Sokoldalú ultravékony és ultrakönnyű napelemet fejlesztettek ki Szaúd-Arábiában. Ezek az eszközök akár vezeték nélküli áramforrásként is használhatók és orvostechnikai eszközökben is bevethetők.
Az új technológiával készített panelek olyannyira könnyűek, hogy még egy szappanbuborék sem pukkanna szét, ha a felületére helyeznék. Ez a fejlesztés már csak azért is jelentős, mert az ultravékony (-könnyű és -rugalmas) napelemek alkalmazásával számtalan technológia térhetne át vezeték nélküli áramforrásokra – írja az Advanced Science News.
Szerves anyagok már korábban is ígéretesnek bizonyultak ezen a területen, és például a drónoknál már használják is ezeket, azonban a képességeik korlátozottak, nem méretezhetők és az eszköz geometriáját is korlátozzák.
A KAUST (King Abdullah University of Science and Technology) kutatói viszont gyökeresen mást gondoltak ki, és egy hagyományos technológiát, a tintasugaras nyomtatást hívták segítségül. Ennek számos előnye van, beleértve a sokoldalúságot, a testre szabhatóságot és a költséghatékonyságot. A kihívást viszont a megfelelő „tinták” kiválasztása jelentette, amelyekkel felvinni kívánták a rétegeket. Funkcionális festékeket kerestek a napelem minden rétegéhez.
Korábban az elektródokhoz indium-ón-oxidot (ITO) használtak, ehelyett a kutatócsoport átlátszó, rugalmas, jó vezetőképességű polimert nyomtatott. Az elektród rétegek tartalmazzák a szerves fotovoltaikus anyagot. Az eszközt parilén bevonattal zárták, amely kellően rugalmas, és megakadályozza, hogy akár a nedvesség, akár valamilyen vegyi bomlás kárt tegyen az eszközben, emellett lehetővé teszi, hogy a napelemet orvosi körülmények között is lehessen használni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló fejlesztésekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
