Betanított vándorsólymok őrzik Ferihegy légterét

Györfi Villám András, a társaság ügyvezetője az MTI-Pressnek elmondta, hogy a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal kötött megállapodás alapján ötödik éve működik ez a - hivatalos nevén - Vad- és Madárriasztó Ökológiai Rendszer. Hasonló céllal a világ nagy repülőterei szintén "alkalmaznak" különféle ragadozó madarakat a repülés biztonságának szavatolására. Ennek ellenére a leszállópályák felett keringő kósza madárcsapatoknak tulajdonítható légi katasztrófákban az utóbbi tíz évben összesen 180-an lelték halálukat. Emlékezetes például a tavaly januári eset, amikor a US Airways 1549-es járata, a New York-i LaGuardia repülőtérről induló Airbus A320 hajtóművébe tévedt madárraj miatt a pilóta kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyó jeges vizén. A csodával határos módon sikerült megmentenie a százötven utas és a személyzet életét.

Ferihegy különösen óvandó repülőtérnek számít, mert a Duna révén az európai madárvilág észak-déli irányú fő vonulási útvonalában fekszik. A repülőtér 1500 hektáros területéről főleg a seregélyek egyre népesebb rajait kell nap mint nap elhessegetni. A vadgalambok, szarkák, telente pedig a szintén védett varjak hada is gondot okoz.

Egyeztetés után

A sólymokat a repülőtéri vadvédelmi referensek és a légi irányító torony közötti egyeztetés után vetik be. A toronyból távcsővel folyamatosan pásztázzák a kifutópályák tájékát, és a madárcsapatok esetleges felbukkanását jelzik a vadvédelmi referensnek - aki sólymával a karján azonnal autóba ül, és a helyszínre robog. A különleges kiképzésben részesült vándorsólyom megtámadja a fűben eleséget keresgélő madarakat, de egyet sem ragad fel közülük. Erre tanítani kell a a ragadozót, ha ugyanis felkapna egy kisebb madarat, a többi zavartalanul folytatná az élelemkutatást. Egy-egy vadászsólyom a napi "műszakban" átlag 18-20 alkalommal csap le a megjelenő madarak közé, ami igencsak megterhelő feladat, ezért is váltogatják egymást a munkára fogott ragadozók. Feladatuk közé tartozik az is, hogy szárnyukat kitárva időnként kört írjanak le a légtérben, szintén elriasztva a többi amdarat.

A vándorsólymokat egy tapolcai telepen képzik ki. Mesterséges keltetéssel gondoskodnak az utánpótlásról, a szülőpárok óriás kalitkában töltik hétköznapjaikat. Amíg egy szabadon élő, szigorúan védett vándorsólyom eszmei értéke félmillió forint, addig a betanított fajtársáé akár az egymilliót is elérheti. A természetben honos sólymok egyébként a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek, gyomirtók hatására néhány éve a kihalás szélére sodródtak, ám a természetvédők jóvoltából számuk mára szaporodik, és újra fontos szerepet töltenek be az élővilág sokféleségét fenntartó táplálékláncban.

Nemzetközi érdeklődés

- A jól képzett magyar őrző-védő vándorsólyom iránt növekszik a nemzetközi érdeklődés - állítja az ügyvezető, példákat is említve. A Bécs-Schwechati nemzetközi légikikötő tervbe vett bővítése örvén a repülőtér fejlesztői már megkeresték a társaságot, de a Lufthansa képviselői is mérlegelik ennek az ökológiai rendszernek az átvételét. A Kft. most a pápai katonai repülőtérrel tervezi az együttműködést, egy olyan élő védelmi rendszer közös kidolgozását, amely akár NATO-kompatibilis is lehet, következésképpen a többi tagország katonai repülőterein szintén szolgálhatnának magyar kiképzésben részesült vándorsólymok.

A munkára fogott vándorsólymok a mezőgazdaságban is hasznosak lehetnek. A szakmai körökben konfliktusos fajként számon tartott seregély a szőlőtermés 10-20 százalékát is elpusztíthatja, aminek következtében évente akár milliárdos nagyságrendű kár keletkezhet a termelésben. A védett, intelligens seregély elsősorban a korai érésű fürtökre utazik, karmával a földre rántja a zsenge fürtöket, mert úgy könnyebben szemezgethet belőle. Az etyeki szőlősgazdák már összefogtak, és 600 hektárnyi ültetvény védelmére veszik igénybe a társaság sólymait - a kooperációnak köszönhetően több tízmillió forinttal csökkent a madarak okozta kár.