Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Minden negyedik iskolakezdő gyereknek gondjai vannak az olvasással, és szegényes a szókincse, de a kormány végre tenni készül valamit ez ellen. Nem idehaza: a hír Londonból érkezett. A számítástechnikával szemben korántsem ellenséges Wired magazin brit kiadása nyomban pikírt kérdésekbe bocsátkozott. Javítják az óvodában az iskola-előkészítő oktatást? Új könyvtárakat nyitnak meg a bezárt bibliotékák helyett? Hát nem. A kormány olcsóbb megoldást választ: ingyenes okostelefonos alkalmazásokat juttatna az öt év körülieknek.
AFP / Bertrand Langlois
Hogy valamit tenni kell, az nem kérdés. A brit oktatási minisztérium adatai szerint akinek ötévesen korlátozott a szókincse, annak 34 évesen kétszer akkora lesz az esélye a munkanélküliségre, mint választékosabban beszélő óvodástársainak. A kérdés inkább az, hogy mennyit segít ezen az okostelefon. A válasz még akkor sem egyértelmű, ha – ahogyan a brit minisztérium is mondja – hátrányos helyzetű gyerekeknél pótolják digitálisan azt, amire a való világban a szülők vagy az óvodapedagógusok nem képesek.
Az olvasni tanulást segítő alkalmazásokról eddig leginkább fejlődő országokból vagy menekültek köreiből érkeztek kedvező hírek. Zambiában, ahol kevés a kisgyerekeknek való olvasmány, idős emberek írnak történeteket, és egy civil szervezet az ilyen meséket adaptálja mobiltelefonra. Az EduApp4Syria a hazájuktól távoli szíriai gyerekeket igyekszik a betűk barátjává tenni. Egy román fejlesztésű játékban egy szörnyet kell arab betűkkel etetni, egy német app használatával juhász terelgeti ugyancsak az arab betűk nyáját. Más próbálkozást jelez a neves amerikai MIT egyetem SpeechBlocks appja, amelynek érdekessége, hogy ha a gyerekek az okostelefon kijelzőjén rossz sorrendben rakják össze a betűket, a gép akkor is felolvassa nekik az értelmetlen szavakat. A hibák tehát nem rosszponttal járnak, hanem mulatsággal, ami sokkal inkább meghozza a kiskorúak kedvét a kísérletezéshez. Inkább kuriózum az a néhány évvel ezelőtti hír, amely szerint az afgán rendőrség soraiban szolgáló nők okostelefon segítségével tanultak meg írni és olvasni.
AFP / Bertrand Langlois
Világhírű lett viszont Sugata Mitra indiai professzor a „lyuk a falban” kísérlettel, amely azt sugallja, hogy a gyerekek segítség nélkül, pusztán számítógéppel meg tudnak tanulni internetezni, és közben olvasni, számolni is. A név szó szerint értendő: 1999-ben Delhiben, egy nyomornegyed peremén, ahol Mitra irodája működött, a fal mögé tettek egy számítógépet, és a gyerekek ingyen használhatták. A kísérletet később Indiában és Kambodzsában több helyen sikeresen megismételték. Mitrát díjakkal, kitüntetésekkel halmozták el, és most az angliai Newcastle-i Egyetem oktatástechnológiai professzora.
Angliában vagy Magyarországon mindenesetre jobb a helyzet, mint az indiai szegénynegyedekben. Nyilván ezért is véli úgy Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE T@T (a tanulást digitálisan elősegítő technológia) laboratóriumának vezetője, hogy a digitális módszerek nem igazán helyettesítik azt, amikor a szülő együtt olvas a gyerekkel, és közösen megbeszélik, miről volt szó. Az is megfontolandó, vajon hátrányos helyzetű gyerekek számára lehet-e pótszer a mobil. Rájuk is igaz – érvel a szakértő –, hogy a gyerek azt tanulja meg, amit a környezetében tapasztal. Főképp az anyák iskolázottsága hagy nyomot a legtöbb kiskorú olvasási, tanulási esélyein. A gép csak keveset segít, bár ahol nincs jó tanár, ott a digitális pótlék is több a semminél – véli Turcsányi-Szabó.
AFP / Patrick Hertzog
Ahol viszont van jó tanár, ott érdemes bevetni az elektronikus segédeszközöket. Norvégiában minden első osztályos táblagépet használ, és az ottani tapasztalatok szerint a szokásosnál hamarabb, nagyjából fél év alatt megtanulnak olvasni – avat be tapasztalataiba a szakértő, hangsúlyozva, hogy Skandináviában sem pusztán a tableten múlik a dolog. Számít, hogy a gyerek otthon találkozzon könyvekkel, beszélgessen a szüleivel.
Mindezek ellenére bőségesen találhatnak okostelefonos, táblagépes applikációkat azok a szülők, akik ilyen segítséget is igénybe vennének. Érdemes azonban figyelni a minőségükre és arra, hogy a magyarul használható szoftverek közül nagyon sok igazából külföldi, amelyet úgy-ahogy lefordítottak. Kiragadott példa az a német app, amely az egytagú magyar szavakat is elválasztja (például így: lá-ny), ami akkor is zavaró, ha a játék célja nem a nyelvtanilag akkurátus szótagolás. A használható internetes gyakorlatok példájaként említi ugyanakkor Turcsányi-Szabó az egyszervolt.hu oldalról elérhető feladatokat.
A cikk eredetileg a HVG hetilap 2018/36. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
