Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Új, nagy hatótávolságú precíziós bombákat kap Ukrajna az Egyesült Államoktól. A Ground-Launched Small Diameter Bomb (GLSDB) elnevezésű fegyverrendszert a világon először vethetik be éles harcokban – számolt be róla a Newsweek.
A fegyver lehetővé teszi, hogy Ukrajna mélyen az orosz vonalak mögött hajtson végre csapásokat.
Az első szállítmány a napokban érkezhet meg Ukrajnába. A tervek szerint már 2022 őszén elküldték volna az első fegyvereket, ám a rendszer tesztelése elhúzódott, a Reuters szerint a folyamat utolsó fázisára végül január 16-án került sor Floridában. (Az alábbi videó a fegyver egyik első, jóval korábbi tesztjét mutatja be.)
A fegyverrendszert a Boeing és a svéd Saab fejlesztette ki. A GLSDB-rakéták hatótávolsága 145 km, vagyis lényegében duplája annak, amire az eddig küldött HIMARS képes. Mindez arra kényszerítheti az oroszokat, hogy az utánpótlást a frontvonaltól távolabb állomásoztassák. Ami pedig nehezíti a csapatok ellátását.
Oroszország szerint az, hogy Kijev GLSDB-t kap, a háború rendkívül veszélyes eszkalációját jelenti.
Ukrajna az utóbbi időben lőszerhiánnyal küszködik, így Oroszország újult erővel támadhat az északkeleti fronton. Ukrajnának eközben egyre kevesebb a nagy hatótávolságú fegyvere.
Éjjel-nappal, esőben, sőt, ködben is működik: ezt tudja a HIMARS-rakétarendszer, ami Ukrajnába is eljutott
A RIMPAC nevű nagy nemzetközi hadgyakorlaton is megmutatta magát az a harcászati eszköz, ami a hozzáértők szerint minden körülmények közt bevethető.
A Newsweek megjegyzi: eközben a Kongresszusban veszélybe kerültek az Ukrajnának szánt jövőbeni támogatások. Antony Blinken külügyminiszter a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ha az amerikai döntéshozók nem hagyják jóvá Ukrajna további támogatását, akkor minden segítség, amit eddig adtak, hiábavaló lenne.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
