Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de többtucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, és klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban – olvasható Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta.hu-n az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.
Keserű szerint a járvány jelentősen megterhelte az egészségügyi ellátórendszert.
Az akadémikus szerint már a járvány korai szakaszában több terápiás lehetőség is felmerült, köztük a meglévő gyógyszereknek a szokásos indikáción kívüli, ún. „off-label” alkalmazása, vagy az indikációjuk kiterjesztése. Keserű szerint az egész világot sújtó Covid-19-járvány miatt jelenleg több mint 2000 klinikai vizsgálat van folyamatban.
A koronavírus-járvány miatt az OGYÉI engedélyezte minden olyan fejlesztés alatt álló gyógyszer indikációjának a Covid-19-re való kiterjesztését, amelyre legalább az 1. fázisú klinikai vizsgálatot már lefolytatták, vagy ilyen vizsgálat már folyamatban van"
– írta Keserű az MTA oldalán.
Az akadémikus szerint a folyamatban lévő klinikai vizsgálatokat a betegség virális és gyulladásos fázisa alapján csoportosíthatjuk. Az antivirális terápia során figyelembe kell venni a Covid-19-fertőzés két alapvető szakaszát, az első – virális –, illetve a második – gyulladásos – szakaszt. Az antivirális készítmények elsősorban a betegség első, a vírusfertőzés által meghatározott szakaszában alkalmazhatók sikerrel, általában a középsúlyos stádiumig. A gyulladásos szakaszban az antivirális terápia önmagában legtöbbször már nem elegendő.
A vírus gazdaszervezetbe történő bejutását Keserű szerint alapvetően szerinproteáz-inhibitorok segítségével kísérelték meg gátolni, amelyek közül a kamosztátot, illetve a nafamosztátot érdemes megemlíteni. A kamosztátot 1985-ben Japánban törzskönyvezték, eredetileg hasnyálmirigy-gyulladás kezelésére. Covid-19-fertőzöttek kezelésére való alkalmazása szerinproteáz-gátló hatásának köszönhetően merült fel. A hasonló hatásmechanizmusú nafamosztátot szintén Japánban törzskönyvezték 1999-ben.
Keserű úgy látja, jóllehet mindkét gyógyszer sikeresen gátolta a vírus szaporodását humán in vitro kísérletekben, az alacsony betegszámú és jellemzően nem klinikai vizsgálatban történt alkalmazás alapján jelenleg nem lehet egyértelmű következtetést levonni a hatékonyságukra.
A vírusfertőzés megakadályozására az elmúlt időszakban olyan biológiai terápiákat is javasoltak, amelyek a vírus bejutásában szerepet játszó tüskefehérjét és/vagy az ACE2 fehérjét célozzák. Ezek közül a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjét specifikusan felismerő, kettős antitest-kombináció klinikai vizsgálata már megkezdődött az Egyesült Államokban.
Keserű összefoglalójában kitér a remdesivir és a favipiravir nevű anyagokra is kitér. "Az amerikai gyártó által végzett, randomizált, nyílt, 3. fázisú vizsgálatban (SIMPLE-Severe) 200 súlyos beteget 5 napig, míg 197 szintén súlyos beteget 10 napig kezeltek remdesivirrel. A klinikai tünetek mindkét csoportban javultak, az első csoport betegei közül 65%, a második csoport betegei közül pedig 54% reagált kedvezően a gyógyszeres kezelésre. Egy szintén amerikai vizsgálatban középsúlyos Covid-19-fertőzötteket kezeltek remdesivirrel. 191 beteget 5 napig, 194 beteget 10 napig kezeltek, míg 200 beteg hagyományos ellátást kapott. Az egyes csoportokban a klinikai tünetek a betegek 70, 65, illetve 61%-a esetében javult, azonban a hagyományos kezeléssel szemben statisztikailag szignifikáns különbséget nem sikerült kimutatni."
A gyógyszerrel természetesen további vizsgálatok folynak (jelenleg 34 ilyen vizsgálatot tartanak számon), eredményeik pedig döntőek lehetnek a remdesivir alkalmazhatóságának és terápiás értékének megítélésében"
– írta az akadémikus.
A favipiravir egy széles spektrumú antivirális gyógyszer, amely számos RNS-vírus ellen alkalmazható sikerrel. Idetartozik a sárgalázvírus, a dengue-vírus, a nyugat-nílusi vírus, a korábbi SARS- és MERS-vírus, az influenzavírusok, a Lassa-lázat okozó vírus, a különböző hantavírusok, az ebola-, illetve a Sudan-vírusok is. Favipiravirral eddig két befejezett kínai klinikai vizsgálat történt. A vizsgálatok a betegség lefolyásának megfelelően a virális első szakaszra koncentráltak, súlyos esetek bevonására nem került sor. Mivel a vírusellenes szerek többségére (pl. influenza-, hepatis C-ellenes szerek) jellemző lehet a magzatkárosító mellékhatás, a vizsgálatokban és a favipiravir további alkalmazásaiban a terhesség kizáró ok. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fogamzóképes nők nem is tartoznak a Covid-19-fertőzés első számú kockázati csoportjai közé – közölte a tudós.
A vizsgálat eredményeképpen azt tapasztalták, hogy a favipiravirral kezelt csoportban a betegek mintegy 70%-a gyorsabb klinikai felépülést mutatott, és a tüneteik is jelentősen enyhültek, szemben a kontrollcsoporttal, amelyben kb. 55%-os volt a klinikai javulás"
– írta Keserű, aki szerint így a favipiravirkezelés szignifikánsan csökkentette a láz és a köhögés idejét, lényeges mellékhatásokat nem okozott, a gasztrointesztinális tünetek mellett szérumhúgysav-emelkedést figyeltek meg, ami a betegek mintegy 13%-át érintette. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok ugyan biztatóak az akadémikus szerint, de a favipiravir hatékonyságát és biztonságosságát a Covid-19-fertőzésben tudományos igényű klinikai vizsgálattal eddig még nem erősítették meg.
Alig több mint fél évvel a Covid-19-járvány világméretűvé szélesedését követően, sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy a betegség kezelési lehetőségei változatlanul korlátozottak"
– írta Keserű, aki szerint a gyógyszerkutatás és -fejlesztés szigorúan szabályozott folyamatainak ismeretében ezen nem lepődhetünk meg. Az akadémikus ugyanakkor azt is írja, hogy második hullámban a gyógyszeres kezelési lehetőségek jelentősen jobb feltételeket teremtenek a fertőzöttek számára:
Az antivirális kezelésben a remdesivir- és a favipiravirkezelés hozhat megoldást, míg a kialakuló gyulladás esetében a jelátviteli terápia és a szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása segíthet a súlyos fertőzöttek kezelésében. A második hullámban a növekvő fertőzésszámok ugyanakkor a jelenleg futó klinikai vizsgálatok gyors befejezésével hozzájárulhatnak a tudományosan igazolt hatékonyságú, új terápiák megjelenéséhez."
