Kezdjük egy találós kérdéssel. „A diákok olvasási és számolási képességei (a felmérések szerint) romlanak, mert a fiatalok túl sok időt töltenek …”. Vajon mivel töltenek túl sok időt a diákok?
Mielőtt elhamarkodottan rávágnák a választ, segítünk: „A gramofon hallgatásával”. Ezt olvashatjuk egy osztályfőnök levelében, a Times egyik 1912-ben megjelent számában… Vagyis már akkor is találtak módot a fiatalok arra, hogy egyrészt ismerkedjenek az új technikákkal, továbbá szórakozzanak, ne csak tanuljanak. Nyilvánvaló, hogy a generációs ellentét is közrejátszhat abban, hogy a fiatalok mindig túl sok időt töltenek valami mással, mint amivel az idősebbek szerint kellene… De talán mégsem csak az.
Az alaphelyzet nagyjából adott, de mintha az arányok tolódtak volna el…
Marc Prensky egy 2003-as írásában olyan becslést adott, amely szerint a netgeneráció tagjai életük első húsz éve során (felnőtté válásukig) 10 ezer órát játszanak videojátékokkal, 200 ezer elektronikus levelet küldenek, 20 000 órát néznek televíziót, 10 ezer órát mobiloznak, míg az olvasással töltött idő kevesebb, mint 5000 óra. Ez túlzásnak tűnik, hiszen hol marad a sport, a tanulás, a barátokkal töltött idő…
Kutatásunkban több kérdést tettünk fel, hogy részletesebb, árnyaltabb képet kapjunk a szabadidős szokásokról. A teljesség igénye nélkül néhány kérdés ezekből: Mennyi időt töltesz hetente a barátaiddal? Milyen házi munkát végzel? Mennyit számítógépezel, tanulsz, töltesz házi feladat készítéssel, sportolással, olvasással? (Természetesen ezek nem a konkrét kérdések, csak arra mutatnak rá, hogy részletesen igyekeztünk felderíteni mindazt, mivel foglalkozhatnak.)
A továbbiakban a kapott számokból próbálunk átfogó képet kialakítani, és összevetjük néhány más kutatás eredményeivel is.
Kezdjük a középiskolás korosztállyal, mivel ők alkotják a „derékhadat”… (a mintában legnagyobb arányban szerepeltek)

Ha összevetjük a számítógép előtt töltött időt a tanulásra fordított órák számával, elég jól látható, hogy saját bevallásuk szerint a gimnazisták jelentős része napi 1-2 órát tanul, és 2-4 órát tölt a számítógép előtt. A 7-8 óra számítógépezéssel töltött idő valóságtartalma azonban megkérdőjelezhető...

Mindez a szakközépiskolásoknál hasonlóan alakul, jellemzően 1-2 órát tanulnak, és 2-4 órát számítógépeznek. Különbség egyedül ott vehető észre, hogy több köztük az olyan, aki egyáltalán nem tanul, és kevesebb, aki naponta 2 órát fordít tanulásra.

A szakiskolásoknál már jelentékeny eltérések láthatók, több mint 30%-uk egyáltalán nem tanul napi rendszerességgel, 35%-nál is többen csupán napi 1 órát, és csak 17%-uk tanul napi 2 órán át.

Pár évvel ezelőtt még a televízió volt az, amitől félteni kellett a gyerekeket, úgy tűnik, a vezető szerepet átvette a számítógép.
Az alábbi diagramokból jól látható, hogy a gimnazisták több mint 25%-a, a szakközépiskolások 17%-a, a szakiskolások 22%-a egyáltalán nem néz televíziót napi rendszerességgel.

Többen néznek naponta 1 órát tévét, mint ahányan csupán 1 órát számítógépeznek. Napi 2 óra időráfordítást a gimnazistáknál többüknek ér meg a számítógép, mint a televízió, a szakközépiskolák egyformán „teljesítenek”, a szakiskolásoknál viszont még mindig a tévénézés vezet.

Ha a számítógép előtt eltöltött időt korosztályonként vizsgáljuk, látható, hogy az általános iskolások között még akad olyan, aki szabadidejében nem számítógépezik, de a legjellemzőbb az 1-2 órás használat. A közép-, felsőfokú képzésben részt vevőknél viszont már elenyésző a nem használók aránya, a legjellemzőbb a napi 2-3 órás géphasználat.
Vélelmezzük, hogy a 7 óra feletti használat már eléggé elrugaszkodik a realitásoktól, de minthogy a napi 10 órás használatot is 5% fölöttien jelölték meg, így nem hagytuk ki a diagramból, az értékelésekből. Elgondolkodtató azonban, hogy amennyiben a multitaskingot – azaz szimultán végzett tevékenységeket – is figyelembe vesszük, a számítógépezésen kívül mi mást csinál az a diák, aki ennyi időt tölt ezzel a tevékenységgel…

Amennyiben a tanulással töltött időt is korosztályonként vizsgáljuk, kiderül, hogy a középiskolás korosztályban vannak a legtöbben, akik saját bevallásuk szerint napi szinten nem tanulnak, és szintén ők azok, akik 40% fölötti arányban nyilatkoztak úgy, hogy mindössze naponta 1 órát töltenek tanulással. Őket az általános iskolások követik – köztük majd ugyanilyen arányban vannak, akik napi 2 órát tanulnak. Összességében elmondható, hogy a napi 1-2 órás tanulás a jellemző mindhárom korcsoportra, ami 1 órával kevesebb, mint a naponta számítógép előtt töltött idő.

Ha fenti óraszámokat összehasonlítjuk – különösen a számítógép előtt töltött idő viszonylatában – az olvasással töltött idővel, meglepő/szomorú eredményeket kapunk:

A kérdésfeltevésnél csak azok válaszolhattak a gyakoriságra, akik a „szeretek olvasni” válaszlehetőségre kattintottak, tehát 54,2% válaszolta azt, hogy szeret olvasni. Megdöbbentő, hogy még közülük is – az általános iskolásokon kívül – naponta csak kevesen olvasnak.

A szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdéseink elemzése után a következő kép alakult ki, ha a sporttal töltött időt hasonlítjuk össze akár a számítógép, akár a tévé előtt töltött órák számával:

Ha nem viszonyítjuk egyéb tevékenységekhez, jól látható, hogy az egyetemisták azok, akik közül a legtöbben (48%), majd a szakiskolások (45%) egyáltalán nem sportolnak, de minden korcsoportban a napi 1 óra sportolás a jellemző, amit akár jónak is értékelhetnénk. Ha ugyanezt a tevékenységet hasonlítjuk a számítógép előtt töltött órák számával, az értékek mégis kicsit kevésnek tűnnek.

A naponta egyáltalán nem számítógépezők aránya minden iskolatípusban 10% alatti értékeket mutat, míg a csak 1 órát gép előtt töltők aránya egyedül a szakközépiskolásoknál éri el a 30%-ot, a főiskolásoknál 22%, a többi iskolatípusban 10% körül állapodik meg. Jóval több – jellemző – a napi 2-4 órát monitor előtt töltők száma.

A következőkben megpróbáljuk adatainkra támaszkodva felvázolni az egyes iskolatípusokba járók profilját, és feltárni a különbségeket. 

A táblázat adataiból látható, hogy a legtöbben a naponta nem végzett tevékenységek közül a sportot jelölték meg, az 1 órás „idősávban” a házi feladat készítése vezet, ennél többen semmilyen tevékenységet nem jelöltek meg. Ebben az időintervallumban a sport még megelőzi a számítógépezést. A napi 2 órát tanulók száma meghaladja a 2 órát számítógépezőkét, s közel egyforma arányban néznek tévét, és ülnek a monitor előtt.
Jóval többen néznek tévét, számítógépeznek napi 3 órán át, itt a házi feladatot készítők aránya már meglehetősen alacsony.
A 4 órás intervallumban egyértelműen a számítógépezés vezet, minden egyéb tevékenység jelentősen kevesebbeknél jelenik meg.
A napi 6-7-8 órát megjelölőknél vélelmezhető, hogy nem jól értelmezték a kérdést (számítógépezésnél 1,3%-uk 9-10 órás időintervallumokat is megjelölt!).

A szakiskolásoknál jelentősen változnak az arányok, közel felük egyáltalán nem foglalkozik napi szinten házi feladat készítéssel, 35,4%-uk egyáltalán nem sportol naponta, s 30% fölötti az aránya azon válaszadóknak is, akik tanulásra sem fordítanak naponta egyetlen órát sem.
A napi 1 órás tevékenységek között a tanulás az első, nem mutat túl nagy lemaradást a házi feladatot készítők száma sem, ahogy a házi munkát végzőké, s közel 30%-uk napi 1 órát néz televíziót.
A 2 órás foglalatosságok között a házi munka „nyert”, minden egyéb tevékenység alulmarad.
Napi 3 órát 20%-uk számítógépezik, ezt csak a házi munka közelíti meg. 4-5 órában már csak a számítógép előtt töltött idő maradt 10% fölött.
(számítógépezésnél 10,6%-uk 9-10 órás időintervallumokat is megjelölt!).

A szakközépiskolások némileg szorgalmasabbak, bár közülük is közel 30% volt azon válaszadók aránya, akik naponta nem törődnek a házi feladatokkal. A szakiskolások közül viszont többen nem sportolnak naponta (35,4%-23,4%). Közel 60%-uk foglalkozik naponta 1 órát házi feladat készítéssel, 54,4%-uk házi munkával, s 42,6%-uk tanul ugyanennyit. E két idősávban a számítógépezés elhanyagolható értékeket mutat.  Napi 2 órát 28,9%-uk tölt tanulással, közel annyian, mint számítógépezéssel (25,4%). Ebben az idősávban a tévénézés‑számítógépezés közel egyező értékeket mutat.
3 órát már csupán 20%-uk ül a monitor előtt (ez az érték majdnem megegyezik a szakiskolásokéval, az általános iskolásoké viszont alatta marad)
Napi 4-5 órát a legtöbben számítógép előtt töltenek, az egyéb tevékenységek meg sem közelítik a 10%-ot.
(számítógépezésnél 8%-uk 9-10 órás időintervallumokat is megjelölt!)

A közvélekedés szerint a gimnáziumi tanulók többet kell, hogy teljesítsenek, mint a szakközépiskolások, vagy a szakiskolások. Ehhez képest náluk is kiemelkedően magas (31,5%) a napi szinten nem tanulók aránya. Ezt nem sokkal alulmaradva a tv-nézés, majd a sportolás követi. Lényegesen többen tanulnak (57,5%) naponta 1 órát, s szintén magas azoknak a száma is, akik naponta 1 órát legalább valamilyen sporttevékenységgel töltenek. Jelentékeny százalékuk (57,5%) tanul napi 1 órát, és nem sokkal kevesebben (42,6%) sportolnak ugyanennyit. A tv-nézés a napi 1 órás tevékenységek között megelőzi a számítógépezést. A napi 2 órás tevékenységeknél a tanulás a legmagasabb (38,3%), csak erősen lemaradva jelentkezik (21,3%) a számítógépezés, a tv-nézés (15,6%). Napi 3-4 órát jelentékeny hányaduk tölt monitor előtt, minden más tevékenységet jócskán megelőzve.

A naponta egyáltalán nem végzett tevékenységek „kategóriájában” dobogós helye (44,6%) a sportnak lett, de közel ennyien (41%) nem néznek napi szinten tv-t sem. Meglepő módon – talán az önállóság megjelenési formájaként – 60%-uk végez napi 1 órában házi munkát, s 46%-uk tölt ugyanennyi időt házi feladat készítéssel.
A tanulás a 2 órás idősávban jócskán megelőz minden egyéb tevékenységet, ám a 3-4 órás időtöltések listáján már a számítógépezés vezet. A tv-nézés eléggé háttérbe szorul, csakúgy mint a sport, a tanulás.
(számítógépezésnél 6,4%-uk, sportolásnál 1,3%-uk 10 órás időintervallumokat is megjelölt!).
Ha az összes iskolatípust hasonlítjuk össze, minden kategóriában 10% alatti értékek láthatóak az egyáltalán nem számítógépezők kategóriában. A legtöbb időt tv-nézéssel töltő, tanuló, sportoló korosztály viszont az általános iskolásoké.
Minden iskolatípusban a legjellemzőbb a napi 1-2 órás tanulás, a felsőoktatásban részt vevőkön kívül a televíziózás,  a 2-4 órás számítógépezés. Rendszeres testmozgásban a szakiskolások, a felsőfokú tanulmányaikat végzők némiképp lemaradásban vannak a többi iskolatípushoz képest.

Összegezve a szabadidős tevékenységével kapcsolatos adatokat elmondható, hogy ez a nemzedék (az „online generáció”) lényegesen másképp tölti a szabadidejét, mint amivel az akárcsak 10 évvel fiatalabbak.
A kérdés csak az: meddig tart a bulvár hatalma? Mennyire átmeneti ez az érdeklődés, csak egy hóbort csupán, vagy ez a nemzedék már ennek a bűvöletében fog megöregedni? Átcsap-e a mennyiség minőségbe, milyen lesz felnőttként az online generáció kultúrája? [Dr. Fehér Péter az ELTE egyetemi adjunktusa]