Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szerdai közleményét minden földrajzot és történelmet szerető ember értékelni fogja. Az intézmény ugyanis közölte: Földabrosz néven új szolgáltatást indítottak, ennek részeként pedig ingyen hozzáférhetővé tettek több száz, 1850 előtt nyomtatott térképet. A digitális változatban elérhető csomagban hazai és külföldi térképeket találni;

mindegyik a könyvtárat alapító gróf Széchényi Ferenc gyűjteményéből származik.

"Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük" – közölte az intézmény.

A most publikált térképek egyik legkülönlegesebbje az az 1670 és 1682 között készült darab, amely Északnyugat-Magyarországot ábrázolja. A képen az ország nyugati sávjában húzódó – a császári fővárost, Bécset védő – török kori végvárvonal és a Bécsig húzódó mögöttes terület látható. "A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is, mivel Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem" – írták.

A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép. De a csomagban a portugálok által a 16. században alapított Olinda (Brazília) holland elfoglalását bemutató 1630-as térkép is található, amely az úgynevezett újságtérképek egyik példája. Francesco Piranesi Pompejiról készített térképe pedig hosszú ideig az egyetlen kartográfiai ábrázolása volt a Vezúv kitörése következtében elpusztult városnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.