szerző:
Turcsán Tamás
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Facebook, Groupon és Zynga. Három név, három sikersztori, és három tőzsdei bukás. Három történet arról, hogy mit lehet elrontani akkor, ha már sikeres a vállalatunk.

Az utóbbi évek legsikeresebb online vállalkozásai bukdácsolnak a tőzsdén. A beígért hatalmas haszon helyett óriási veszteséget könyvelhettek el azok, akik elhitték, hogy részesedhetnek a három internetes óriás gazdagságából. A bizalom megtört, és ahogy a tőzsdei pszichológia működni szokott: a győztesekből most ugyanaz a tömeg csinál veszteseket, amelyik korábban hatalmassá tette őket.

Egyszerűsítve a kérdést, azt mondhatnánk, leereszt a lufi, amit évek óta fújtak ezek a vállalatok. Egy kicsit mélyebben megvizsgálva a történeteket, kiderül, hogy ennél azért sokkal bonyolultabb a helyzet.

Vesztes Facebook, nyertes LinkedIn

A világ legnagyobb közösségi oldalának tőzsdére vitele úgy tűnik, hogy bebizonyítja, a befektetők minden olyan tényezőt gyűlölnek, amely kiszámíthatatlanná teszi a pénzük megtérülését. A Facebook tőzsdére lépése egyáltalán nem volt mentes a hibáktól, és az előjelek alapján az igazi tőzsdecápák már előre megjósolták Zuckerberg bukását. Intő jel lehetett volna a kisbefektetőknek, hogy még azok is, akik eddig tőkéjükkel segítették az oldal működését, furcsa módon a bevezetés környéki kiszállásban gondolkodtak. Számos ismert nagy befolyású szakember túlértékeltnek gondolta a kibocsátási árat, Warren Buffett például még májusban kijelentette, hogy ő bizony nem venne a Facebook részvényeiből.

A pesszimisták jóslatai azután beteljesültek. Szinte naponta jelenik meg valamilyen negatív hír a Facebookról – mintha minden összeesküdött volna a közösségi média vezérhajója ellen. A befektetők szemét egyébként Zuckerberg vezetői és „szokatlan” döntéshozatali stílusa is csípte, holott ez korábban senkit sem zavart. A Facebook, az értéket tekintve, ugyan valóban a világ első számú közösségi oldala, mégis úgy tűnik, nem képes bizalomra váltani a befektetők pénzét. Ettől persze egyre pesszimistábbak a befektetők is, és a Facebook folyamatosan veszít az értékéből.

Perek és zavaros történetek

Már a kibocsátás utáni első héten pert indítottak a részvényesek a Facebook és tőzsdei bevezetői ellen, amelyben a vád egyértelműen az, hogy számos fontos piaci információt elhallgattak a kisbefektetők elől. A kisbefektetők persze figyelhettek volna a nagyok hezitálásra, tartózkodására, a bukást borítékoló távolságtartásra. A bíróságra benyújtott kereset feltételezése szerint a Facebook és közvetlen partnerei már a kibocsátás előtt tudtak a részvényárfolyamot negatívan befolyásoló információkról, csak épp elfelejtették ezeket megosztani a kisbefektetőkkel.

További csapásként a Facebook legnagyobb bevételi forrásának számító, tavasszal szintén tőzsdére vitt játékcég, a Zynga árfolyama pont a kibocsátás környékén kezdett tragikus mélységekbe zuhanni. Az ok egyszerű, az emberek elunták az időrabló farmos játékokat, a konkurencia megelégelte az arcátlan másolást, és a tőzsdefelügyelet a tőzsdei szabályok kijátszása miatt lépett fel ellene.
Persze az okokat lehet kutatni ott is, hogy a hatalmas kibocsátásban mindenki a gyors megtérülést kereste, és az intézményi befektetők érdeklődésének hiányában pont az az értéknövekedés maradt el, amelyben sokan bíztak. A Facebook-részvény egyszerűen lufi volt, jó nagyra sikerült fújni, de néhány nap alatt leeresztett.

Ráadásul a LinkedIn sikere éles kontrasztot jelent, mivel a céges szakmai oldal tizedannyi felhasználóval is megfontolt növekedést mutat jelenleg. A kibocsátás után a szakma és a befektetők meglátták azt a most már mintegy 150 milliós közösséget az oldalon, amely eddig csendesen építgette szakmai kapcsolatait.

Kihátráltak

Zuckerberg mellől egyébként kihátrált legnagyobb részvényese, a Paypal alapítója, Peter Thiel, illetve Dustin Moskowitz, az egyik Facebook társalapító. Néhányan – mint a majd 10 százalékot birtokló Jurij Milner is – már a bevezetés környékén megtették ugyanezt. Mark Zuckerberg hamar visszaesett a leggazdagabbak listáján, és úgy látszik, a bajban kevés barátja maradt a közösségi média fenegyerekének.

Zuckerberg tehát csapdában van, hatalmas elvárásnak kell megfelelnie, elképesztő mennyiségű problémát kellene megoldania nagyon rövid időn belül, méghozzá úgy, hogy az eddig őt ajnározó média egyre másra ontja a Facebookról szóló negatív híreket. Vélhetően a 2010-ben az Év Emberének választott Zuckerberg 2012-re nem a siker éveként fog emlékezni, és az őt követők háromszor is meg fogják gondolni ezután a tőzsdére lépést Amerikában.

A Groupon-sztori

A 2008 novemberében született közösségi vásárlási oldal kitalálója, Andrew Mason az elmúlt évek legsikeresebb üzletét építette fel. A Groupon-modell megszületése alapvetően változtatta meg az értékesítési szokásokat, arra építve, hogy a hatalmas kedvezményeket nyújtó akcióértékesítő oldalak által kínált virtuális kuponok jó üzletet garantálnak mindenki számára. A minimum 50 százalék kedvezmény valóban be is csábította az internet-felhasználók jelentős részét a Groupon és a későbbiekben futótűzként terjedő klónok világába.

A válság kellős közepén működőnek látszó modell elképesztő sikert aratott az első évben, a szakértők és a média jó része ünnepelte Mason ötletét. Amerika minden olyan változást pozitívan fogadott, amely láthatóan élénkítette a gazdaságot. A kezdeti egymilliós tőkeinjekcióból a Groupon pillanatok alatt elérte a milliárdos értékesítést, és 2010-re a Forbes szerint a világ leggyorsabban fejlődő vállalatává vált. Már a második évben behálózta az amerikai piacot, és világszerte villámgyors terjeszkedésbe kezdett. Ehhez természetesen újabb befektetésekre volt szükség úgy, hogy a nyereségnek még csak az ígérete látszott. A Groupon világszerte 35 millió felhasználóval a legnagyobb közösségi vásárlási oldalként elképesztő mennyiségű akciót kínál mintegy 44 országban. A bajok többségét pont ez a hatalmas siker okozta.2010-re októberében a pletykák szerint a Yahoo! hárommilliárd dolláros felvásárlási ajánlatott tett a cégre, amit novemberben a Google 5,3 milliárdos ajánlata követett. A szakértők többség szerint ezek visszautasítása volt a vég kezdete.

Mára világszerte mintegy 500 hasonló oldal kínálja a kedvezményes kuponokat, csak Amerikában nagyjából száz, amelyek között ott van már a Google és az Amazon saját megoldása is. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy maga modell is megkérdőjelezhető eredménnyel „javítja” az értékesítési eredményeket. Egyre több szakértő vitatja, hogy van-e igazi marketing értéke a hatalmas kedvezményeknek. A fő érvük a piac leértékelése és a kuponfelhasználók vásárlóerejének megkérdőjelezése. Az egészen biztos, hogy a modell nem megoldás mindenre, és a hatalmas kedvezményeket igénybe vevő felhasználók többsége valójában nem válik visszatérő vásárlóvá. A modell hihetetlen gyorsan kannibalizálja a saját piacát is, hiszen az egymással versengő oldalak egyre lejjebb szorított árai egy bizonyos szinten már a minőségi termékek és szolgáltatások értékesítését is fenyegetik. A Groupon-modell ráadásul nem automatizált, elképesztő mennyiségű ember munkája kell ahhoz, hogy fenntartsák az egész világot behálózó üzletet. A Groupon-modell – mint startup – alapvetően nem számolt azzal, hogy egyszer majd tízezer alkalmazottat kell a rendszernek eltartania. A bevételek növelésének kényszere és az üzletszerzésre fordított kiadások folyamatos növekedése pedig láthatóan nem képes lépést tartani egymással.

Zavaros kezdetek és folytatás

Már a Groupon tőzsdére történő bevezetésének körülményei is zűrösek voltak, a kéthónapos csúszás, a visszamenőleg módosított éves eredmények, a zavaros jelentések és szűkülő piaci lehetőségek mellett a tőzsdére vitel óriási hibának bizonyult. A végül 20 dolláron kibocsátott részvény mozgását jelentősen befolyásolta, hogy az első nyilvános pénzügyi jelentésben leírtakat áprilisban utólag nettó veszteségre módosították. Ez komoly csalódást okozott a befektetőknek, és a tőzsdei felügyelet is a vizsgálat mellett döntött.

A 2011. novemberi tőzsdei bevezetés óta több ausztrál, új-zélandi és német stratégiailag fontos vezető munkatárs hagyta el a vállalatot, komolyan meggyengítve az amúgy is bizonytalankodó rendszert. A befektetők idegeit nemrégiben a csúcsértékesítőként és üzletfejlesztési alelnökként ismert Jayna Cooke távozása borzolta tovább, illetve az, hogy az elvárásokhoz képest a vállalat üzleti eredményei tekintetében rendszeresen rosszabbul teljesít. Ehhez még hozzáadódik a tőzsdefelügyelet vizsgálódása is, tovább súlyosbítva a cég anyagi bizonytalankodást.

A tőzsde ezekre a hírekre általában meglehetősen rosszul reagál, a Groupon papírok ma a 2-3 dollár környékén mozognak, ami csekély hányada a kibocsátási értéknek. Úgy tűnik, jobb lett volna a céget időben eladni jó áron. A felvásárlók elmentek, és mivel a tőzsdei bevezetés nem hozott sikert, elképzelhető, hogy a világ leggyorsabban fejlődő vállalkozásának villámgyors karrierje hasonló gyorsasággal ér véget hamarosan.

 

Ha további cikkek is érdeklik azzal kapcsolatban, hogy milyen érdekes események történtek 2012-ben az infokommunikáció világában, lapozza fel a rovatunk támogatásával készített IT Plusz 2013 kiadványt, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál vagy megrendelhet a HVG ügyfélpontján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!