Az egérvilágban is vannak énekes-sztárok, s olyan hímek, amelyek dala kevéssé hat a női nemre, azonban mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy mi a siker titka. Előfordulhat, hogy egy-egy "szótag" kihangsúlyozása a csáberő záloga, ám lehet, hogy a legjobb egérdalnok állhatatosságával tűnik ki, amikor sokáig bírja szusszal a nótázást, vagy a két tényező együttesen fejti ki hatását - olvasható a Discovery Channel hírei között. Kerstin Musolf kollégáival a háziegerek ultrahangos "vokalizációját", azaz hangkibocsátását tanulmányozta olyan egyedeknél, amelyeket három helyszínen fogtak be az ausztriai Ganserndorfban. Mint kiderült, a hímek azonnal dalra fakadtak, amint megérezték egy velük rokonságban nem álló ivarérett nőstény illatát. A nőstények szívét egyébként jobban megdobogtatta, ha a dalnok egy teljesen ismeretlen hím volt.
Az egérlányok flörtölni is szoktak, egy vonzó hím feltűnésekor állhatatosan tisztogatni kezdik magukat.
"Sokkal állhatatosabban csinosítgatják magukat, ha egy minden szempontból elfogadható férjjelölt tűnik fel a láthatáron, mintha egy kevésbé kívánatos hím vall dalban szerelmet nekik" - magyarázta Kerstin Musolf. A nőstények szintén képesek ultrahangot kibocsátani, de csak akkor, ha "hölgytársaságban" vannak. Ez a kommunikáció segít megkülönböztetni a rokonokat a vadidegenektől. Mind a hímek, mind a nőstények az emberi fül számára is érzékelhető cincogó hangokat is kibocsátanak, ám az egérurak csupán az udvarlás kezdetén nyilvánulnak így meg, s ebben még nincs semmi "dallam". Az ultrahang egyébként sok ragadozó számára sem hallható, ráadásul rezgést sem vált ki, vagyis nem érzékelik az egerekre vadászó kígyók. A vidramenyét és a menyét ugyanakkor érzékeli az ultrahangos dalokat, vagyis kihallgathatják az egerek széptevését.
Az osztrák kutatók feltételezik, hogy más rágcsálók, például a patkányok is az ultrahang tartományában dalolnak, ha udvarolni akarnak.
