A múlt héten megkapta a feltételes forgalomba hozatali engedélyt a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű koronavírus-vakcinája, amelyből egy néhány ezres tétel már Magyarországra is megérkezett, s a hétfő reggeli adatok szerint 1094 egészségügyi dolgozót már be is oltottak vele. A Pfizer Magyarország szakértői hétfő délután egy sajtóeseményen ismertették a fejlesztési és tesztelési folyamatot, és arról is beszéltek, hogy mi várható a következő hónapokban.
Az eseményen a Telex beszámolója szerint Vereckei Péter, a Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatója röviden ismertette a vakcina alapját adó mRNS (hírvivő RNS) technológia működését, aminek során hangsúlyozta: bár ez az első ilyen alapú oltás, a technológia nem új, hiszen Karikó Katalin és kutatócsoportja az ehhez kapcsolódó első szabadalmát még 2005-ben jegyezte be.
Vereckei a technológia fő előnyének nevezte, hogy nem szükséges hozzá a vírus, elég csak a genetikai kódja, amely azután szintetikusan is előállítható nagy mennyiségben, gyorsan és stabilan. Ha pedig egy mutáció miatt változtatásra volna szükség az oltóanyagban, arra elég hat hét.
Valóságos pánik tört ki Európában, miután kiderült, hogy az Egyesült Királyságban a koronavírus egy új, a korábbinál jóval fertőzőbb változata felelős a kiugró esetszámokért. Néhány napon belül országok tucatjai tiltották ki a szigetországból érkező légi járatokat, a brit szupermarketek áruhiánytól félnek. A koronavírus megjelenése óta nem először mutálódik, a jelenlegi variánsra azonban oda kell figyelni, mert a vírus-tüskefehérjét is érinti, amin több vakcina is alapul.
Fabó Tibor, a cég orvosigazgatója a Telex szerint a klinikai vizsgálatok folyamatáról, valamint a vakcina hatásosságáról és biztonságosságáról beszélt. Elmondása szerint ők enyhe helyi reakciókon kívül mást nem tapasztaltak. A tesztekben olyanok nem vettek részt, akiknél korábban súlyos reakció jelentkezett más vakcinák beadása nyomán, de étel- és más allergiások igen, és biztonsággal beolthatóknak bizonyultak.
Azokról a súlyosabb allergiás reakciókról szóló hírekről, amelyek az oltást már korábban megkezdett országokból érkeztek, Fabó a Telex kérdésére azt mondta: a két brit érintett eleve súlyos alapallergiával küzdött, az Egyesült Államokban pedig 272 ezer oltás után fordult elő 6 allergiás reakció. Jelezte azt is, hogy a briteknél több száz allergiáson tervezik tesztelni a vakcinát, hogy kiderítsék, mi okozza a reakciót, „ami egyelőre úgy néz ki, hogy talán kicsit magasabb, mint a többi vakcinának a beadásánál”.
Azt, hogy milyen hosszú távon biztosít védettséget a vakcina, Fabó szerint még nem tudni, erről a beoltottak követésével három-négy hónapon belül lesz majd több információja a gyártónak.
A szakértő reagált Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos szavaira is, aki az ATV-n arról beszélt, hogy a beoltottak is képesek lesznek megfertőzödni és továbbfertőzni, tüneteik azonban nem alakulnak ki. Fabó szerint Falus szavai arra a 28 napos időszakra lehetnek érvényesek, amely a vakcina második, a teljes védettség kialakulásához szükséges adagjának beadásáig telik el.
Az oltóanyag tárolásának és szállításának nehézségeiről is szó esett, ám Zsigmond Krisztina, a cég vakcina üzletágának vezetője szerint sikerült megfelelően kialakítani az elosztórendszerüket, és készen állnak a heti rendszerességű szállításra. A Telex szerint hangsúlyozta azt is, hogy a vakcina nem csak mélyhűtött állapotban tárolható, mert felolvasztás után kibír még további 120 órát.
Az eseményen elhangzott még, hogy Magyarországon a jövőben az UPS szállítja majd az oltási pontokra egy speciálisan kifejlesztett, szárazjeget tartalmazó dobozban az oltóanyagot. A Pfizer képviselői arról is beszámoltak, hogy a vakcina normál kereskedelmi forgalomba a közeljövőben biztosan nem fog kerülni, mert legalább 2021 végéig a teljes gyártókapacitásból a kormányzati rendeléseket fogják teljesíteni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.