell szerelni a fém borítást, vissza kell tolni a helyére, vissza kell csavarozni az L alakú takarólapot, végül pedig vissza kell tenni az akkumulátort és rögzíteni kell azt.
Ezzel elérkeztünk a merevlemez-bővítés legizgalmasabb részéhez: ujjainkat keresztbe téve bekapcsoltam a gépet. Rövid bootolás után megjelent a megszokott asztal, minden a helyén volt, minden pontosan ugyanúgy működött, mint amikor még az eredeti lemez volt a MacBookban. A Sytem Profiler segítségével még meggyőződtem arról, hogy tökéletesen sikerült a bővítés. A rengeteg szabad helyen kívül további haszna is volt a cserének. A nagyobb kapacitás nagyobb adatsűrűséget is jelent, így érezhetően többszörösére gyorsultak azok az alkalmazások, amelyek sokat használják a merevlemezt, például a tömörítő/kicsomagoló programok.
