szerző:
techline.hu

Az elmúlt pár évben tanúi lehettünk annak, hogy a szinte minden téren...

Az elmúlt pár évben tanúi lehettünk annak, hogy a szinte minden téren kétszámjegyű növekedést produkáló IT iparág fejlődése hogyan lassul le. Különösen jól látszik ez a folyamat a számítógép-eladásokban – kivéve a noteszgépeket, amelyek még mindig nagyon szépen fogynak a boltokban, annyira hogy meg is előzték az asztali konfigurációk eladásait. Elterjedésükkel párhuzamosan szépen meg is változtatták számítógépezési szokásainkat: már nem csak otthon vagy a munkahelyen, hanem a padon ülve vagy a kávézóban beszélgetve is dolgozhatunk, elérhetjük az internetet, kapcsolatba léphetünk családtagjainkkal és így tovább.

Ölbe a géppel
A ma notebookoknak hívott hordozható számítógépek eredetileg laptop, azaz ölbe vehető gépként indultak – a notebook kifejezés csak később jelent meg, azokra a kisebb méretű masinákra utalva, amelyek jegyzetfüzet-méretűek voltak (a laptop tehát a nagyobb notebook). A két elnevezés közötti határok mára egyébként elmosódtak, tehát ma minden hordozható gépet hívhatunk laptopnak, notebooknak, ahogy tetszik.

Íme az Osborne 1.

A mai notebookok egyik ősapja 1979-ben született, GRiD Compass néven, amelyet az angol Bill Moggridge tervezett, és amely három évvel később került csak forgalomba. Az addigi hordozható számítógépekhez képes rendkívül fejlett volt, és itt használták először a ma elterjedt „kagylódizájnt”, azaz a billentyűzetre csukható lapos monitort.
A Compass már 1982-ben lapos (monokróm ELD) képernyővel rendelkezett, és alig több, mint 5 kg-os súlyáért cserébe ütésálló magnéziumvázában egy 8086-os processzorral, CGA grafikával 384 Kbájt memóriával rendelkezett. Külső floppyt soros porton keresztül lehetett rá csatlakoztatni, és eredetileg a GRiD OS nevű saját operációs rendszert használta, de később MS-DOS kompatibilissé is tették. A több, mint 8 ezer dolláros ár persze nem tette túl elterjedtté: leginkább az amerikai hadsereg (leginkább ejtőernyősöknek) és a NASA vásárolta. Az utóbbi szervezetnek köszönhetően a Compass az űrsikló fedélzetén is helyet kapott.

Sokkal olcsóbb volt, ám egészen más méretkategóriába tartozott az Osborne 1, amelyben 5 hüvelykes katódsugárcsöves monitor és egy Z80-as processzor dolgozott – formája azonban inkább egy bőröndre emlékeztett, 10 kg feletti tömege pedig nem tette igazán hordozhatóvá. Ennek ellenére 1800 dolláros ára miatt egészen nagy sikernek örvendett (havonta 10 ezres nagyságrendű eladásokat produkált) ez a CP/M operációs rendszert használó masina, amelyen szövegszerkesztő (WordStar) és táblázatkezelő (SuperCalc) is volt. Hasonló formájú volt az 1983 elején piacra került Compaq Portable is, amely viszont az első teljesen IBM-kompatibilis hordozható gép volt, 9”-es CRT monitorral, 8088-as CPU-val és két darab beépített 5 ¼-es floppy-meghajtóval.
Visszatérve a klasszikus noteszgép-formához, a GRiD után, illetve mellett az 1983-ban megjelent Sharp SC-5000 és a Gavilan SC érdemel még említést a korai hordozható gépek közül – az utóbbi már MS-DOS operációs rendszerrel érkezett.

Ez után már a noteszgépek fejlődése többé-kevésbé párhuzamosan követte az asztali változatokét, persze a piac akkori helyzetének megfelelően a cégek inkább az utóbbiakra koncentráltak. A notebookokba sokáig nem is került más, mint asztali alkatrészek butított változatai (kivéve persze a kijelzőt), hiszen úgyis csak a második számítógép szerepét szánták nekik.
A következő igazán jelentős lépés 2003 márciusában történt – ekkor jelent meg az első Centrino platform, és vele a Banias kódnevű első Pentium M processzor is. Ez volt az első alkalom, hogy kifejezetten a noteszgépek számára fejlesztettek egy komplett platformot. A Centrino nagyon sikeres lett, és sokan egyfajta magasabb minőséget biztosító védjegynek kezdték tekinteni a platformra utaló matricát. Az Intel nem is állította le a további fejlesztést, így most már az ötödik (Montevina kódnevű, de Centrino 2 jelzésű) generációnál tart a Centrino platform. Az AMD terveiben is szerepel a noteszgép-platform, ám eddig nem sikerült igazi népszerűségre szert tenniük. 

Az ASUS eredeti Eee PC-je nem volt igazán jól használható, mégis hatalmas karriert futott be.

A noteszgépek történetének utolsó fontos állomása a 2007 júniusában bemutatott ASUS EeePC – ez végül 2007 október 16-án került először a boltokba Tajvanban. Az eredetileg szuperolcsónak (200 dollár), és az OLPC (One Laptop Per Child) projekt versenytársának szánt gép végül kicsit drágábban, 245 dollártól felfelé került piacra. Az Eee PC az eltelt alig egy évben rendkívüli sikert futott be, és egy új kategóriát is teremtett: a netbookokét, amelyek definíció szerint olcsó, kicsi, könnyű és alacsony teljesítményű noteszgépek – elsődleges feladatuk az internetelérés, chatelés, levélírás biztosítása. A netbookokhoz, és még kisebb testvéreikhez, a hordozható internetes eszközökhöz (MID-ek) fejlesztette ki az Intel az Atom processzorokat.

Dömping a boltokban
Elég csak betérnünk egy nagyobb áruházba, és rögtön láthatjuk, hogy valóban a noteszgépek a legnépszerűbbek: szinte alig találunk asztali konfigurációt, miközben a polcokon szépen sorakoznak a különböző kategóriájú notebookok.
Ősz tájékán a legnépszerűbb osztály mindig a legolcsóbb modelleké – ezek elsősorban diákoknál kötnek ki, de sokan veszik otthoni számítógépnek is őket, például azért, hogy internetezzenek vagy szövegszerkesszenek velük.

Az átlagosan 100-120 ezer forintba kerülő, alsó kategóriás noteszgépek ezen feladatoknak tökéletesen meg is felelnek. A szegmens alsó részén található gépekben általában Celeron vagy AMD Sempron CPU található, lapkakészletük pedig ATI, SiS vagy VIA. Az utóbbi kettőtől ajánlott óvakodni – a gépek teljesítményét elég erősen visszafoghatják.
Sem a Celeron, sem a Sempron nem úgy készült, hogy az energiahatékonyságát maximalizálják, ezért az ilyen olcsó gépektől nem várhatunk túl hosszú üzemidőt. Ám mivel ezeknek a masináknak a nagy hányada élete jelentős részét hálózati táphoz kötve tölti, ez aligha hátrány.

De mit válasszon, merre induljon az, akinek nem elég a legolcsóbb gép, hanem nagyobb teljesítményre vagy több szolgáltatásra vágyik? Neki az első feladata eldönteni, hogy pontosan mire akarja használni a számítógépet. Ha második gépnek, utazáshoz keres hordozható masinát, akkor vagy egy netbook (ha nem akar dolgozni), vagy egy ultrahordozható notebook ajánlható neki. Az utóbbiak azok a tipikusan 1,1-1,4 kg tömegű, 12.1”-es kijelzővel szerelt noteszgépek, amelyek rendszerint az árlista felső harmadában tanyáznak. Általában speciális, alacsony energiaigényű processzorok (LV és ULV széria) dolgoznak bennünk, ezért teljesítményük nem túl nagy, de a szokásos Office-programokkal nyugodtan megbirkóznak. Külön akkumulátorral a 10 órás üzemidő is megoldható, így nem elképzelhetetlen egy óceán feletti repülőúton való munkavégzés sem. Hátrányuk a kis méretek miatt nem túl ergonómikus billentyűzet.
Ha nem dolgozni akarunk, csak inkább internetezni, akkor a már említett netbook-kategóriában érdemes keresgélnünk. Ezek a tipikusan 80-100 ezer forintba kerülő kis gépek 9-10”-es kijelzővel rendelkeznek, és gyakran merevlemez helyett is flash-memória van bennük. A kis méretek miatt igazán sokat gépelni nem kényelmes rajtuk, teljesítményük pedig valóban nagyon alacsony.

Komoly teljesítményű multimédiás noteszgép

Az Atom CPU-t használó példányok általában gyorsabbak a Celeronos változatoknál, ám tulajdonképpen  egyik változat sem igazán gyors.
Ha a kis méret helyett inkább a nagyobb teljesítmény lenne fontos, akkor érdemes inkább olyan gépet keresnünk, amelyben már „igazi” Core 2 Duo dolgozik. A memória esetében nem érdemes 3 GB-nál többet kérni (hacsak nem 64 bites operációs rendszerrel dolgozunk), merevlemezből viszont akár 500 GB-osat is választhatunk.
Ha nem akarunk játszani, csak a munka fontos számunkra, akkor az alaplapi integrált GPU-t nem kell lecserélnünk, ha viszont a szórakozás is fontos, akkor muszáj lesz olyan modellt keresnünk, amelyben megfelelő „mobil” ATI Radeon vagy GeForce dolgozik. Ezeknek a teljesítménye kicsit elmarad a hasonló elnevezésű asztali változatokétól, de már használható sebességgel képesek futtatni a mai játékokat is.

Léteznek noteszek kifejezetten a szórakozás és a multimédia iránt érdeklődőknek – ennek a kategóriának a neve a DTR, azaz asztaligép-helyettesítő. Ezek általában 17”-es vagy még nagyobb kijelzőt kapnak, a lehető legerősebb processzorral, sok memóriával és külön GPU-val. A nagyobb házban gyakran két merevlemez is dolgozik, hogy elég gyors legyen az adatátvitel. Mindezekért cserébe akár 5 kg-ot meghaladó tömeget is magunkkal kell cipelni – azaz kellene, mert ezek a gépek általában csak ritkán vannak úton.

A MacBook Air a világ egyik legvékonyabb notebookja

Azok számára, akik sokat utaznak, de fontos nekik a teljesítmény, és nem is sajnálják rá a pénzt, mostanában egy új kategória is rendelkezésre áll. Ennek a kategóriának a legfontosabb ismertetőjegye a feltünően vékony kivitel, a 13,3 hüvelykes kivitel – és a magas ár. A viszonylag nagy kijelzőnek köszönhetően az ergonómia területén általában jobban teljesítenek, mint az ultrahordozható gépek, vékonyságuk miatt pedig minden táskában elférnek. Ebbe a kategóriába tartozik például a MacBook Air és a Lenovo X301.

Jövő után
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy a hordozható számítógépek veszítenének népszerűségükből – sőt, egyre többen vannak, és új változataik jelennek meg. 2009 alighanem a netbookok éve lesz, ráadásul nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is, amiben valószínűleg nagy szerepe van a gazdasági válságnak is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
techline.hu Tech

Tipp-csokor notebookosoknak

Az elkövetkező napokban tehát minden nap szolgálunk 1-1 notebookokkal kapcsolatos anyaggal:...

Üldözőbe vette az autós az ámokfutót, aki menet közben összetörte - videó

Üldözőbe vette az autós az ámokfutót, aki menet közben összetörte - videó

Tilos a szavazólapot lefotózni – na mit fényképezett le Berki Krisztián?

Tilos a szavazólapot lefotózni – na mit fényképezett le Berki Krisztián?

Ajándékot lehetne csomagolni az ország legnagyobb szavazólapjába

Ajándékot lehetne csomagolni az ország legnagyobb szavazólapjába

A hétfő kulcsfontosságú lehet a Brexit-tárgyalásokon

A hétfő kulcsfontosságú lehet a Brexit-tárgyalásokon

A momentumos Soproni Tamás nyert Terézvárosban

A momentumos Soproni Tamás nyert Terézvárosban

Tarlós István nem akar csatateret a városházán

Tarlós István nem akar csatateret a városházán