A szakemberek a londoni Mária Királynő Egyetem fogászati kutatólaboratóriumában kifejlesztett röntgen-mikrotomográffal vizsgáltak meg olyan bontatlan leveleket, amelyeket egy 17. századi postai láda rejtett. A küldemények feladói különleges lezárási technikákat alkalmazva érték el, hogy maga a levél szolgáljon saját borítékjául. Az ilyen leveleket eddig csupán úgy tudták tanulmányozni és elolvasni a kutatók, hogy felbontották őket, gyakran megrongálva a történelmi dokumentumokat.

A kutatók úgy tervezték meg a szóban forgó röntgenkészüléket, hogy példátlan érzékenysége révén feltérképezze a fogak ásványianyag-tartalmát, ami óriási jelentőségű a fogászatban. A műszer érzékenysége azonban lehetővé teszi a vizsgált levelek megírásához használt tintában lévő apró fémrészecskék észlelését is.

Queen Mary University of London

Az elkészült röntgenfelvételeken a kutatók számítógépes algoritmusokat alkalmazva azonosították és elkülönítették az összehajtogatott levelek egyes rétegeit, majd "virtuálisan kibontották" a dokumentumokat – derül ki a Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmányból.

Az egyik levél 1697. július 31-i keltezésű. Az írója egy bizonyos Jacques Sennacques, aki egy gyászjelentés hitelesített másolatát kéri Hágában élő unokatestvérétől, a kereskedő Pierre Le Pers-től. A szakemberek szerint a levél lenyűgöző bepillantást enged az európai történelem egy viharos időszakában élő átlagemberek mindennapjaiba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.