Az NMHH utóellenőrzéssel kontrollálja, hogy az egyes szolgáltatók a rájuk vonatkozó hatósági döntésben foglaltakat betartják-e. A hatóság idén vizsgálta meg, hogy mennyiben teljesítette a Magyar Telekom azt a 2015-ös hatósági határozatot, amelyet a cég jogsértő szolgáltatáskorlátozási gyakorlata miatt hozott. A szeptember 10-én zárult utóellenőrzés eredménye szerint a szolgáltató csak részben teljesítette a korábbi, összesen 162 milliós bírsággal járó határozatban leírtakat, hiszen a felszólítások kézbesítése és a szolgáltatások korlátozása előtti türelmi idő kivárása még mindig nem jogszerűen zajlik – közölte az NMHH.

Nem bizonyítható, hogy szóltak

A jogszabály biztosítja, hogy a szolgáltató a 30 napon túl nem fizető előfizetőket a szerződés betartására és a tartozás megfizetésére szoríthassa anélkül, hogy a szerződést meg kellene szüntetnie. Ennek formája a szolgáltatás részleges korlátozása, például telefon esetében kimenő hívások tiltása vagy az internetelérés limitálása. Az NMHH közleménye emlékeztet: az intézkedésre a szolgáltatónak előre fel kell hívnia az előfizető figyelmét, és életszerű időt kell biztosítania neki, hogy rendezhesse a tartozását, ha el szeretné kerülni a korlátozást.

A Telekom 2015-ben felülvizsgálta a nem fizető előfizetőkre irányadó folyamatait, és a mobiltelefonos elérhetőséget megadó ügyfeleinél tért át nyomon követhető – SMS-ben kézbesített – értesítési módra a díjfizetési felszólításnál és a szolgáltatáskorlátozásról szóló értesítéseknél. A szolgáltató a többi ügyfelének azonban az első értesítést még mindig normál – nem tértivevényes, nem könyvelt, így nem is lekövethető – postai levélben adja fel, vagyis esetükben ugyanazt a helytelen gyakorlatot folytatja, amely miatt az NMHH a 2015-ös döntésében elmarasztalta.

Már amikor.

Túry Gergely

A hatóság vizsgálata szerint ezeknél az előfizetőknél – akik az érintett előfizetői kör hetedét teszik ki – a Telekom továbbra sem tudja bizonyítani, hogy a díjfizetési felszólításai eljutottak hozzájuk, és azt sem, hogy mikor. Utóbbi azért is fontos, mert a jogszabály 30 nap türelmi időt ír elő az előfizetői díj megfizetésére, ami a díjfizetési felszólítás kézhez vételétől indul. A szolgáltató azonban ezt a felszólítás keltezési napjától számolja, ami akár közel egyhetes különbséget is eredményezhet az előfizető kárára. (Az állami NMHH közleménye arra már nem tér ki, hogy a szintén állami Magyar Posta miért kézbesíti gyakran valóban érthetetlenül hosszú átfutási idővel a leveleket.) Ráadásul azt a vállalat egyáltalán nem tudja bizonyítani, hogy az előfizető megkapta a felszólítást.

Az NMHH megállapította, hogy az, hogy egy szolgáltató az ilyen rövidebb, szabálytalan határidő eredménytelen letelte után korlátozza az igénybe vett szolgáltatást, szintén jogsértő. Emellett a Telekom a 2015-ös határozatban előírt intézkedési tervet sem készítette el és természetszerűleg nem is alkalmazott ilyet.

Különösen jelentős hatású jogsértés

Az NMHH a jogsértések piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte meg, tekintve, hogy a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a közvetlenül érintett előfizetői körön túlmutatnak, a versenytársak gyakorlatát is befolyásolják. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe vette azt is, hogy az előfizetőknek a tartozás rendezése után külön utánajárást igényel a visszakapcsolási díj töröltetése, ugyanakkor a Telekom jogsértéseinek száma nagymértékben csökkent 2015-höz képest azzal, hogy zömében áttért az elektronikus értesítésre.

A hírközlési hatóság felszólította a Telekomot a jogkövető magatartásra, a jogtalan helyzetet megszüntető intézkedési terv benyújtására, és a céget 60 millió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig másfél millió forintos bírsággal sújtotta. Az elsőfokú döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet. A hatóság döntései a szolgáltatók jogkövető magatartásának ösztönzését szolgálják, és a jogkövetkezmény típusát és mértékét minden esetben a fokozatosság és arányosság elve alapján, a konkrét ügy összes körülményére tekintettel határozzák meg.

A Telekom nem cáfol

Ahol a szolgáltató rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel (e-mail-cím, SMS fogadására alkalmas telefonszám, ott a Magyar Telekom ezeket a csatornákat használja a felszólítások és az értesítések küldésére, hiszen az ügyfélnek is ez az egyszerűbb – közölte az NMHH határozatára reagáló vállalat. A szolgáltató elismeri, hogy az ügyfelek nagyjából 15 százaléka továbbra is postai úton kapja meg az értesítéseket. Hogy miért nem könyvelt levélben, arra is rákérdeztünk. A Telekom szerint komoly pluszterhet ró az ügyfelekre egy ilyen küldemény, ugyanis azt a kézbesítő nem dobja be a postaládába, ha nincs otthon az ügyfél, hanem be kell érte menni a postára.

A vállalat a határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.