1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, április 2-án tartják a Gyermekkönyvek nemzetközi napját. Az ünnep célja, hogy a gyermekek megszeressék a könyveket és az olvasást. Erre napjainkban még nagyobb szükség van, mint korábban, hiszen a mesekönyvek helyét sok esetben átveszik a mobiltelefonok, számítógépek és a televíziók.

„Egy könyv nemcsak kellemes időtöltés, de észrevétlenül tanít is. Például már az egész kicsik számára is érdekes lehet egy zörgő könyvecske, és miközben játszanak vele, találkoznak a színekkel, formákkal, a lapozgatás során pedig fejlődik a finommotoros képességük. A meséknek számos pozitív hatása van, például gazdagítják a fantáziát, a képzelőerőt, segítenek feldolgozni, feloldani bizonyos szorongásokat, és fejlesztik a szövegértést, amely a későbbiekben nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Ma már az esti meseolvasást, vagy a fejből kitalált mesemondást sok esetben felváltja a mozgókép, de ne feledjük: azon kívül, hogy egy meghitt esti program, az olvasás rengeteg mindenben segíti a gyermekünket. Szánjunk hát időt rá minden nap” – mondta Küri Johanna gyermekpszichológus.

A szakember szerint a meseolvasás amiatt is fontos, mert

• a tevékenység maga minőségi együtt töltött idő, amely segíti a szülő-gyermek egymásra hangolódását, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatukat. A mesét olvasó szülő és az azt hallgató gyermek között „virtuális” köldökzsinór alakul ki.
• Előkészít a pihenésre, ellazít.
• Fejleszti a gyermek képzelőerejét, fantáziáját, kreativitását, érzelmeit és érzelmi intelligenciáját.
• Segít a feszültségek, félelmek, szorongás és a lelki nehézségek oldásában.
• Példát mutat a gyerekeknek és bátorítja őket egy nehéz helyzet, egy, az ő életükben adódó probléma megoldásában.
• Segít megismerni és megérteni olyan fogalmakat, jelenségeket, mint például a bátorság, harag, szeretet, irigység, gonoszság, önzetlen segítségnyújtás, összefogás, de a mese beszél a születésről és halálról is, mint az életünk velejáróiról.

A szakember szerint az sem mindegy, milyen mesét választunk. Fontos, hogy mindig a gyermekünk életkorának és lelki világának megfelelő művet forgassunk, hiszen csak így fogja megérteni a történetet és a mese csak így fogja elérni a célját. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy gyermekünk meddig tud egy dologra koncentrálni. Kisóvodás korban elegendő lehet a 3-4 perces mese is. A figyelem terjedelme – a kora mellett – függhet a gyermek fáradtságától is. Ennél egy fokkal jobb, ha mi találunk ki valamilyen történetet, hiszen abba beleszőhetjük a gyermekünket érintő „problémákat”, az őt foglalkoztató kérdéseket, az őt ért történéseket.

„A legfontosabb, hogy szívből meséljünk, akár egy személyes vagy egy kitalált történetet, vagy akár sokadjára is örömmel olvassuk el gyermekünk kedvenc meséjét. A meseolvasás vagy mesemondás legyen egy olyan program, amelyben mindenki szívesen vesz részt, soha ne erőltessük. Természetesen meg kell találni az időt a számítógépezésre vagy a tévénézésre is, de ha tehetjük, a nyüzsgő napot egy összebújós meséléssel zárjuk” – tette hozzá Küri Johanna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.