Próbáljon valaki drónnal a Puskás Ferenc Stadion fölé repülni. Nem fog sikerülni, legalábbis akkor biztosan nem, ha DJI drónnal tenné. A kínai eszközgyártó által gondozott globális no-fly zone (tiltott légtér) adatbázis típusokra lebontva tartalmazza, melyik drónnal hol tilos röpködni.

Közel sem minden drón tájékozódik azonban efféle adatbázisokból. Pedig az ilyen megoldások fontosságával már nemcsak a szakma, hanem a tájékozott laikus is tisztában van. Az elmúlt hónapokban két londoni repülőtér, a Gatwick és a Heathrow forgalmát kellett többször is órákra felfüggeszteni, mert valaki pilóta nélküli repülő eszközt keringetett a reptér körül. Az ilyen attrakciók eredményét a pilótával repülő eszközök, azaz az utasszállító gépek utasai és üzemeltetői is megérzik: a forgalmas repterek üzemszünete az utazni vágyó tízezrek számára okoz többórás késéseket, a légitársaságok pedig sok százmilliós károkat szenvednek el. És még mindig csak a legjobb esetről beszélünk, amelyben nem fajul életveszélyessé a helyzet.

Az illegális drónhasználat közel sem csak afféle nyugati huncutság. A HungaroControl januárban közzétett adatai szerint Magyarországon egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma. Először 2017-ben jelezték a magyar légtérben repülő gépek pilótái, hogy drónnak látszó tárgyat láttak a repülők közelében. Abban az évben három ilyen eset volt, tavaly pedig már tizenhárom. Az eddigi egyik legkirívóbb eseményre 2018 novemberében került sor, amikor egy Budapestre érkező járat pilótája arról számolt be, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a landoló repülőgép alatt. „A HungaroControlnak ilyen esetekben jelentési kötelezettsége van, a szabálysértésekről a közvetlenül az ORFK alá tartozó Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezetét tájékoztatják a légiforgalmi irányítók” – árulja el a HVG-nek Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a vizsgálatokat már ez a két szervezet végzi.

Nem nehéz megjósolni, hogy a közlekedésbiztonsági szerveknek egyre többször lesz efféle tennivalójuk. Ahogy az eszközök ára csökken, úgy növekszik a dróntulajdonosok száma. Már most sincsenek kevesen: a Magyar Nemzeti Drón Szövetség számításai szerint Magyarországon jelenleg mintegy tízezer drónozó van. Bárány Zoltán, a szervezet alelnöke szerint a mostani trendek alapján öt-hat év múlva már napi 26 ezer repüléssel számolhatunk a magyar légtérben. „Hogy ez milyen komoly növekedést jelent, azt jól érzékelteti, hogy jelenleg egész Európában van napi 27 ezer felszállás” – magyarázza a szakember, aki úgy véli, egyre sürgetőbb, hogy az illegális drónhasználókkal szemben hatékonyan tudjon fellépni a hatóság. Bárány szerint az elsődleges cél továbbra is az edukáció és a prevenció, vagyis a jogsértő magatartás megelőzése kell hogy legyen.

Erre technológiai megoldások is léteznek, melyek fejlesztésébe egyre gyakrabban szállnak be katonai szervezetek és civil állami szereplők is. Az Egyesült Államok hadserege például egy olyan, 40 milliméteres gránátot is fejleszt, ami a drón közelében felrobbanva hálót lő ki a szerkezetre, így fogja el azt – állítólag minden korábbi, hasonló megoldásnál hatékonyabban. Ez a módszer azonban arra is jó példa, hogy a biztonság érdekében alkalmazott technológiáknak is lehetnek biztonsági kockázatai. „A háló azonnal megállítja a drón rotorjait, így a gép lezuhan. Ez azonban nem mindig szerencsés, egy tömegrendezvényen vagy egy repülőgép közelében egész biztosan balesetveszélyes” – mutat rá a drónszövetség alelnöke. Bárány szerint a jelenleg használt drónok akkumulátorai jellemzően félórányi repülést sem tesznek lehetővé egy töltéssel, ezért a drónkezelők nem sokáig időznek egy helyben az eszközükkel. Mire élesítik a gránátvetőt a lövéshez, a drón pilótája már jó eséllyel elnavigálta onnan a szerkezetet. Bár erre a problémára megoldást kínálhat a rendszer teljes automatizálása, a hasonló kihívások miatt most úgy tűnik, a már kialakult szituáció kezelésénél sokkal hatékonyabb megoldás lehet az ilyen helyzetek megelőzése.

A többek között Bill Gatesnek, illetve az Egyesült Államok haditengerészetének támogatását is élvező Echodyne nevű amerikai vállalkozás a Super Bowl ideje alatt tesztelte legújabb, a drónok felderítésére szolgáló radarrendszerét. De a repülőterek és a légiforgalmi hatóságok is inkább ebbe az irányba mozdulnak el.

A tavaly decemberben és idén januárban történtek után a londoni repterek vezetése is bejelentette, hogy a brit hadsereggel karöltve több millió fontot szán egy – eredetileg katonai használatra kifejlesztett – drónelhárító rendszer teljes kiépítésére. Az izraeli Rafael által fejlesztett – a zsidó állam nyugalmát évek óta nagy hatékonysággal biztosító, Vaskupola nevű rakétaelhárító rendszer mintájára elnevezett – Drone Dome, azaz Drónkupola képes a drónok radarfelderítésére, a szerkezet és annak irányítója közti rádiókapcsolat blokkolására, valamint a tiltott légtérben repülő eszközök biztonságos leszállítására is.

Hasonló rendszer kiépítésére szánta rá magát a magyar légiforgalmi szolgáltató is. A hazai légteret felügyelő szervezet a tervei szerint több százmillió forintot költ erre a jövőben, összhangban az európai törekvésekkel. A légiforgalmi szolgáltatók jellemzően olyan komplex felderítőrendszerekkel vértezik fel magukat, amelyek a kis méretű repülő szerkezeteket nemcsak a vezérlésre és irányításra használt frekvencia alapján képesek beazonosítani, de az akusztikus és a vizuális felderítésüket is lehetővé teszik. A vezérigazgató elmondása szerint a HungaroControl már el is kezdte a felderítőrendszer beszerzési eljárását.

A társaság emellett olyan fejlesztéseken dolgozik, amelyek megoldást jelenthetnek az – akár akaratlanul is – szabályt sértő drónhasználatok számának visszaszorítására. Ennek fontos része lehet a jelenleg fejlesztés alatt álló úgynevezett UTM (unmanned traffic management) rendszer, amely a pilóta nélküli repülő eszközök forgalmi menedzsmentjét láthatja majd el.

Mivel abban a drónokat gyártó vállalatok sem érdekeltek, hogy márkanevük egy több száz repülőjárat – így sok tízezer utas – késéséről szóló tudósításban, ne adj' isten!, egy baleseti hírben járja körbe a világot, a piac legnagyobb szereplői sok mindent megtesznek azért, hogy csökkenjen a kockázat. A DJI például éppen február közepén jelentette be, hogy a londoni reptéri incidensek után frissíti úgynevezett geofencing rendszerét, amely virtuális kerítésként megakadályozza, hogy a drónok tiltott légtérbe repüljenek be. A GEO 2.0-t tizenkilenc európai országban vezették be, köztük Magyarországon is.

Ám a dróntechnológia terjedésével és fejlődésével egy újabb veszélyre is érdemes felkészülnünk. Az eddigi incidensek mögött jellemzően tájékozatlanság, elővigyázatlanság húzódott meg, vagy a legextrémebb esetben is csak egy alapvetően nem rossz szándékú figyelemfelhívási szándék, ám az egyre okosodó drónokat szándékos károkozásra is lehet használni. A gyártóknak a kiberbiztonságra is ügyelniük kell, az iparágnak pedig fel kell készülnie olyan esetekre, amikor valakik egy jól kitervelt támadást kívánnak megvalósítani egy pilóta nélküli robotrepülő eltérítésével.

A cikk a HVG hetilap 2019/11. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.