Továbbra is nagy erőkkel keresik a szerda este a Parlament közelében történt hajóbaleset lehetséges túlélőit. A szerencsétlenségben heten biztosan életüket vesztették, többeket azonban továbbra sem találnak.

Az idő pedig sürget.

Nem csak az erős sodrás, a víz hőmérséklete is gondot okoz, még úgy is, hogy nyári időszak előtt állunk, a Duna pedig – a szerda esti tájékoztatás szerint – 10-15 fokos volt a baleset idején. A helyzet gyaníthatóan azóta sem javult, habár hozzá kell tenni: ilyen hőmérséklet mellett is előfordulhatnak tragédiák.

Megfelelő hővédelem (például szárazruha, neoprén) nélkül már 2-3 perc vízben töltött idő múlva megkezdődik a kihűlés folyamata – még bőven 10 fok fölötti vízhőmérsékletnél is. A szakirodalom szerint 0 és 2 Celsius-fok között kevesebb mint 45 perc a halálos kihűlésig tartó idő, de ennél melegebb vízben sem érezhetjük magunkat teljes biztonságban: 2 és 4 foknál 90, 4 és 10 között 90 és 180 percig, míg 10-15 fok közötti hőmérsékletnél valamivel több ideig,

3-6 óráig bírja a szervezet.

Az áramló víz hűtő hatása ráadásul két-háromszor erősebb, mint az álló vízé. Az is igaz, hogy a hidegebb vízben eleve nehezebb dolga a szervezetnek, ilyen helyzetben ugyanis minimum 30-szor gyorsabban hűlünk ki, mint az ugyanilyen hőmérsékletű levegőn. Ezért is javasolják, hogy a vízbe boruláskor mielőbb ki kell úszni a partra, vagy ha ez nem megoldható, akkor fel kell mászni valamire. Sokszor azonban ez sem a legjobb megoldás, mert a testet ért sokkhatás miatt lehetetlen nem pazarolni a megmaradt erőnket. Mozgás közben több hőt adunk le, ezért lehetőség szerint kerülni kell a felesleges mozdulatokat. A ruhát és a cipőt jobb nem levenni, mert ezek a vízben lebegésben sokat jelentenek. A túlélést segítheti a bajba jutottak egymáshoz való húzódása, ölelkezése, mert ezzel a szabadon lévő felület is csökkenthető.

Két hónapja adták át a hajót, ami elsüllyeszthette a Hableányt a Dunán

Március 19-én Rostockban tartották a hivatalos névadó ünnepségét annak a hajónak, ami szerda este a Hableány nevű hajóval ütközött össze a Parlament előtt.

Azonban a test kihűlése így is elkezdődik. A fázisok különféle hatást váltanak ki, és már egész az elején érezhetők a tünetek: 35 Celsius-foknál a test remegni kezd, 32-nél viszont már eszméletvesztés is bekövetkezhet. 31 foknál öntudatlanság lép fel, 30-nál lelassul a légzés, 29-nél keringési zavarokkal kell számolni. 28 foknál már gyenge szívdobogás figyelhető meg, a pulzus alig érezhető, 27-nél pedig nincs életjel. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten légzésbénulás, kamrafibrilláció jön, majd végül beáll a halál.

Alkohol tilos

A közhiedelemmel ellentétben, ha egy kihűlt, az eszméletét is vesztett emberrel van dolgunk, a végtagjainak dörzsölése kifejezetten rossz ötlet, a megélénkülő vérkeringés ugyanis hideg vért juttat a szívbe, még nagyobb bajba sodorva ezzel a létfontosságú szerveket. A lassú, fokozatos felmelegítés viszont hatásos fegyver. Az alkoholfogyasztás szintén nem tesz jót (annak ellenére, hogy sokan ezt hangoztatják), ugyanis tompítja az érzékeket, az ember pedig úgy érzi, melege van – miközben a kihűlés nem szűnt meg, sőt.

Az emberi test hőmérséklete alapjáraton (illetve normál állapotban) 36-37 fok között mozog. Ez alatt kezdődik a kihűlés folyamata. A szervezetet szerencsére úgy rakták össze, hogy rendelkezik védelmi mechanizmussal: a végtagokban összeszűkülnek az erek, csökken a véráramlás intenzitása, és eleve kevesebb is jut a végtagokba, hogy a test belső hője lehetőleg ne csökkenjen tovább. Ezután didergés, majd rosszabb állapotban már remegés kezdődik, a következő lépcsőfoknál mindez azonban megszűnik – ezzel jelzi a szervezet, hogy kimerültek a tartalékai, és feladta a kihűlés ellen folytatott küzdelmet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.