Telenoros vagyok, mi lesz így velem most, hogy tényleg eladják a szolgáltatót?

Bár Mészáros Lőrinc köreiből is érdeklődtek a Telenor Magyarország iránt, a norvég anyacég már korábban egyértelművé tette: egy csomagban szeretné eladni a magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai szolgáltatóit. Ennek is köszönhetően végül a cseh PPF, a térség legnagyobb magántőke-befektetője a vásárló. Ha a szabályozó hatóság is jóváhagyja a dealt, még idén a csehek kezébe kerül a magyar Telenor. (A hazai viszonyokat ismerve, korábbi üzletek alapján kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy a szabályozó hatóság jóváhagyása nem biztos, hogy csak a piaci szabályoknak való megfeleléstől függ. Erre még visszatérünk később a cikkben.)

A 20-as szolgáltatót egyszer mintha már eladták volna, nem?

De. A Telenort egészen 2010-ig Pannon GSM-nek, illetve simán csak Pannonnak hívták. A céget még 1993-ban alapította közös erőből az Antenna Hungária, a Mol, a Videoton, a Wallis Holding, valamint a dán, a finn, a holland és a norvég állami telefontársaságok. A többi szereplő fokozatos kiszállása után került teljes mértékben a norvégok kezébe a Pannon – tehát nem felvásárolták, csupán az egyik eredeti tulajdonos 100%-ra növelte tulajdonrészét. A cégnél 2006-ban előbb a piros-fehér-zöld Pannon-logót cserélték telenorkék színű, propelleres emblémára, majd 2010-ben a nevet is megváltoztatták. Sokak nagy bánatára, a Pannon (GSM) név ugyanis viszonylag kedveltnek számított a hazai piacon, a nemzeti piros-fehér-zöld színekről kékre váltás pedig alighanem érzelmi alapon sem tetszett sokaknak. Vannak, akik a 20-as számokat mai napig “pannonos telefonszámokként” emlegetik.

Most, hogy megint új tulajdonos van, lehet, hogy teljesen elfelejthetjük Magyarországon a Telenor nevet?

Ez szinte biztos. Csak idő kérdése lehet a csere. Bár a Telenor-PPF szerződés tartalmaz a névvel kapcsolatos rendelkezéseket, melyek szerint a PPF 2021 első feléig használhatja a Telenor márkanevet. Utána nem, hiszen mégse hívjanak már Telenor Magyarországnak egy olyan szolgáltatót, amelynek már semmi köze nincs a norvég anyavállalat Telenorhoz. A névhasználati joggal valószínűleg hosszú időn át fog élni a PPF, hiszen egy névváltás komoly stratégiai tervezést igénylő feladat. Így ha nem is ragaszkodnak nagyon a norvégok nevéhez, egy-másfél éven belül teljesen esélytelennek tűnik a csere. Másfél év múlva 2019 utolsó hónapjait írjuk majd, akkor pedig, éppen a szolgáltatók számára november 1-jén induló karácsonyi szezon előtt elég szerencsétlen lenne nevet váltani. (A Pannonról Telenorra és a Westelről T-Mobile-ra, majd Telekomra történő váltásokra is rendre tavasszal került sor.) Leghamarabb tehát 2020 tavaszán várható a névváltás, a következő – egyben utolsó – esélyes időpont pedig 2021 tavasza, akkor már muszáj lesz új névvel előállni a szolgáltató.

És mi lesz ez az új név?

Mivel a PPF egy pénzügyi szervezet, szinte kizárt, hogy saját magukról nevezzék el a céget, és a telekomosok és a vodások mellé pépéefesek jönnének.

A Pannon név visszavétele alighanem sokaknak tetszene, és véleményünk szerint reális forgatókönyvnek is tűnik, alighanem számításba veszik majd ezt is.

A PPF tulajdonában egyébként két telekommunikációs cég van még, a cseh és szlovák területen működő CETIN és O2. Az O2 Csehországból három éve leválasztott CETIN viszi a vezetékes szolgáltatásokat, valamint üzemelteti technikailag a mobilhálózatot, míg az O2 végzi magát a mobilszolgáltatást – Csehországban a legnagyobb szolgáltatóként, a szlovák piacon pedig a harmadik helyen állnak. A cseh O2-ben nem a PPF a kizárólagos tulajdonos (81,1%), a cég kisebb részben a spanyol Telefónica kezében is van, és a spanyolok a hazai pálya kivételével mindenhol O2 néven tartják fenn telekommunikációs érdekeltségeiket. Nem tudnánk kizárni egy magyar O2 átmárkázást sem, esetleg úgy, hogy a PPF a hazai Telenor-csomag egy kisebb részét eladja a Telefónicának.

O2-logó a vállalat marketinganyagában. A víz érintése

O2

És az nem képzelhető el, hogy Mészáros Lőrincéknek adják tovább a céget?

De, az is elképzelhető – főleg annak fényében, hogy az Index értesülései szerint Mészárosék már be is kopogtattak a PPF-nél. A fenti, O2-s példából talán látszik, hogy a PPF-től nem áll távol az iparág, így nem feltétlen érdekeltek a magyar Telenor továbbadásában. Olyannyira nem, hogy a PPF-nek régóta dédelgetett álma válik most valóra a négy országot érintő bevásárlással: szerettek volna ugyanis egy közepes méretű európai mobilszolgáltatóvá válni.

De a hazai politikai-gazdasági-közéleti viszonyok fényében éppen nem zárható ki egy továbbértékesítés. Ezt legegyszerűbben – főleg egy, a Fidesz számára pozitív április 8-a után – úgy tudná kikényszeríteni a magyar kormány, ha a szabályozó hatóság addig nem ütné rá a Telenor-PPF dealre a pecsétet, amíg a PPF a háttérben ígéretet nem tesz a Mészáros-érdekeltségnek történő továbbadásra. Egy ilyen kaliberű üzletnél azonban egy jóváhagyás megtagadása szinte biztosan felkeltené már az uniós hatóságok figyelmét is.

MTI / Földi Imre

Összegezvén: nem zárható ki egy Telener vagy Telenorbán irányú változás – a konkrét kifejezések persze csak szójátékok; még mielőtt… –, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a PPF megtartja a hazai telenoros érdekeltségét, és ő maga dönt majd az új névről.

Na jó, végül is a név majdnem mindegy, mi lesz az ügyfelekkel?

Túl sok minden várhatóan nem történik egyhamar, senkinek nem kell éles fordulatokra készülnie. Már csak azért sem, mert a hazai piacon (is) rendszerint nagyjából egyfelé mozdul mindhárom szolgáltató, ezután sem várható, hogy valamelyik hirtelen irányt váltana csak azért, mert papíron más lett a tulajdonosa.

Szóval akkor maradnak a díjcsomagok is?

A Telenor 2017 májusában, a hazai szolgáltatók közül elsőként vezette be teljes portfóliójában a korlátlan netezés lehetőségét, azaz a korlátlan belföldi mobilinternetet kínáló Hello Data tarifacsomagokat. Az új díjcsomagok fogadtatása alapvetően pozitív volt, nem valószínű, hogy a szolgáltató kihátrálna az utcából. Már csak azért sem, mert a cseh piacon éppen az O2 volt az első, amely még 2013-ban (!) bevezette a korlátlan tarifákat. A tulajdonosi szándék tehát mindenképpen az innovatív megoldások felé mutat tarifaügyekben.

Fülöp Máté

Jó. De hűségszerződést merjek-e még kötni?

Azt tanácsoljuk, hogy mindenben tegyen pontosan úgy, mintha ez a Telenor-eladás szóba sem került volna. (Egyébként a vállalat közösségi webes ügyfélszolgálatosai is hasonlókat írnak a Telenor Hungary Facebook-oldalára kitett bejegyzésükhöz érkező hozzászólásoknál – mindenkinek egyenként válaszolva, nem sablonszöveggel.) Ha le is zárják 2018-ban az üzletet, idén még biztosan nem lesznek az ügyfelek által is érezhető változások, legközelebb jövőre várható bármi is. És ahogy írtuk, nagy ugrásokra nem kell számítani. Főleg nem az ügyfeleket hátrányosan érintő változtatásokkal nem fog nyitni egy, a piacra most belépő tulajdonos – főleg nem a Csehországban eddig tanúsított, “korlátlan” üzletpolitikája fényében.

12 hónapra szóló hűségszerződést tehát tényleg változatlan érzések mellett vállalhat. Szerintünk a 24 hónapos sem veszélyes, de ott azért már látunk némi rizikót. A jó hír, hogy néhány hónapja már nem feltétlen kell hűségidőt vállalnia. Ha mindenáron akar, készülékvásárlással együtt éppen fogadhat hűséget az előfizető a Telenornál, de alapvetően minden tarifánál eltörölték az eddig már-már kötelező vállalást.

Ha értesülni szeretne az érkező változásokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.