A hagyományos tablettáknál jóval hatékonyabb, személyre szabható gyógyszereket fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertudományi Karának és 3D Központjának kutatói, akik azt is eltervezték már, mely betegcsoport számára készítenek először "kézműves" gyógyszert. A pirulákat elsőként a klinikákon vetnék be, de később a patikákban is számunkra gyártott gyógyszereket kaphatunk.
Lassan véget érnek azok az idők, amikor többmaroknyi tablettát és kapszulát kell egymás után bekapkodnia a betegeknek, előtte pedig hosszan kell próbálgatni a megfelelő hatóanyag-kombinációkat. A gyógyszergyártás forradalmi átalakulásához persze még sok tudományos és gazdasági akadályt kell legyűrni, ám a pécsi kutatók által kidolgozott megoldás már rövid távon óriási változást hozhat a klinikákon.
„A hagyományos, préseléses gyógyszergyártás is rengeteg mindenre képes, ám komoly technológiai korlátok vannak. Az egyik legfontosabb ezek közül a különböző hatóanyagok kombinálása egy gyógyszeren belül: a préseléses technológiával jellemzően háromféle szert lehet elhelyezni egy-egy tablettában, hiszen ezek keverednek és reakcióba lépnek egymással” – avat be a részletekbe Pál Szilárd, a PTE Gyógyszertudományi Kara Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének igazgatója. Az intézet két fiatal kutatója, Kopcsányi Márton és Farkas Gyula által kidolgozott megoldás viszont akár 10 különböző hatóanyag kombinálását is lehetővé teszi, igazi multifunkcionális tablettákat hozva létre.
A módszer lényege a tabletták szerkezetében keresendő. A 3D nyomtatással készített gyógyszerek belseje leginkább a méhsejtekre emlékeztet, a különböző hatóanyagokat külön rekeszekbe lehet elhelyezni, ezért nem lépnek idő előtt reakcióba egymással. Így egy 3D nyomtatott tabletta akár öt-hat hagyományos gyógyszert is kiválthat.
A praktikusságon túl – hiszen egy marokra való gyógyszer helyett elég lehet bevenni egy tablettát – más óriási előnyei is lehetnek ezeknek a kézműves tablettáknak. „Miután a tabletták szerkezete révén nem csak a hatóanyagok kombinációját, hanem azok felszívódásának gyorsaságát is szabályozni tudjuk, speciálisan személyre szabott gyógyszereket lehet gyorsan előállítani például a klinikákon, kórházakban fekvő betegek részére” – hoz egy példát Kopcsányi Márton.
A klinikai felhasználás kiemelt irány a pécsi kutatók részére, már csak azért is, mert a 3D-gyógyszernyomtatás fajlagos költségben és az előállítás gyorsaságában egyelőre nem tud versenyre kelni a hagyományos gyógyszer tömeggyártással, ám a kisebb mennyiségben, akár egy-egy beteg számára legyártott tabletták iránt nagy igény mutatkozik. „Folyamatosan beszélünk klinikusokkal, és egybehangzó vélemény, hogy jelentősen megkönnyítené mind az ő, mind a betegeik életét az ilyen módon egyénre szabott gyógyszer. Mindez pedig már a közeli jövőben megvalósulhat, legalábbis a helyi klinikákon” – mondja Pál Szilárd.
A 3D technológia elterjedésével és az előállítási költségek csökkenésével viszont a személyre szabott gyógyszerek kitörhetnek a klinikai központokból és nagyobb kórházakból, és akár a gyógyszertárakban is találkozhatunk velük – vázol fel egy lehetséges jövőt a Gyógyszertechnológiai Intézet igazgatója. „Ma is megszokott dolog, hogy egyes szereket egyénileg készítenek el a patikákban a betegek részére, ennek mintájára akár az is elképzelhető lehet pár évtizeden belül, hogy miután a páciens beviszi a receptet, helyben kinyomtatják neki a gyógyszerét. Ehhez persze az kell, hogy a 3D-nyomtatók, illetve az ehhez szükséges szoftverek lényegesen szélesebb körben hozzáférhetőek legyenek.”
A gyógyszernyomtatás emellett megoldást jelenthet az úgynevezett „árva gyógyszerek” esetében, amelyeket a kifejezetten ritka betegségekben szenvedők részére fejlesztettek ki, ám a betegek viszonylag alacsony száma miatt nem kerülnek tömeggyártásra. Ilyenekből jó pár akad, és bár az egyes betegségekben szenvedők száma alacsony, összességében sokan vannak, és nem egy esetben a legsebezhetőbb rétegekből kerülnek ki – mint például a ritka anyagcserezavarokban szenvedő gyermekek.
Mindehhez persze még sok kutatómunkára és fejlesztésre van szükség, és itt kerül képbe az egyetem 3D Központja által nyújtott technikai és szakmai segítség. „Az első kísérletek során polilaktonsav (PLA) alapú kompozitokat nyomtattunk a Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet kutatóival, mely során különböző kitöltöttségi százalékokat, mintázatokat és nyomtatási orientációkat próbáltunk ki. Ezt követi a preklinikai kísérletek megtervezése, valamint a szükséges minták megtervezése, előállítása. Az Intézettel közösen gyógyszer-alapanyag előállítására alkalmas eszközpark beszerzését is tervezzük, arra törekedve, hogy a személyre szabott medicinának megfeleleőn a legpontosabb és legoptimálisabb hatóanyag koncentrációkat érhessük el” – vázolja fel a közeljövő terveit Maróti Péter, a PTE 3D Központ szakmai koordinátora.
Ezután jönnek az állatkísérletek, majd ezek sikere esetén a klinikai fázis. A kutatók ki is néztek már egy fontos területet, illetve betegcsoportot: a hirtelen kritikus mértékben felszaladó vérnyomás mérséklésére kívánnak kifejleszteni egy „kézműves” készítményt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
