szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével. Az első eredmények nagyon meggyőzőek a szakemberek szerint.

Nemzetközi felmérések szerint a kórházakban világszerte több beteg hal meg szepszissel összefüggő szövődményben, mint emlő-, vastag- és végbélrákban együttvéve. A szepszis bonyolult, rendkívül heterogén megjelenési formával járó kórkép, amelynek következtében világszerte a betegek 25-60 százaléka meghal. A szepszis során a beteg vérében olyan gyulladásos anyagok jelennek meg, és a véráram révén az adott szerv sérülése vagy fertőzése órák alatt az egész test betegségévé válik, a páciens életfontosságú szervei felmondják a szolgálatot. 

A szegedi intenzív osztályon évente három-négyszáz olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége. Az intézetben az országban az elsők között vezették be az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést, amely alkalmas a vérben található gyulladási citokinek eltávolítására. Az eljárásnál a művesekezeléshez hasonló módszerrel, zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpa segítségével átvezetik a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12-24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.

"A betegek nagyobb része műtét utáni megfigyelésre kerül hozzánk, akik egy rövidebb észlelési idő után kiadhatók sebészeti osztályokra, azonban biztosan van ezer olyan páciens, akinél fellép ez a több szervet érintő elégtelenség: általában 30-40 százalékuknál kialakul szepszisszerű tünet, vagyis évente 300-400 olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelünk, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége" – mondta Molnár Zsolt.

A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító-eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban – ahogy arról a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben a közelmúltban beszámoltak – önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte és állapotuk 6-12 órányi kezelést követően sem javult. A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában.

Vizsgálataik alapján a SZTE szakemberei valószínűsítik azt is, hogy a jelenlegi protokollhoz képest a biológiailag aktív polimer gyöngyöket tartalmazó patron gyakoribb – 24 helyett 12 óránként végrehajtott – cseréje növelheti a kezelés hatékonyságát, vagyis lerövidíti a lélegeztetési időt, megrövidíti az intenzív osztályos tartózkodást, és növeli a túlélési esélyt.

"Az a gyanúnk, hogy a jelenlegi 24 óra hosszú kezelési protokollal szemben 12 óránként lenne javasolt a patron cseréje. Mi nemrégiben már így kezeltük egyik betegünket, és jóval hatékonyabbnak bizonyult. Rendkívül gyorsan értünk el jelentős javulást a betegek állapotában, és néhány nap múlva ki is adtuk az intenzív osztályról" – hangsúlyozta a professzor.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákat is bemutató Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!