szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A német szövetségi hírszerzés (BND) a kilencvenes években megsemmisítette az egykori náci háborús bűnös, az osztrák származású Alois Brunner aktáit - írta internetes kiadásában csütörtökön a Spiegel.

A hamburgi hetilap szerint mindez megerősíti azt a gyanút, hogy Brunner - aki 1954-ben a felelősségre vonás elől álnéven Szíriába menekült - a BND megbízottjaként dolgozott. Alois Brunner Adolf Eichmann egykori jobbkezének számított. 1943-44-ben Eichmann megbízásából a "zsidó kérdés végső megoldásával" foglalkozott, és a vádak szerint mintegy 130 ezer európai - köztük osztrák és magyar, francia, görög és szlovák zsidó - elpusztításáért felelős. 

Az 1912-ben született Brunnert sokáig az utolsó szökésben lévő náci háborús bűnösként tartották számon. Egyes hírek szerint 1996-ban Damaszkuszban meghalt, halálhírét azonban hivatalosan nem erősítették meg. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal központ idén májusban közzétett listáján szereplő tíz legfőbb háborús bűnös közül Brunner még mindig az első helyen szerepelt, és történészek szerint ma sem tudható teljes bizonyosságal, hogy él-e vagy ténylegesen meghalt. 

A Der Spiegel az akták megsemmisítésére vonatkozó információit a BND egyik történészétől szerezte, aki a hírszerzés múltjának kutatásával foglalkozik. Az információk szerint az 581 oldalas aktacsomag az akkori Kohl-kormány idején, feltehetőleg 1994 és 1997 között tűnt el.

Alois Brunner a második világháborúban egyáltalán nem "íróasztal melletti" munkatárs volt, hanem - egyebek között Franciaországban - személyesen is részt vett menekülő zsidó személyek üldözésében. A háború után - 1954-ig - Essenben élt zavartalanul, majd azonosítása után menekülni kényszerült. Álnéven Szíriában kötött ki, ahol a gyanú szerint aktív szerepet vállalt a titkosszolgálat kiépítésében. Damaszkusz több alkalommal is cáfolta, hogy Brunnernek menedéket nyújtott volna. Távollétében Franciaországban halálra ítélték. 

A Der Spiegel értesülése szerint az akták megsemmisítésére a BND egyik munkatársa 1994 februárjában adott utasítást. Három évvel később az iratoknak már végérvényesen nyoma veszett. A hetilapnak nyilatkozva a hírszerzés két akkori vezetője, a szociáldemokrata Konrad Porzner és a párton kívüli Hansjörg Geiger egyaránt azt mondta, hogy nem volt tudomása az akták megsemmisítéséről. 

Az újság szerint az iratok Brunner 1954 és 1966 közötti életét, kapcsolatait, illetve tevékenységét "térképezték fel". Ugyanakkor egy kézírásos utalást tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a volt náci háborús bűnös Damaszkuszban a BND munkatársa volt. Az akták megsemmisítését feltáró történész a Der Spiegelnek kijelentette: mindez megerősíti, hogy tovább kell dolgozni a BND múltjának feltárásán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!