Ezt követően, 1849. május 9-én a cár kiáltványban, a nagyvilággal is tudatta elhatározását: „Az osztrák császár azon kéréssel járult hozzánk, hogy közös ellenségünk ellen őt segítenénk. Mi nem tagadtuk meg a kérelmet (…) Oroszország teljesíteni fogja szent hivatását.” A hadjáratról az orosz közemberek is hasonló szellemben, habár kevésbé fennkölten gondolkodtak – derül ki Rosonczy Ildikó történész kutatásaiból. Egy orosz kiskatona szerint azért jöttek, hogy „kihúzzuk a sárból a németet. A fülénél fogva, jelentem alássan.”

Az oroszok hajlandóságának egyik oka állítólag az volt, hgoy a cár úgy értesült: Bem tábornok be akar törni Bukovi-nába. Akárhogyan is, abban egyetértenek a történészek, hogy I. Miklós már várta az osztrák felkérést, nem kis részben azért, mert a honvédseregben az 1830–1831. évi lengyelorszá-gi felkelés résztvevői is harcoltak. „A magyarok soraiban tekintélyes létszámú lengyel menekült küzdött, közülük néhá-nyan, mint Bem és Dembinski, nagy hírnévnek örvendtek, és önálló hadtestet vezényeltek; azt hirdették, hogy a magyarok édestestvérei a lengyeleknek, hogy Magyarország és Lengyel-ország sorsa szorosan összekapcsolódik, s hogy a független-ségükért harcoló magyarok győzelmét követi az utóbbiak fel-szabadítása” – foglalta össze az orosz félelmeket a háború-ban az egyik hadtest vezérkari főnökeként szolgáló Artur Adamovics Nyepokojcsickij magyarul 1999-ben, Az erdélyi had-járat orosz szemmel címmel megjelent könyvében.

A kortársak közül sokat hitték, hogy az orosz beavatkozást a trónfosztást deklaráló 1849. áprilisi Függetlenségi Nyi-latkozat provokálta ki. Görgey Artúr is így vélte, ezért rendült meg bizalma a nemzetközi helyzetet szerinte túlzottan optimistán látó Kossuthban. Valójában amire a trónfosztás híre Bécsbe ért, már megtörtént a segítségkérés. A történet e mozzanata egyébként feltűnően hasonlít az 1956-os forradalom leverésére – azzal kapcsolatban szintén sokáig élt a feltételezés, hogy a november 1-jei semlegességi nyi-latkozat váltotta ki a szovjet beavatkozást, holott az intervencióról szóló döntés már korábban megszületett.
Arról, hogy a magyar kormány mivel igyekezett az oroszokat eltántorítani a szándékaiktól, a csütörtöki HVG-ben olvashatnak.