A rágcsálók elkerülték a nagy jutalommal járó, ám egyúttal a büntetés nagy kockázatát rejtő választásokat. Büntetésük abban állt, hogy cukorkáikat megvonták tőlük bizonyos időre. Az állatkísérletben a döntési folyamat neuropszichiátriáját tanulmányozták a kutatók. A 30 percig tartó kísérletben a patkányoknak négy lyuk közül kellett választaniuk, melyek mögött különböző mennyiségű cukrot dugtak el. A több cukor választása azonban hosszabb időn át tartó büntetést is maga után vont.

A patkányok gyorsan kialakítottak egy optimális stratégiát: a kevesebb cukrot rejtő, kevesebb büntetést jelentő lyukakat látogatták meg a rendelkezésre idő alatt a lehető legtöbbször.

Trevor Robbins, a Cambridge-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy a kísérletet egy létező, emberekkel kipróbált, Iowa-játék elnevezésű tesztre alapozták. A tesztet olyan pácienseknél alkalmazzák, akik agyának frontális lebenye sérült. Az ilyen típusú sérülés szokatlan módon nem befolyásolja az intelligenciát, ám a páciensek katasztrofális következményekkel járó döntéseket hoznak.

A pókerasztal mellett is megállnák a helyüket? © sxc.hu

Az eredeti játékban a nyereség-veszteség nem lyukakban elhelyezett cukrokban, hanem kártyán nyerhető vagy veszíthető pénzben jelentkezik. Az optimális stratégiát játszó személy - akárcsak a patkánykísérletben - nyereséggel száll ki a végén, ám a frontális lebeny sérülésén átesett páciensek nem képesek ennek kifejlesztésére.

A további kísérletekben azt figyelték meg, hogy két agyi ingerületátvivő anyag, a dopamin és a szerotonin szintjének változtatása miként hat a patkányok teljesítményére. Amikor a szerotonin szintjét csökkentették, képtelenné váltak a rágcsálók a jó döntésre.

"Ez egybeesik azzal a megfigyeléssel, hogy a szerencsejátékfüggők agyában alacsonyabb a szerotonin koncentrációja" - mondta el a BBC hírportáljának Catharine Winstanley kutatásvezető.

A patkányok játékdöntéseit az is segítette, ha dopaminreceptor-gátlót kaptak, olyan szert, amely csökkenti a dopamin hatásait.