Remek példa egy ipari szükséglet fenntartható módon történő kielégítésére, amikor a fizikai bányák helyett inkább a mezőgazdaságnál keresik a megoldást. Van, ahol növényekből nyerik ki az elektromos autókhoz, pontosabban az akkumulátoraikhoz szükséges nikkel egy részét.
Az elvileg környezetkímélő elektromos járművek elterjedésének egyik hozadéka, hogy megnövekedett az igény az akkumulátorukhoz szükséges lítium, a nikkel és a kobalt iránt. Ezeket a fémeket bányászattal nyerik, azonban itt már óriási a szén-dioxid-kibocsátás. Ha egyetlen tonna nikkelt bányásznak, akkor akár 59 tonna szén-dioxid is keletkezhet – világítja meg egy példával az ellentmondást az Interesting Engineering.
Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, a Balkánon és még sok egyéb helyen több millió hektárnyi terméketlen földterület található, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket, például nikkelt és kobaltot, viszont ez a mennyiség még nem éri el azt a határt, hogy érdemes legyen bányákat nyitni. Másfelől az ilyen területek a jövedelmező gazdálkodásra is alkalmatlanok, ugyanis a talaj magas fémkoncentrációja gátolja a növények normális növekedési ütemét. Így bár ezek a fémes lelőhelyek rendkívül értékesek, kiaknázatlanok maradnak. Van azonban egy módszer, a fitominálás, amellyel lehetővé válik ezeknek a lelőhelyeknek a nyereséges bányászata.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy növényekből vonják ki a fémet. Persze nem akármilyen növényből, hanem speciálisan kifejlesztett mezőgazdasági növényekből, úgynevezett hiperakkumulátoroktól. Ezek képesek a fémek földből történő kivonására, majd a leveleikbe és a szárukba való koncentrálására. Amikor a növények elérnek egy bizonyos az érettséget, a szántóföldön szárítják, majd melegítik őket, hogy lebontsák a szerves anyagokat. Később a hamuból nyerik ki a fémet. Vannak olyan növények (például a sárga virágzatú Odontarrhena decipiens), amelyek a testtömegük akár két százalékának megfelelő nikkelt is fel tudnak halmozni. A texasi Viridian startup szerint egy 1000 hektáros gazdaság 250–550 tonna nikkelt képes is kinyerni, ami 3–7 millió dollárt érhet. Ráadásul a biomassza elégetése hőt is termel, amelyből áramot is előállíthatnak.
A fitominálásnak több előnye is van a bányászattal szemben. Gyorsabban, egyszerűbben és lényegesen gyorsabban kinyerhetők a fémek. Nincs szükség hozzá szakképzett munkaerőre vagy speciális berendezésekre, és ami a legfontosabb, nem rombolja, sőt inkább gyógyítja a környezetet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
